Évtizededekkel ezelőtt Finnország a koszorúér-betegség okozta halálozásban dobogós helyen állt. Ekkor nemzeti program indult a súlyos közegészségügyi helyzet megváltoztatására. Néhány év alatt - váratlan gyorsasággal - jelentősen sikerült az infarktusos halálozást csökkenteni. A sok területre kiterjesztett, betegséget megelőző tevékenység ma is működik.

Markus Juonala és munkatársai fölismerték, hogy a finn társadalomban több intézmény irányelveket fektetett le a koszorúér-betegségre vonatkozó gyermekkori szűrővizsgálatokra, de egyelőre nem tisztázott, hogy ezeket hány éves korban kell elkezdeni. "A gyermekkori elhízás szorosan összefügg a kóros vérzsírszinttel és a vérnyomás emelkedésével, ezért elsősorban a hízásnak indult gyerekekkel kell foglalkozni" - mondta a munkacsoport vezetője.

A kutatók négy nemzetközi  - egy finn, egy ausztrál, két egyesült államokbéli - vizsgálat adatait egyesítették. Összesen 4380 gyermek adatait értékelték, akiket három és 18 év között vontak be a vizsgálatban. A résztvevők ereit 20 és 45 éves korukban, vagyis átlag két évtizeddel később vizsgálták ismét.

Az önkéntesek nyaki ereit vizsgálták, ahol az érfal különböző rétegeinek vastagsága mérhető. A koszorúér-betegség kockázati tényezői közül a vér koleszterinszintjét, a vérnyomást és a testtömegindex értékét mérték a vizsgálatba kerülés idején, majd kilenc-, 12, 15 és 18 éves korban.

Voltak adatok három- és hatéves korból is, de azok alapján nem lehetett megjósolni a folytatást, viszont kilencéves kortól a nyaki erek falának változása már elkezdődött, vagyis láthatóvá tette azokat, akik felnőttkorukban fokozott kockázatúakká váltak koszorúér-betegség szempontjából.

Samuel S. Gidding szerkesztőségi cikkben értékelte a tanulmányt, és kiemelte, hogy különböző országokban végzett vizsgálatok általános érvényű adatokat eredményeztek. "A szűrést és a megelőzést gyermekkorban kell kezdeni" - tette hozzá.