Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
Az, hogy valakinek a családjában nem fordult elő mellrákos megbetegedés, még nem jelent alacsony kockázatot. Brit kutatók szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a jelenlegi beutalási rendszer sok olyan 50 év alatti nőt nem azonosít magasabb kockázatúként, akinél később kialakul a betegség.
A szexuális úton terjedő fertőzések többsége hosszú hónapokig, akár évekig is tünetmentesen zajlik a szervezetben, miközben az érintett tudtán kívül továbbadhatja a kórokozót a partnerének. A hazai bejelentési statisztikák szerint egyetlen év leforgása alatt négyezernél is több szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet regisztráltak Magyarországon, és a számok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak: a szifiliszdiagnózisok száma 2020 óta megkétszereződött, a chlamydiafertőzéseké pedig közel harmadával nőtt. Mivel a bejelentett esetszám kizárólag a felismert fertőzéseket takarja, a valós előfordulás ennél feltehetően jóval magasabb.
Miért érdemes minden középkorú férfinak ellenőriztetni a tesztoszteronszintjét? Hogyan csökkenthető a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata? Miért van olyan rossz híre a sztatinoknak, és mi történik, ha kezeletlenül marad a magas vérnyomás és koleszterinszint? Minden kiderül a Kösz, jól! legfrissebb adásából, amely a férfiak egészségéről szól.
Igazán nem mondható kellemesnek a mellrákszűrés a jelenlegi aranyszabványnak számító képalkotó módszerrel, a mammográfiával. A viselhető egészségügyi technológia azonban ezen a téren is változást ígér, ezúttal egy melltartóra rögzíthető, ultrahangos tapasz formájában.
A kapszulás endoszkópia rendkívül előremutató fejlesztés, de egyelőre nem váltja ki a vastagbéltükrözést, bármennyire is próbálják azt sokan elkerülni. Vincze Áron gasztroenterológus, a pécsi egyetem tanszékvezetője mondta el, hol tart Magyarországon ez a diagnosztikai módszer, mennyibe kerül és mire alkalmas. Arról is beszélt lapunknak, milyen egyéb módszerek érhetők el a vastagbéldaganatok szűrésére, és hogyan segít az AI a diagnosztikában.
A nagyszámú kontakt miatt többlépcsős szűrővizsgálatot rendeltek el, ugyanakkor Takács Péter egészségügyi államtitkár hangsúlyozta, a csecsemők kötelező védőoltása miatt csekély a betegség terjedésének valószínűsége.
A sátorkomplexumot teljesen szétszedte a szél, és a személyzet is megsérült.
Fáradtság, gyakori fejfájás, sajgó térd – ezernyi apró jel árulkodhat arról, ha valami nincs rendben szervezetünkben. Mégis, sokszor már csak akkor teszünk valamit egészségünk megőrzése érdekében, amikor egy komolyabb probléma jelentkezik. Pedig a legtöbb betegség kialakulása kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, sőt, ma már a munkáltatók is egyre tudatosabban lépnek fel dolgozóik fizikai és mentális jóllétének megóvásáért.
Nagyon komoly betegségeket okozhat, ha nem veszünk tudomást a krónikus stressz tüneteiről. Hogyan lehet felismerni hogyan lehet mérni és kivizsgálni a stressz-szintünket? Mi történik azután, ha megkapjuk az eredményeket? Összegyűjtöttük ezeket a válaszokat ezekre a kérdésekre a Whitelab labordiagnosztikai igazgatójával, Máthé Andreával.
Előbb kezelik magukat népi gyógymódokkal, minthogy elmenjenek az orvoshoz, és sokszor még a pingponglabda méretű daganatokat sem veszik észre magukon. A nevelés, a társadalom, vagy valami más okozza sok férfi orvosfóbiáját? Miért akarnak inkább infarktusban meghalni? Hogyan áll a vastagbéltükrözéshez egy ausztrál és egy magyar férfi? Férfiszorongások az egészségügyben.
A népbetegségek kiszűrését célzó általános egészségfelmérést, egy menedzserszűrést emelne be a kormány a tervek szerint a kötelező szűrővizsgálati programba jövő év elejétől. A munkáltatókat egy „bonus-malus” rendszerrel ösztönöznék a bekapcsolódásra.
A 24.hu-nak a Belügyminisztérium azt írta, hogy egyelőre a kormány nem tárgyalt a kérdésről.
A szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése minden életkorban és mindegyik nem esetében rendkívül fontos, az idő előrehaladtával – különösen a változókor kezdetétől – ezt még inkább érdemes megszívlelni.
2024. május 2. és június 16. között, Budapest-szerte több helyszínen ingyenes egészségügyi szűrési lehetőségekkel várják a regisztrálókat. A Fővárosi Önkormányzat szűrőkampányára azért érdemes jelentkezni, mert könnyen elérhetővé tesz olyan vizsgálatokat, amelyekre az állami egészségügyben több hónapot kellene várni, magánegészségügyben pedig több 10 ezer forintba kerülne egy-egy vizsgálat. Újságíró kollégánk ellátogatott az egyik szűrőállomásra.
Május 2-től június 16-ig várják a jelentkezőket a főváros 24 helyszínén.
Már februártól ismét elérhetőnek kellett volna lennie az ingyenes szűrésnek, de eddig több intézmény is magánellátóhoz küldte a kismamákat a kéréssel.
Mi a kapcsolat a sejtjeink és az öregedés között és mit jelent a biológiai életkor? Mennyire hatnak a génjeink a betegségeink kialakulására és mi más befolyásolja még az egészségünk megőrzését? Milyen vizsgálatokra „kötelező” eljárnunk, és mennyibe kerül, ha mindent tudni akarunk a testünkről? Ezekről beszélgettünk Duda Ernővel, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökével, a Medipredict és a Solvo Biotechnology cégek alapítójával.
Azért kellene elgondolkodni a szankcionáláson, hogy többen menjenek szűrésre. A kérdésben nincs egységes szakmai álláspont nemzetközi szinten sem.
Olyan jelentkezők regisztrációját várják, akiknek felmenőik között előfordult prosztata- vagy mellrák.
