Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az elmúlt években drasztikus támogatásszűkítésen ment keresztül a magyar felsőoktatás. Pedig a munkaerőpiac oldaláról nézve hosszú távon nagy szükségünk lenne a felsőoktatásra. A cégek elvárását tekintve ugyanis szükség van arra, hogy felsőfokú végzettségű munkavállalalóink legyenek a következő évtizedben.
A magyar felsőoktatás költségvetési finanszírozása évek óta folyamatosan csökken: 2008-ban még 191 milliárd forint költségvetési támogatást kaptak az intézmények, jövőre viszont már csak 135 milliárd forintot. Ez az összeg nem éri el némelyik nagyobb nyugat-európai egyetem kölltségvetését – mondta el Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben.
A felsőoktatási intézményeknek további veszteségeket jelent, hogy a kormány egy tavalyi törvénymódosítással megszüntette az innovációs járulékot (ez körülbelül 5-7 bevételcsökkenést jelent), változott a szakképzési hozzájárulás is (szintén 5-7 milliárdos veszteséget okozva), emellett többletkiadásokat jelent az egyetemeknek a szükséges szoftverek beszerzése.
A BGF rektora hangsúlyozta, szemben az évek óta hangoztatott véleménnyel, nincs sok felsőoktatási intézmény: összesen 66 felsőoktatási intézmény van, de ebből csak 28 az állami, és ez számít a költségvetési finanszírozás szempontjából.
Eközben zajlik a felsőoktatás átalakítása. Az államilag támogatott keretszámok csökkentése a BGF rektora szerint túl hirtelen és drasztikus változás volt, amit jól példáz, hogy a közgazdászképzés támogatott helyeit 4900-ról 250-re csökkentette a kormány. A felsőoktatás átalakítását szabályozó jogszabályok és kormányrendeletek gyakran nem adnak elég felkészülési időt az intézményeknek. Volt olyan kormányrendelet például, amely augusztus 31-én jelent meg, és szeptember elsejétől kellett alkalmazni.
