Úszó teraszok a Dunán, „velencei” csatornahálózat Csepelen?

Nem egyedi fejlesztéseket, hanem Budapest rendszerszintű problémáit vizsgáljuk – mondta lapunknak Gauder Péter, a Studio Metropolitana igazgatója, miután meghívásukra külföldi és magyar egyetemisták programokat készítettek a pesti Duna-szakasz hasznosítására. Új és régebbi ötletek is felvetődtek, így láthattunk Dunán úszó platformokat és felvetődött Csepel északkeleti csücskének csatornákkal való átszabdalása is.

Budapest közlekedését, lakásszektorát, kulturális életét és más problémáit elemezték azok a diákok, akik több országból érkeztek a magyar fővárosba a Studio Metropolitana városfejlesztő műhely meghívására. A rotterdami Berlage Institute-tal együttműködve a négynapos tanácskozás, illetve workshop résztvevői a rendelkezésükre álló rövid idő kidolgoztak péntekig néhány programot is – legalább ötletszinten -, amelyek segíthetnek szerintük Budapest gondjainak megoldásában.

70 kilométeren belül 3,5 millió lakos

Gauder Péter, a Studio Metropolitana igazgatója elmondta a hvg.hu-nak, hogy a városfejlesztéssel foglalkozó fővárosi műhelyük jelenleg a Duna partnerségi programon dolgozik, vagyis a magyarországi Duna-szakasz hasznosításán törik a fejüket. Győrtől Bajáig szeretnék bevonni az önkormányzatokat és a többi érdekeltet a közös gondolkodásba. E folyamattal párhuzamosan a nemzetközi érdeklődést is igyekeznek felkelteni, ezt szolgálta a most lezárult négynapos tanácskozás, amely elsősorban a Duna magyarországi középső szakaszán, Esztergomtól Dunaújvárosig koncentrált a lehetséges fejlesztésekre. Budapest 70 kilométeres körzetében körülbelül 3,5 millió ember él Gauder szerint, ezért is fontos a közlekedési, lakhatási és más városfejlesztési problémák rendszerszintű megoldása, amihz most külföldi és magyar diákok ötleteit várták.

Fotó: Studio Metropolitana

Az egyetemistákat és a szakmai vezetőket, „tutorokat” a Studio Metropolitana és a Berlage intézet négy csoportba osztotta, igyekeztek „összekeverni” a diákokat, hogy a különböző kulturális hátterű és képzettségű egyetemi hallgatók kicserélhessék gondolataikat. Így építészek, városfejlesztők, földrajzot tanuló diákok dolgoztak együtt a különböző munkacsoportokban. Az első társulat az „Attractors” nevet viselte, közülük hárman Törökországból érkeztek, ketten Hollandiából, de volt román, olasz és kolumbiai résztvevő is.

Sikeres kolumbiai példák

A Londonban, a UCL Bartlett egyetemen tanuló kolumbiai Gynna Millan a hvg.hu-nak beszámolt néhány Bogotában – a dél-amerikai ország fővárosában – zajló közlekedési projektről. Elmondta például, hogy nagy eredményeket értek el például a gyorsbuszjáratok bevezetésével, a buszsávok kialakítása felgyorsította a nagyváros közlekedését. Szintén jelentős sikernek tartotta, hogy minden hétvégén – tehát nem rendszertelenül, kiszámíthatatlanul, mint eddig Budapesten – lezárnak bizonyos rendkívül forgalmas felüljárókat és gyorsforgalmi utakat a kolumbiai fővárosban és a bicikliseknek, a gyalogosoknak adják át a sávokat. E kiszámítható program szerinte Budapesten is eredményre vezethetne. 

A holland Robert Veldwijk arról beszélt, hogy szükség lenne Budapestnek egy új vízióra, amely több turistát vonzana a városba. Veldwijk egyébként nemzetközi összehasonlításokat tett, és nem is csak városfejlesztési szempontból. Utóbb a hvg.hu-nak elárulta, ő nem is ezzel a területtel foglalkozik, hanem földrajztudományokkal. Veldwijk hangsúlyozta azt is, hogy segíteni kéne a budapestieket abban, hogy jobban azonosuljanak a városukkal.

Egységes városirányítás kéne

Ugyancsak kiemelték az Attractors csoport tagjai, hogy egységes irányításra lenne szükség a Dunához kapcsolódó városrészekben, nem lehet szétesett városban, 23 kerületben és a fővárosi önkormányzatban külön-külön terveket kidolgozni a folyó partját és az egész fővárost érintő terveket.   

Az előadók hangsúlyozták, hogy Budapesten erősíteni kellene a bérlakás-szektort, hogy rugalmasabb legyen a lakáspiac, és növekedjen a lakosság mobilitása. A hidaknak szimbolikus funkciójuk lehetne, erről a Romániából érkezett Alexandra Negrut beszélt. Szerinte a pesti Duna-hidakat nemcsak közlekedésre lehetne használni, hanem több kulturális rendezvényt lehetne rajtuk tartani. A csapat fontosnak tartotta a PPP-projektek megvalósíthatóságát is – alighanem a nemzetközi társulat nem sokat hallott a jelenlegi magyar politikai viszonyokról, amikor éppen a PPP-konstrukciók felülvizsgálata folyik itthon.

Veszélyes versenytárs a Bécs-Pozsony páros

Az Attractors csoport tagjai és a Berlage intézet szakértője, Sasha Zanko felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Budapestnek nemcsak esélyei vannak a régióban. Így például a Bécs-Pozsony közlekedési folyosónak meghosszabbítása is lehet Győrön át Budapest, de ha nem kapcsolódik be a dinamikus fejlődésbe a magyar főváros, akkor az osztrák és a szlovák főváros komoly konkurenciát is jelenthet számára.

Ezzel szemben Budapestnek esélyei lehetnek egy délnyugat-északkelet folyosó kialakításában, amely a belföldi forgalom számára fontos, így a Balatont és az északkeleti régiókat kapcsolhatja össze a főváros, egy turisztikai tengelyen.

Főutca-projekt

A második előadást péntek délután a többnyire magyarokból álló High Street csoport tartotta, köztük Szögi Tamás is beszélt, de részt vett a munkában – többek között - Majer Nóra, Páll András, Mikula Csaba és a Romániából érkezett Dan Alexandru Ariton is.
 
A High Street, azaz Főutca elnevezésű projektjük lényege a Duna egyfajta főútvonallá alakítása. Ez a turisztikai és közlekedési szempontból is érdekes projekt abból indult ki, hogy Budapesten nagyon sok közlekedési lehetőség van – utak, vasutak, vízi utak –, de ezek nincsenek összekötve. Van egy nagy centrum is ugyan, de ehhez túl sok és túl tág periféria csatlakozik rendezetlenül.

Széthúznák a várost

Mindeközben a centrum nemcsak nagy, hanem sűrű és túlzottan zsúfolt. Éppen ezért a Duna mentén kéne „széthúzni” a fővárost szerintük. A gondolat nem új, régóta beszél erről például Schneller István volt főépítész és egykori főpolgármester-helyettes is nálunk. 

A meghosszabbított Budapestet a diákok azonban Schnellernél is tágabb perspektívában kezelik: ők Váctól Dunújvárosig, sőt, Esztergomtól Dunaújvárosig képzelnek el fejlesztéseket.

Négy alközpont Fotó: Studio Metropolitana

Négy alközpontra bontanák a fővárost és térségét. Az egyik, az északi kapu Esztergom, a déli Dunaújváros volna, miközben a főváros területén két új alközpont jönne létre a Duna mentén: északon a Megyeri hídnál, és délen a Csepel-sziget csúcsán.

Terminális zónák

Ezekben a terminális zónákban, északon és délen, a Megyeri-hídnál és Csepelen a vízi utak találkoznának az M0-ssal, illetve a városi utakkal, a vasúttal, a HÉV-vel, és a BKV-vonalakkal. Végül is a négy alközpont nemcsak közlekedési, hanem intermodális központtá is válhatna, ahol az ipar- és kereskedelemfejlesztés, a lakásépítés, a munkahelyteremtés is szerepet játszhatna.

Érdekesség egyébként, hogy a csepeli szigetcsúcs fejlesztése régi fővárosi terv, még Baráth Etele – politikusként és várostervezésért felelős szakemberként egyaránt – volt az egyik kezdeményezője az itteni fejlesztéseknek.

A Duna menti fejlesztések északon, a Vácig tartó balparti szakaszon ipari jellegűek lehtnének, míg a túlparton, a szentendrei oldalon egészen Esztergomig a turisztikai és a „zöld” programok kapnának szerintük hangsúlyt. Délen az érd-százhalombatta-dunaújvárosi oldalon lenne az ipari zóna, míg a Soroksári-Duna mentén rekreációs övezetek húzódnának.