Az öröklési illetéket úgy számolják ki, hogy megállapítják az örökölt ingatlan tiszta értékét. Ez annyit jelent, hogy az örökölt vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az adósságot és egyéb terheket: lehet ez tartozás, temetési költség, közjegyzői díj. Szintén le kell vonni a vagyoni értékű jogokat, vagyis például a haszonélvezet, használat, földhasználat jogát (ld. később).

Amint az táblázatunkból is kiderül, az öröklési (és az ajándékozási illeték) arányát az dönti el, hogy ki milyen rokonsági fokban áll az örökhagyóval (a másik esetben az ajándékozóval). Minél közelebbi hozzátartozó valaki, annál kevesebbet kell fizetni. 3 csoportot alakítottak ki ennek megfelelően. A szülők és gyermekek, legyenek akár vér szerintiek, akár örökbefogadási vagy nevelői viszonyban, a házastársak alkotják az I. csoportot. Az unokák, nagyszülők és testvérek a II. csoportba tartoznak, amíg mindenki más a legnagyobb kulccsal számolt III. csoportba.

Kedvezményes százalékok

Amint az a lakásvásárlásnál is jellemző volt, a lakásszerzés kedvezményes az illeték általános mértékéhez képest. Ingóságok öröklésekor például 18 millió forintos értékhatárig 11 százalék illetéket kell fizetni, amíg ugyanilyen értékű lakásért csupán 2,5 százalékot.

Ha 35 millió forintnál drágább az örökölt ingatlan, táblázatunk szerint már háromféle arányú illetéket kell fizetni. Nézzük egy 40 milliós ingatlan példáját. 18 millió forintig 2,5 százalék, az 450 ezer forint. A 18 és 35 millió közé eső értékrész után 6 százalék az illeték, tehát 1, 02 millió. A fennmaradó 5 millió forint járuléka 11 százalék, vagyis 550 ezer forint. Vagyis összesen 2,02 millió forint az illeték.

Ajándékba drágábban

Nem csak az ingatlan ingyenes átadása számít ajándékozásnak, hanem például a haszonélvezeti jog alapítása, átengedése is. Alapját ugyanúgy a tiszta érték alapján kell kiszámolni, mint az öröklési illeték esetében. Annyi a súlyosbítás, hogy a levont terhek szintén illetékkötelesek, mégpedig a visszterhes vagyonátruházási illeték 10 százalékával.

Az ajándékozási illeték százalékai lényegesen magasabbak mint az öröklési illetéké. Az ok: a határozott szándék eltér a váratlan eseménytől. A csoportok megegyeznek, és az értékhatárok is.

Előző példánk a 40 milliós ingatlanról így alakul: 18 millióig 5 százalék, azaz 900 ezer forint. 18–35 millió közötti rész 8 százalékos, 560 ezer forint. A fennmaradó 5 millió után 720 ezer forint, vagyis összesen 2,18 millió forint. Tehát az örökléshez képest 160 ezer forinttal többet fizetünk.

Az illetékek persze itt is a teljes ingatlanra vonatkoznak, minél több örökös vagy megajándékozott van tehát, annál több részre oszlik az illeték terhe.

Amikor mentesülünk

Néhány illetékmentes kivétel létezik. Ilyen a telek öröklése vagy ajándékozása, ha megszerzője nyilatkozik arról, hogy 4 éven belül házat épít rajta. Abban a szomorú esetben, ha kiskorú az örökbe hagyó, a szülőknek nem kell illetéket fizetniük. A túlélő házastárs által örökölt haszonélvezeti jog is illetékmentes. Ha valaki lemond az örökségről, vagy annak egy részéről, szintén mentesül (kivéve ha ellenérték fejében teszi, mert akkor az ellenértékre számolják). Az öröklési szerződés alapján nem lehet illetéket kiszabni.

Mennyit ér a vagyoni értékű jog?

A vagyoni értékű jogokra (haszonélvezet, használati, vagyonkezelői, földhasználati jog) életkor szerinti szorzókulcs vonatkozik, amelynek révén forintosíthatóvá válik az állapot. Ha a jogosult 25 év alatti, az ingatlan egy évi értékének 10-szeresét kell fizetni; 25–50 év között az egy évi érték 8-szorosát, 51–65 év között 6-szorosát, 65 év felett 4-szeresét. A lakástörvény értelmében az ingatlan egy évi értéke a forgalmi érték 1/20 része.

Ha például egy 55 évesnek haszonélvezeti joga van egy 20 milliós ingatlanon, akkor az egy évi érték 1 millió forint. A szorzó szerint ennek hatszorosa, vagyis 6 millió forint lesz a haszonélvezet értéke. Amennyiben ezt a 20 milliós házat örököljük, az illeték alapja a haszonélvezet értékét levonva csupán 14 millió forint lesz.

Ha a haszonélvezetet határozott időre kötötték ki, úgy az egy évi értéket az esztendők számával kell megszorozni mindaddig, amíg el nem éri az életkori szorzóval számolt eredményt: azt ugyanis nem lépheti túl.

Lakásszerzés illetékei

I. csoport: örökhagyó gyermeke, házastársa, szülő, háztartásban élő szülő nélküli unoka, örökbefogadott, nevelt és mostohagyermek, örökbefogadó, nevelő- és mostohaszülő

II. csoport: unoka, nagyszülő, testvér

III. csoport: mindenki más

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media