Nem az élet hossza, hanem az egészségben eltöltött évek száma az igazán fontos, amit akár előre is lehetne jelezni egy mostanában egyre többet emlegetett mérőszámmal. Persze csak ha sikerülne könnyen mérhetővé tenni, és elterjedne a használata. Ez az úgynevezett „belső kapacitás”, de mit mutat? Mi köze az egylábas egyensúlyozáshoz? És mikor figyelhetnék magukon már a harmincasok is?
A mellrákról gyakran a szűrés, a gyógyulás és a pozitív történetek nyelvén beszélünk. Flink Lili biológus saját diagnózisa után azonban azt is megtapasztalta, mennyi düh, veszteség, bizonytalanság és tévhit kísérheti a betegséget. BRCA1-mutációval, kemoterápiával és több műtéttel a háta mögött arról beszél, miért veszélyes a csodaszerekbe vetett hit, miért nem szabad a betegeket hibáztatni, és miért nem kötelesség hálásnak lenni a rákért.
Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
Az, hogy valakinek a családjában nem fordult elő mellrákos megbetegedés, még nem jelent alacsony kockázatot. Brit kutatók szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a jelenlegi beutalási rendszer sok olyan 50 év alatti nőt nem azonosít magasabb kockázatúként, akinél később kialakul a betegség.
A szexuális úton terjedő fertőzések többsége hosszú hónapokig, akár évekig is tünetmentesen zajlik a szervezetben, miközben az érintett tudtán kívül továbbadhatja a kórokozót a partnerének. A hazai bejelentési statisztikák szerint egyetlen év leforgása alatt négyezernél is több szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet regisztráltak Magyarországon, és a számok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak: a szifiliszdiagnózisok száma 2020 óta megkétszereződött, a chlamydiafertőzéseké pedig közel harmadával nőtt. Mivel a bejelentett esetszám kizárólag a felismert fertőzéseket takarja, a valós előfordulás ennél feltehetően jóval magasabb.
Miért érdemes minden középkorú férfinak ellenőriztetni a tesztoszteronszintjét? Hogyan csökkenthető a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata? Miért van olyan rossz híre a sztatinoknak, és mi történik, ha kezeletlenül marad a magas vérnyomás és koleszterinszint? Minden kiderül a Kösz, jól! legfrissebb adásából, amely a férfiak egészségéről szól.
Igazán nem mondható kellemesnek a mellrákszűrés a jelenlegi aranyszabványnak számító képalkotó módszerrel, a mammográfiával. A viselhető egészségügyi technológia azonban ezen a téren is változást ígér, ezúttal egy melltartóra rögzíthető, ultrahangos tapasz formájában.
A kapszulás endoszkópia rendkívül előremutató fejlesztés, de egyelőre nem váltja ki a vastagbéltükrözést, bármennyire is próbálják azt sokan elkerülni. Vincze Áron gasztroenterológus, a pécsi egyetem tanszékvezetője mondta el, hol tart Magyarországon ez a diagnosztikai módszer, mennyibe kerül és mire alkalmas. Arról is beszélt lapunknak, milyen egyéb módszerek érhetők el a vastagbéldaganatok szűrésére, és hogyan segít az AI a diagnosztikában.
A nagyszámú kontakt miatt többlépcsős szűrővizsgálatot rendeltek el, ugyanakkor Takács Péter egészségügyi államtitkár hangsúlyozta, a csecsemők kötelező védőoltása miatt csekély a betegség terjedésének valószínűsége.
A sátorkomplexumot teljesen szétszedte a szél, és a személyzet is megsérült.
Fáradtság, gyakori fejfájás, sajgó térd – ezernyi apró jel árulkodhat arról, ha valami nincs rendben szervezetünkben. Mégis, sokszor már csak akkor teszünk valamit egészségünk megőrzése érdekében, amikor egy komolyabb probléma jelentkezik. Pedig a legtöbb betegség kialakulása kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, sőt, ma már a munkáltatók is egyre tudatosabban lépnek fel dolgozóik fizikai és mentális jóllétének megóvásáért.
Nagyon komoly betegségeket okozhat, ha nem veszünk tudomást a krónikus stressz tüneteiről. Hogyan lehet felismerni hogyan lehet mérni és kivizsgálni a stressz-szintünket? Mi történik azután, ha megkapjuk az eredményeket? Összegyűjtöttük ezeket a válaszokat ezekre a kérdésekre a Whitelab labordiagnosztikai igazgatójával, Máthé Andreával.
Előbb kezelik magukat népi gyógymódokkal, minthogy elmenjenek az orvoshoz, és sokszor még a pingponglabda méretű daganatokat sem veszik észre magukon. A nevelés, a társadalom, vagy valami más okozza sok férfi orvosfóbiáját? Miért akarnak inkább infarktusban meghalni? Hogyan áll a vastagbéltükrözéshez egy ausztrál és egy magyar férfi? Férfiszorongások az egészségügyben.
A népbetegségek kiszűrését célzó általános egészségfelmérést, egy menedzserszűrést emelne be a kormány a tervek szerint a kötelező szűrővizsgálati programba jövő év elejétől. A munkáltatókat egy „bonus-malus” rendszerrel ösztönöznék a bekapcsolódásra.
A 24.hu-nak a Belügyminisztérium azt írta, hogy egyelőre a kormány nem tárgyalt a kérdésről.
A szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése minden életkorban és mindegyik nem esetében rendkívül fontos, az idő előrehaladtával – különösen a változókor kezdetétől – ezt még inkább érdemes megszívlelni.
2024. május 2. és június 16. között, Budapest-szerte több helyszínen ingyenes egészségügyi szűrési lehetőségekkel várják a regisztrálókat. A Fővárosi Önkormányzat szűrőkampányára azért érdemes jelentkezni, mert könnyen elérhetővé tesz olyan vizsgálatokat, amelyekre az állami egészségügyben több hónapot kellene várni, magánegészségügyben pedig több 10 ezer forintba kerülne egy-egy vizsgálat. Újságíró kollégánk ellátogatott az egyik szűrőállomásra.
Május 2-től június 16-ig várják a jelentkezőket a főváros 24 helyszínén.
Már februártól ismét elérhetőnek kellett volna lennie az ingyenes szűrésnek, de eddig több intézmény is magánellátóhoz küldte a kismamákat a kéréssel.
Mi a kapcsolat a sejtjeink és az öregedés között és mit jelent a biológiai életkor? Mennyire hatnak a génjeink a betegségeink kialakulására és mi más befolyásolja még az egészségünk megőrzését? Milyen vizsgálatokra „kötelező” eljárnunk, és mennyibe kerül, ha mindent tudni akarunk a testünkről? Ezekről beszélgettünk Duda Ernővel, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökével, a Medipredict és a Solvo Biotechnology cégek alapítójával.
