Gyurcsány Ferenc hétfőn egyeztetett a jelöltekről Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. "A jegybank elnökével megállapítottuk, hogy az új tagokkal kibővült Monetáris Tanács hatékonyan tudja szolgálni a magyar gazdaság érdekeit, és teljesíteni tudja a jegybanktörvényben megfogalmazott feladatokat" - mondta a kormányfő.

A jegybanktörvény tavaly decemberben elfogadott módosítása szerint a Monetáris Tanácsba a jelenlegi 9 tag mellé további négyet delegálhat a miniszterelnök.

A jelenlegi tagok: Járai Zsigmond az MNB elnöke, Adamecz Péter, Auth Henrik, Szapáry György az MNB alelnökei, valamint Bihari Vilmos, Hardy Ilona, Kádár Béla, Kopits György és Oblath Gábor.

A parlament tavaly december 14-én fogadta el a jegybanktörvény módosítását, miután azt korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök nem hagyta jóvá, és újabb vitára visszaadta. A köztársasági elnök szerint a törvény ellentétes hivatalosan deklarált céljával, és lehetőséget teremt a monetáris tanács egyszerre, aránytalanul sok új taggal történő kiegészítésére.

A végső parlamenti jóváhagyáskor Draskovics Tibor nagy jelentőségűnek nevezte, hogy az Országgyűlés végül  mégis elfogadta a jegybanktörvény módosítását. A pénzügyminiszter szerint megszűnik az az egyoldalúság, amely szükségképpen abból fakadt, hogy Európában egyedülálló módon a jegybankelnöknek jelentős teret biztosított a jogszabály a tagok jelölésében.

A

Magyar Nemzeti Bank elnökének véleménye szerint nincs szükség a Monetáris Tanács létszámának kilencről tizenhárom főre történő bővítésére. Járai Zsigmond szerint a Tanács ma is a törvényeknek megfelelően működik, a tizenhármas létszám értelmetlenül sok, nehezíti a működést.

Az elmúlt év decemberében elfogadott jegybanktörvény-módosítás szerint a miniszterelnöknek lehetősége van a Tanács létszámának négy fővel történő bővítését kezdeményezni. Ezzel azonban Járai szerint célszerű lett volna fokozatosan és óvatosan élni. Miután országgyűlési képviselők a törvény hatályon kívül helyezését kérve az Alkotmánybírósághoz fordultak, helyesebb lett volna megvárni az Alkotmánybíróság határozatát, hogy az új tagok ne kerülhessenek lehetetlen helyzetbe – véli a jegybankelnök. Ugyanakkor szerinte mindenképpen figyelembe kellett volna venni az Európai Központi Bank és a köztársasági elnök azon véleményét, hogy a Tanács bővítése ne egy lépésben, hanem megfelelő időközönként történjék, biztosítva ezzel, hogy a tagok kinevezését ne politikai ciklusok határozzák meg.

Az új kinevezésekkel a tizenhárom tagra növekedett Monetáris Tanácsból négyet az Orbán-kormány, kilencet pedig 2002 után a jelenlegi kormány-koalíció ideje alatt neveztek, illetve neveznek ki – emlékeztet közleményében Járai, aki hozzátette: a kinevezések nem felelnek meg az érvényes jegybanktörvény azon pontjának, amely szerint a miniszterelnöknek ki kell kérnie az MNB elnök véleményét. Nem nevezhető véleménykikérésnek az az eljárás, amelyben az MNB elnökét egy órával a nyilvános bejelentés előtt, véleményét figyelmen kívül hagyva, tájékoztatja a miniszterelnök a jelöltek személyéről – mutat rá a jegybank elnöke.

Járai Zsigmond emlékeztet rá, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök olyan tagok kinevezését kezdeményezte, akik személyével a jegybank elnöke nem értett egyet. 

 Az új tagokkal kibővülő Monetáris Tanács továbbra is a kockázatkerülő stratégia mentén alakítja majd a kamatokat, noha az új tagok inkább a "galambok", azaz a lazább monitáris politika híveinek számát szaporítják - állítják elemzők.

"Bár a monetáris politikában nem várható éles fordulat, de az új tagok inkább a galambok pártján állnak majd, azaz nem a szigorúbb monetáris politika pártján" - mondta Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint ugyanakkor az óvatos monetáris politika folytatódik, tehát nem várható a kamatok drasztikus mérséklése. "A következő kamatmeghatározó ülésen már nem számítok 50 bázispontos kamatleszállításra, valószínűbb a 25 bázispontos csökkentés" - tette hozzá Nyeste.

"A jelöltek névsorából arra lehet következtetni, hogy a bátrabb kamatcsökkentést pártolók tábora nő" - fogalmazott Fórián Szabó Gergely. A CA-IB Alapkezelő elemzője szerint a kibővült Monetáris Tanácsnak olyan döntéseket kell hoznia, amellyel kivívja a piac elismerését. Hozzátette: a testület feltehetően a kockázatkerülő stratégia mentén alakítja majd a kamatokat, figyelembe véve, hogy a piac elfogadta a 2005 decemberére kitűzött 4 százalékos inflációs célt.