Több hónapos halogatás után hétfőn végre kiderült, melyik egészségszervezési nagytérséghez tartoznak majd az egyes települések. Bármilyen hihetetlen, a nyolc térségből – Nyugat-Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Közép-Magyarország, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld – három is érinti majd Budapestet. De nem jártak jobban a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek sem, több részre osztották a megyét. (A kilencedik régió úgy maradt ki, hogy a korábbi tervekben külön szereplő Vas, Zala, Veszprém és Győr-Sopron-Moson megyéket egy térségbe sorolták.)

Budapesten tehát három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán működik majd, míg a dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház – Kútvölgyi tömb – Városmajor egységben lesz.

Fülöp Máté

A cél persze az, ahogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) is hangsúlyozta, hogy a betegeket a lakhelyükhöz közel eső kórházakban lássák el, és enyhüljön a betegelvándorlás okozta aránytalan terhelés a fővárosi egészségügyi ellátórendszer egyes pontjain. Imre László, a GYEMSZI Egészségszervezési és Finanszírozási Főigazgatóságának vezetője a Weborvosnak elmondta, hogy az elfogadott határok valóban kompromisszumokat tartalmaznak az utazási időt illetően, de csak így tudták "a szakmák többségében az ellátás teljes palettáját összegyűjteni egy-egy egészségügyi nagytérségben". Imre szerint öt térségben a tervezett határok meglehetősen jól lefedik az ellátást, ugyanakkor például Fejér, Heves, Nógrád, Szolnok megye esetében elég magas a betegelvándorlás, és ebből is magas a fővárosi irányú betegmozgás. Valószínű, hogy a földrajzi közelség, a fővárosba való ingázás, hozzájárultak a szokás kialakulásához.

A határok megrajzolása előtt megnézték azt is, hogy az egyes megyék lakossága milyen mértékben veszi igénybe a tb által finanszírozott egészségügy szolgáltatásokat ott helyben. Nem meglepő módon ez elsősorban a fővárosra, és Pest megyére igaz, az arány 97 százalékos, miközben Jász-Nagykun-Szolnok megyéből három irányba is vándorolnak a betegek: Budapestre, Debrecenbe illetve Szegedre.

"A börtönegészségügy modellje ez"

"A valóságtól elrugaszkodott az elképzelés, miszerint a keresletet és a kínálatot a szükséglet alapján meg lehet határozni. Szócskáék komolyan azt gondolják, ha felmérik, hogy egy adott területen hány beteg ember van, ahhoz hozzá lehet rendelni a kapacitásokat? Ez a börtönben működik, a valóságban nem" – kommentálta a hvg.hu-nak Mihályi Péter egészségügyi közgazdász az egészségügyi ellátórendszer felosztását.

A közgazdász szerint az igyekezet persze érthető és indokolt is, hogy szeretnék elérni az optimális üzemszámot, azaz lehetőleg ott szüljenek a nők, ahol évente legalább ezer szülés van, és nem ott, ahol háromszáz. Ám ha ez megvalósul, akkor sok vidéki kórház válhat feleslegessé. Ugyanakkor a korábbi hasonló próbálkozásoknál is mindig beindult a helyi lobbi a kórházbezárás ellen. Mihályi szerint nem nehéz megjósolni, hogy most is ez fog történni. "A fideszes politikusok zöme kisvárosból jön, és pontosan lehet tudni, mely fideszes politikus fellegvára az adott vidéki kórház."

Mihályi Péter szerint a terveknek annyi racionalitásuk van, hogy be kellene zárni 50-70 kórházat, és Szócska Miklós abban reménykedik, hogy lesz elég politikai ereje bezáratni a kórházakat, ha a miniszterelnököt is megnyeri az ügynek. Az ideális az lenne, ha elsősorban a biztosítókra és azon belül a betegre bíznánk a választást – ám ettől pillanatnyilag a mostani vezetés távol áll – mondja. Mert a betegek tucatnyi szempont alapján döntik el, hogy milyen panasszal, milyen kórházhoz fordulnak. Így bárhogyan rajzolja meg a szaktárca az orvostérképet, a betegek nem fogják figyelembe venni e határokat, ha éppen egy másik térség kórháza, szakrendelője számukra könnyebben elérhető, vagy korábban már máshol gyógyultak.

"Már az is valami, hogy ellátásszervezésről beszélünk"

"Míg a súlyponti kórházak kijelölésénél körzőket és vonalzókat használtak, a nagytérségek kialakítása előtt legalább készültek részletes elemzések" – mondta el megkeresésünkre Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Persze vannak pro és kontra érvek a mostani elképzeléssel kapcsolatban is. Lehet például vitatkozni azon, hogy miért nem a megyék szintjén történik az ellátásszervezés, vagy miért nem veszik figyelembe a már korábban kialakított régiókat. Igaz, Magyarországon nincsenek stabil, történelmileg kialakult régiók, éppen ezért tűnik erőltetettnek a nagytérségekben való gondolkodás.

Mindenképpen pozitívum, hogy egyáltalán történik valami az egészségszervezés terén, hogy megvizsgálták a már kialakult betegutakat, honnan hová irányul a legnagyobb "elvándorlás", illetve milyen klinikák népszerűek a betegek körében. Jelenleg ugyanis a magyar egészségügy egyik legnagyobb hibája, hogy a különféle ellátási szintek és megyék között nincs megfelelő koordináció – mondta Dózsa. "Az egyik nagy elvárás pontosan ez lenne, hogy összehangolják végre a kórházak munkáját".

Ahogy azt is tudomásul kell venni a közgazdász szerint, hogy ha nem vagyunk képesek száz belgyógyászati osztályt fenntartani, akkor be kell érnünk hetvennel, de azok működjenek magas színvonalon. Igaz ez a szülészeti osztályokra is; az egyre alacspnyabb születésszám mellett igen nagy luxus olyan szülészeteket fenntartani, ahol kétnaponta történik egy szülés. Dózsa tehát nem feltétlenül kórházbezárásokat vár a lépéstől, sokkal inkább megszűnő osztályokat, illetve átszerveződő kisebb kórházakat, a jelenleginél optimálisabb működéssel.

A közgazdász olyan elemzést is említ, amely a megyéket vizsgálta, és a meglepő eredmény szerint nagyon sok megyében a fekvőbetegellátás 92 százalékát meg tudták oldani helyben. Ebből is jól látszik, hogy leginkább a speciálisabb, illetve drágább – ideg- és szívsebészeti, sugárterápiás – beavatkozásnál van szükség ellátásszervezésre. Ha ezt vesszük alapul, akkor bőven elég lett volna a megyékre való lebontás. Az is negatívumként említhető, ha az egészségügy közigazgatása, illetve a nagytérségek nem igazodnak közigazgatási határokhoz. Hová fognak ezek tartozni, megyei közigazgatási hivatalhoz, vagy országos központhoz? – a közgazdász szerint ez utóbbi lenne ésszerű, ha már nagytérségekről, és nem megyékről van szó.