Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán üdvözölte a bizottsági szavazást, szerinte „éppen itt lenne az ideje, hogy megszűnjön az évente kétszer ismétlődő »nevetséges« átállás költsége”.
Informatikai hiba történt, nem tudott a rendszer mit kezdeni az óraátállítással, ráadásul a nem létező késés után pénzt küldött az utasoknak – erősítette meg a MÁV.
Az első világháborúban spórolási céllal bevezetett nyári időszámításnak ma már semmi értelme, az Európai Unió pedig már 2018-ban pedzegette az eltörlését. Ebből azóta sem lett semmi, pedig egészségügyi szempontból kifejezetten káros az emberi játszadozás az idővel.
A Magyar Alvás Szövetség szerint megfontolandó lehet akár a jelenlegi időzóna, a GMT+ váltás lehetősége, vagy más kronobiológiai javaslatok figyelembevétele.
Az Európai Unió tagállamai nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tegyék állandóvá. Vasárnap tehát újra óraátállítás vár ránk, egy órával kevesebbet aludhatunk, és egyelőre velünk marad telente a korai sötétedés. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a téli és a nyári időszámítás közötti váltásokról.
Az Európai Bizottság a jelek szerint felhagy a félévenkénti óraátállítás EU-s megszüntetését célzó próbálkozással, miután patthelyzet alakult ki, és hét év után sincs döntés arról, ki melyik időszámításra állna át, nyárira vagy télire.
Legyen fekete, mint a pokol, erős, mint a halál, édes, mint a szerelem – tartja egy török közmondás a kávéról. Manapság jóval több rétege van egy igazán jól elkészített feketének; a már-már zavarba ejtő információáradatban a HVG Kávészótára jó útmutató lehet.
Hat évvel ezelőtt, 2018 szeptemberében javasolta az Európai Bizottság, hogy a tagállamok töröljék el az őszi-tavaszi óraátállítást. A javaslatról tárgyaltak a témában illetékes közlekedési miniszterek, majd az akkori finn elnökség 2019 decemberében összefoglalta, hol tart a folyamat. Azóta pedig semmi nem történt: a hétvégén -– és várhatóan még jó ideig – visszatekerjük egy órával az időmérőket.
Amíg politikusok és szakértők azon vitatkoznak, hogy van-e értelme és haszna az óraátállításnak, vagy el kellene törölni úgy, ahogy van, addig is emberek millióit fogja megviselni a következő napokban az áttérés a nyári időszámításra. Pedig az elegendő és jó alvásnak felbecsülhetetlen jelentősége van, ha az egészségünkről, az egyéni és a társadalmi jólétünkről van szó.
Március 31-én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják előre, ami néhány belföldi és nemzetközi vonat, és pár Volánbusz-járat menetrendjét is érinti.
Az óraátállítás tanulságos példája annak, hogy mi történik, ha belenyúlunk az emberek alvásába társadalmi szinten – állítja Sophie Bostock alvásszakértő és alvásterapeuta, aki szeret eljátszani a gondolattal, hogy milyen hatással lenne az emberek együttélésére, ha ténylegesen kipihennék magukat. A Brain Baron a magát alvásevangélistának valló Sophie Bostockkal beszéltünk arról, hogy a technológia hogyan tesz keresztbe az alvásunknak, honnan tudjuk, hogy eleget aludtunk, és miért gondolja, hogy az egyes emberek alvása valójában kollektív erőfeszítés is.
Az Antarktiszon nehéz megállapítani, hogy éppen hány óra van. Emiatt a kutatóknak cselhez kell folyamodniuk, hogy tájékozódni tudjanak az időben, és legyen egy napi ritmusuk. Az Északi-sarkon azonban már ennél is furcsább a helyzet: mindenki maga dönti el, hogy nála mennyi az idő.