A hétvégén munkatársaink kisebb sétát tettek a főváros XVI. kerületében 2005 végén átadott lakóparkban. A frissen épült házak körül több helyen beszakadt a járda, az egyik garázsbejáratnál csaknem bokáig ért a víz úgy, hogy a szegélyező falak aljzata már rothadásnak indult. Az udvar földjét több helyen kimosta a víz a kerítésen túlra, a fának álcázott műanyag ablakkeretek némelyikéről pedig lejött az erezett mintázatú borítás. A vízlepergetést a párkányokon olyan bádoglapokkal oldották meg, amelyek kivitelezése és elhelyezése egy alsó tagozatos technikaóra színvonalát tükrözi.

Ennél rémisztőbb sztorikat is hallani a hazai újlakás-piacról: fordítva bekötött vízcsapok, leszakadó kilincsek, hatalmas beázások. Nem véletlen, hogy minőség-ellenőrzési rendszer bevezetésére készül a lakáshivatal (ld. cikkünket). Vannak azonban gyakori hibák, amelyeket kivédhetünk.

Kilazult szerelvények

Az elkészültnek tűnő lakásban tett sétánk a csapok rángatásával kell, hogy kezdődjék. Alig akad új lakásprojekt, ahol néhol nincsenek kilazulva a falból a szerelvények. Ha úgy marad, a következmények ismertek: elázást követő falbontás.

Rosszul záródó ablakok, ajtók

Ne szégyelljük az átvétel előtt ki- és becsukni az összes ajtót és ablakot. Sokkal gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, hogy nyílásszárók rosszul zárják a nyílásokat. Az ajtók felfüggesztése kívánnivalókat hagy maga után, az ablakokat pedig egyszerűen elmérték. Különösen fa nyílászárók esetén fordul elő, hogy ha a hosszú értékesítési idő miatt eltelik néhány hónap, kissé „mozog” az anyag, és nyitáskor karcolni kezdi az ablak a párkányt, vagy az ajtó nekiütődik a félfának. Arról szinte szót sem kell ejteni, hogy a nem megfelelően záródó elemek milyen magas fűtésszámlával járnak.

Illesztések: jó, ha találkoznak

Elmondható, hogy gyakorlatilag nincs olyan lakás, ahol minden sarokelem és takarás illeszkedik. Ellenőrizzük a beépített egységek, bútorok találkozási pontjait, és jelöljük be a réseket. Persze lesz, ahol nem kell jelölni, mert annyira csúnya, hogy nehéz eltéveszteni.

Mozog a burkolat

Séta közben a lábunk elé is nézzünk! Ha furcsa mozgásokat észlelünk, jelöljük meg a helyet krétával, lemosható filccel. Ott ugyanis nincsen rendesen felragasztva a laminált parketta, de az is előfordulhat, hogy a kőlap illeszkedik rosszul. Utóbbi javítása komplikált lehet, ha nincsen tartalék padlólap, ezért még az építkezés alatt figyelmeztessük a kivitelezőt (ha tehetjük), hogy néhány négyzetméterrel többet rendeljen.

Nézzük át alaposan az ajtókat, ablakokat, lambériát, bármit, ami fából van, keressünk karcolásnyomokat. Ezek főként lakkozott felületeken tudnak igen csúnyán festeni. Azért nem kell megijedni, emiatt nem kell kivenni a falból az ablakkeretet, ám ismételt csiszolását, kezelését elvárhatjuk.

Sérült munkalapok

Mindenképpen a csere a megoldás, ha az értékeinket lazán kezelő munkások hányavetin helyére dobva a konyhai munkalapot megsértették annak felületét vagy széleit. Ez már laminált lapok esetén is bosszantó, ám ha nagyobb értékű gránitról vagy márványról van szó, akkor megengedhetetlen.

A munkások kéznyoma

Ne legyenek illúzióink: tiszta lakást ritkán adnak át. A legtöbben úgy gondolják, hogy a lecsöppent festékpacák, a munkások koszos, meszes ujj- és lábnyomai természetes velejárói a frissen megkapott otthonnak. Hosszas súrolás és higítózás helyett azonban végeztessük el a munkát, vagy cseréltessük ki a végképp szennyezett padlószőnyeget a kivitelezővel. Különösen akkor legyünk szigorúak, ha nem tudjuk eltüntetni a festék vagy lakkozás nyomát.

Kevés konnektor

Gyakori, hogy a tervezés során nem egyeztetnek a tulajdonossal, és kevés lesz például az elektromos kiállás (dugaszolóaljzat) vagy lámpahely. Mindenképpen gondoljuk végig, mekkora fényárt és hány elektromos berendezést szeretnénk működtetni! A kevés kiállás az előregyártásos technológiák (készházak, könnyűszerkezetek) esetén sokkal nagyobb probléma, mint a bármikor megvéshető téglafalak esetében.

Készházak: fokozottan ügyelni

Márpedig új lakás vagy ház mind gyakrabban készül a hagyományos módszereken kívül könnyűszerkezettel vagy készházas technológiával. Utóbbiak vevői a készültségi fokoknak megfelelően a nézzék át, hogy pontosan mit jelent egy-egy fázis - tanácsolja Arany Gábor, a Hartl Haus osztrák készházépítő cég hazai képviseletének ügyvezetője és Zsugonits Zsolt szerelésvezető. Mást és mást jelent például a szerkezetkész állapot: lehet, hogy olcsóbban ajánlanak készházat, ám az adott cég „szerkezetkész” fogalmában nincs benne a külső nyílászáró, a fal színre festése, előfordulhat, hogy sokkal gyengébb anyagokkal dolgozik, és hogy az ablakok rosszabb hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek. A végén, ha kiszámoljuk, már minimális a különbség.

Éppen ezért nem árt ellenőrizni, milyen anyagokkal dolgozik a cég, és erre milyen garanciák léteznek. Az osztrák, német gyárakban az ellenőrzési technológiák jóval szigorúbbak, a hőterheléshez és egyéb mutatókhoz szigorú határértékeket rendelnek.

Nem mindegy a fal anyaga sem: ha a gipszkartont eső éri, az rontja a minőségét, a gipszrostlapot nem érheti olyan kár. Figyeljünk rá, hogy a szigetelőanyag töltse ki teljesen a fagerendaváz által biztosított helyet, mert így megelőzhető a szigetelés összeroskadása, ami hőhídak keletkezését okozza. Egyébként a látszat néha csal: figyeljék a falszerkezet U értékét (maximális hőátbocsátási érték), a vékonyabb fal nem biztos, hogy rosszabb.

Arany Gábor szerint tévedés, hogy a könnyűszerkezetes házak tízmillió forintból is kijönnek. A jó minőségű, nyugati technológiákat e műfajban is meg kell fizetni.

Kulcs a garancia

Az új lakásoknak szerencsére van egy óriási előnye minden más ingatlantípussal szemben: a jótállás. Bármilyen hibát is találunk, a megfelelő garancia esetén a kivitelező-beruházó páros köteles azt orvosolni. Éppen ezért, még a lakás átvétele előtt győződjünk meg arról, hogy az épület szerkezetére szól-e az általában tízéves, a többi részére pedig az egy-két éves jótállás. És persze arról is, hogy az építtető nem tűnik el a föld színéről másfél hét múlva.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media