Évek óta folyik a vita arról, szükség van-e óraátállításra. Az eredeti indok, az energiatakarékosságra való hivatkozás a rohamosan terjedő elektronikai cikkek miatt egyre inkább okafogyottá válik - derült ki a Kossuth Rádió Kihívás című műsorából.

A világítást ma már pontosan hozzá lehet igazítani a fényviszonyok változásához, azaz nem szükséges egy teljes világítási rendszert egy órával előbb vagy később bekapcsolni. Azok az országok, amelyek nem állítják át az órát, éppen az energiakérdésre és az egészségre gyakorolt előnytelen hatásokra hivatkoznak. Vannak ugyanis, akiket az adott napon túl is megvisel például a nyári átállításkor keletkező egyórányi alváshiány. A negatív egészségügyi hatásokat ugyanakkor még nem sikerült tudományosan bizonyítani.

Ukrajnában marad a téli időszámítás

Oroszország és Fehéroroszország után legutóbb Ukrajna döntött úgy, hogy nem állítja át az órákat a téli időszámításra, ám később ezt a döntést eltörölték, tehát marad az óraátállítás október 30-án. Oroszországban tavasszal döntöttek úgy, hogy nem állítják át többet az órákat. Közvélemény-kutatások szerint az oroszok több mint 60 százaléka támogatta, hogy maradjon a nyári időszámítás.

AP

Erdélyi Árpád, a moszkvai magyar nagykövetség tudományos és technológia attaséja a Kossuth Rádió megkeresésére elmondta: a téli-nyári időszámítást még 1981-ben vezették be a szovjet időkben, azóta folyamatos a vita. Leginkább az orvosok ellenezték az évi kétszeri változtatást, szerintük az átállás utáni napokban megnő a megbetegedések száma, kiújulnak a krónikus mozgásszervi betegségek és a magas vérnyomással küszködőknek sem kedvez az átállítás. Egy 2009-ben készített internetes felmérés szerint a dolgozók ötöde "kínlódásnak" nevezte az átállás utáni napokat, a közvélemény-kutatás ugyanakkor megcáfolta, hogy az óraátállítás miatt megnövekedne az infarktusok és öngyilkosságok száma – mondta az attasé.

"Energetikailag nem indokolt az óraátállítás"

A mai élet annyira átalakult, hogy energetikailag nem indokolt az óraátállítás – mondja Wesztergom Viktor geofizikus, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese. Az ugyanakkor zavart okozna, ha – például az egységes közép-európai rendszerben – egyes országok átállítanák az órákat, mások pedig nem. A gazdaság, a közlekedés összhangja egységes időzónát indokol – tette hozzá.

Az időmérést hajózási navigációs céllal Nagy-Britanniában vezették be – emlékeztetett. Greenwich-hez viszonyítva 24 helyi időzónára osztották fel a Föld felszínét, egyenletesen, a hosszúsági körök mentén. Egy-egy óra 15 foknak felelt meg, később azonban az időzónákat ésszerűségi okokból politikai határokhoz igazították.

A közép-európai időzóna egyik legkeletibb városa Nyíregyháza, amely Magyarország legnyugatibb pontjához képest 4 földrajzi hosszúsági fokkal van keletre. Ez azt jelenti, hogy itt 15 perccel előbb delel a nap, mint Sopronban. Az ugyanehhez a zónához tartozó Spanyolországban, Gibraltár környékén jó egy órával eltolódik a nap delelése – hűzte hozzá Wesztergom Viktor a Kossuth Rádióban.