A munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei, illetve a kormány első egyeztetésével szeptember 25-én elkezdődtek az idei bértárgyalások a legkisebb keresetek, vagyis a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről. (A minimálbér mértéke idén havi bruttó 323 ezer forint, a garantált bérminimum 373 ezer forint.)
A feladat sosem egyszerű, idén azonban különösen nehéz feladványt kell megoldaniuk az érintetteknek.
A legkisebb keresetek alakulása nem csak azokat érinti, akik ezen a szinten keresnek – bár ők sincsenek kevesen, a jegybank becslése szerint a teljes munkaidőben dolgozók 15 százaléka sorolható ide. A bértorlódásokon keresztül ugyanis a legkisebb keresetek emelkedése az átlagkereset szintjéig fejt ki hatást. Utóbbi jelenleg bruttó 745 ezer forint.
Az euróhoz vezető úton nincsenek erőltetett béremelések
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének friss kiadásában erősen hangsúlyozta, hogy a gazdasági teljesítmény már a jelenlegi, 7 százalék körüli béremelkedési ütemet sem támasztja alá. A kiadott figyelmeztetés szerint nem fenntartható, hogy a keresetek emelkedésének üteme jelentősen és tartósan magasabb, mint a gazdasági munkatermelékenység (egy munkaóra alatt előállított GDP) növekedésének üteme. Ahogy történt ez az elmúlt években,
a Fidesz-kormány a mindig „jövőre” várt gazdasági fellendülésre alapozva magas béremelkedési ütemet erőltetett ki. A gazdasági fellendülés aztán rendre elmaradt.
