Nem csak a számítógépeket, az életünket is meghackelhetjük

Bár eredetileg a hatékonyságra törekvő programozók által használt trükkök tartoztak a „lifehacking” kategóriájába, napjainkra már egész szubkultúra szerveződött a jelenség köré, amelynek tagjai az élet szinte minden területén igyekeznek olyan módszereket kitalálni, amelyekkel gyorsabban, vagy ügyesebben végezhetik el hétköznapi teendőiket.

Maga a „life hack” kifejezés olyan hatékonyságot fokozó apró trükköket takar, amellyel eredetileg az IT-szakmában tevékenykedő programozók igyekeztek valamelyest tompítani az őket érő információ-zuhatagot és áttekinthetőbbé tenni azokat az adatokat, amelyekkel dolgozniuk kellett. Ez lehet bizonyos folyamatokat automatizáló, úgynevezett script, amely tulajdonképpen egy apró segédprogram, vagy bizonyos, repetitív műveleteket egyetlen gombnyomásra végrehajtó makró (a legegyszerűbb példa erre a beérkező e-maileket szortírozó szűrő, amely külön mappába helyezi a munkahelyi és külön mappába a magánjellegű üzeneteket).

A kifejezés Danny O’Brien IT-újságíró nevéhez fűződik, aki informatikusokat, illetve hasonló területen dolgozó szakembereket kérdezett meg munkamódszereikről. O’Brien hamar észrevett egy különös mintát: az IT-szakemberek sokszor találnak ki elsőre nem teljesen nyilvánvaló, de a produktivitást serkentő trükköket, amelyek segítik a munkavégzésüket.

Az újságíró a 2004 februárjában a kaliforniai San Diegóban rendezett O’Reilly Emerging Technology Conference nevű rendezvényen tartotta Life Hacks: Tech Secrets of Overprolific Alpha Geeks (A rendkívül termékeny „kockák” technológiai titkai) című előadását. A life hack kifejezés ezután indult hódító útjára, főleg a konferencián résztvevő bloggereknek köszönhetően. A két szó jelentése azonban egy idő után már átalakult, ötvöződve egyfajta játékos kíváncsisággal, amely arra irányul, hogy a való életben milyen módszerekkel lehet felgyorsítani, hatékonyabbá tenni akár a leghétköznapibb folyamatokat.

Merlin Mann más szemszögből nézi a dolgokat Fotó: AP

A jelenség erősödésével O’Brien egy olyan weboldal elindításán kezdett fáradozni, amely kifejezetten az ilyen ötletes megoldásokat igyekezett összegyűjteni. 2004 szeptemberében egy Merlin Mann nevű ismertebb blogger elindította a 43.folders.com című oldalt, amely kifejezetten a hatékonyságot növelő ötleteket és módszereket kezdte összegyűjteni.

A Gawker médiabirodalom 2005 januárjában szintén elindította saját oldalát, a LifeHacker.com-ot, amelyet néhány hónappal később, májusban egy Leon Ho nevű blogger saját honlapja, a Lifehack.org követett. O’Brien és Mann végül egyesítették erőiket és a 2005-ös O’Reilly Emerging Technology Conference-en már együtt álltak a közönség előtt Life Hacks Live című előadásuk során. Ugyanebben az évben a nyelvészeket tömörítő American Dialect Society éves gyűjtésében a lifehack az év második leghasznosabb szava volt, a podcast mögött. 2006-ban indult el a HackCollege nevű oldal, amely kifejezetten egyetemi hallgatóknak nyújt ötleteket kollégiumi életük áramvonalasításához.

A lifehackinghey nincs szükség technológiai ismeretekre, vagy bármilyen előképzettségre, a legjobb és leghatékonyabb ötletek sokszor egyszerűen a józan ész szüleményei. Számtalan fórumon találkozhatunk újabb és újabb megoldásokkal, de magunk is kitalálhatjuk saját lifehackjeinket, legyen szó bevásárlásról, lakásfelújításról, vagy akár kényelmi igényeinket kielégítő ötletekről. Az alábbi rövid gyűjteményben betekintést kínálunk a találékony ötletekbe, és mindenkit arra biztatunk, hogy keresse fel a lifehackinggel foglalkozó weboldalak, vagy Twitter-profilok valamelyikét.