zCast: A víz ott van a levegőben, le kell hozni, és meg kell tartani – a rekordvízhiányos év tanulságai

Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Tímár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?

  • HVG

https://youtu.be/ywNyi1Vgg5k

„2022 csak gyenge előzetes volt abból, amit idén kaptunk” – értékelte Tímár Gábor geofizikus, az MTA doktora az idei aszályos nyarat. A vízhiány a társadalom szélesebb köreinek ingerküszöbét is elérte, de a helyzet csak részben írható a klímaváltozás számlájára – erről pedig Ádám Szilvia, a WWF Közép- és Kelet-Európa (WWF-CEE) regionális élő folyók szakértője beszélt a zCast friss adásában Zsolnay-Fait Federika műsorvezetőnek, akivel a rekordvízhiányos év vízgazdálkodási tanulságait boncolgatták, a folyók szabályozásától kezdve a paksi fenékküszöbön és a kukoricatermesztésen át az árterek visszaadásáig. Miről árulkodnak a Duna partján is száradó füzesek zöldebb foltjai? Hány órán múlt Pakson, hogy nem kellett leállítani az utolsó turbinát? Milyen új évszak jelent meg nyár közepén, és miért kellene kukázni a vízgazdálkodási törvényt? Gyere velünk, ha tudni szeretnéd!

A műsor és a zöld átállás támogatója az ország legnagyobb áramhálózati szolgáltatója, az E.ON Hungária Csoport.

Hozzászólások