„Egyik megálló sem jó annak, aki rossz vonatra szállt” – idézte Bernard Malamud amerikai írót Matolcsy György a közgazdász-vándorgyűlés nyitóelőadásában. Az ok: 2021-ben teljes gazdaságpolitikai úttévesztés történt, emiatt a 2030-ra megjelölt célokat egy évtizeddel el kell halasztani.
Idén mínuszban, jövőre pedig a nem is oly régi reményekhez mérten feleakkora növekedéssel lehet csak számolni. A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlés is kevés okot adott a megnyugvásra: látszott, hogy az igazi gond nem a számokkal van, a visszaeső növekedés és kieső támogatások mellett egyre hangosabban fúj egymásra a gazdasági kormányzat és a jegybank, ami több, távolabbra mutató kockázatot is jelent.
Minden afelé mutat, hogy a Fidesz a 2010-es években alkalmazott eszközökkel nem lesz képes kivezetni az országot a válságból, és fenntartható növekedési pályára állítani a gazdaságot. És nem látszik, hogy a párt kész és/vagy képes lenne végrehajtani egy átfogó reformot.
A gazdaságfejlesztési minisztert Egerben kérdezték, beszélt arról is, támogatná-e a bankadó emelését, amit egy nappal korábban a pénzügyminiszter vetett fel ugyanott.
2025-re már nem sokat kell költenie az államnak a rezsivédelemre, az viszont a kormányt is meglepte, hogy az emberek mennyire visszafogták a vásárlásaikat az infláció miatt - mondta Nagy Márton a Közgazdász vándorgyűlésen. A benzinárat figyeli a kormány, hogy be kell-e újra avatkozni, az inflációért viszont szerinte nem felelős senki. A miniszter gyakorlatilag hadat üzent a jegybanknak, amikor azt mondta, az MNB veszélyezteti a fogyasztás visszapattanását, nagy kérdés lesz, ki az erősebb.
Az idei hiány magasabb lesz a GDP 3,9 százalékára tervezettnél, de alacsonyabb a tavalyi 6,2 százaléknál, ennek érdekében a kormány kész kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket bevezetni. Matolcsy György jegybankelnök szerint a magas infláció miatt zuhant ekkorát a gazdaság. A magas infláció oka pedig a „kalandor gazdaságpolitika”, „gazdaságpolitikai tömegbaleset”. Erős nyitány a Közgazdász-vándorgyűlésen.
A pénzügyminiszter nem is annyira mondta, mint mutatta a Közgazdász Vándorgyűlésen, mekkora válság vár Magyarországra: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány.
Magyarország Európa-bajnok a magánszféra hitelállományának növekedésében, ami a jegybankelnök szerint a bizalmi tőke megmaradását jelzi. A jövő digitális, zöld, kreatív – és Eurázsia felemelkedésével kétpólusú lesz.
A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.
A magyar gazdaság nem gumilabda, amely visszapattan – üzente a pénzügyminiszter a jegybankelnöknek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint most a fő feladat „megmenteni ezt az évet”, és ha az uniós pénzügyminiszterek jövőre is adnak mozgásteret a költségvetési lazításra, ő nem lesz ellene.
1400 milliárd forinttal eshet az állam bevétele a koronavírus miatt, a Pénzügyminisztérium továbbra is optimista, hiszen tapasztalataik szerint a befektetők nem fordultak el az országtól. Ugyanakkor a költségvetés hiánya idén akár a 9 százalékot is elérheti – ismerte el Varga Mihály a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén, ahol azért többször kiszólt Matolcsy Györgynek is.
Versenyképességi fordulatot sürgetett a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pár dolgot mintha így is elfelejtett volna megemlíteni a jelen gazdasági problémáival kapcsolatban.
Veszélyes vizeken is az élen kell maradni – véli a jegybank elnöke, aki új gazdasági modellt sürget, és el van ragadtatva Christine Lagarde-tól, bár IMF-elnöksége idején még konfliktusos volt a viszony. A Közgazdasági Társaság vándorgyűlésen hallgattuk meg Matolcsy Györgyöt.
„Kicsit le kell higgadni” – mondta a Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki szerint munkaerő-importra szükség van, a további járulékcsökkentéssel azonban meg kell várni a pontos helyzetértékelést. A fő cél az adósságcsökkentés.
Helyes volt, hogy 2010-ben nem próbálkoztunk az euró bevezetésével, mert akkor nem folytathattunk volna sikeres válságkezelést – mondta a jegybank elnöke a közgazdász vándorgyűlésén Egerben. Matolcsy György nem is sürgetné a csatlakozást az euróövezethez.
Varga Mihály szerint azzal, hogy Magyarországot felminősítette az S&P, a nemzetközi hitelminősítő elismerte: a magyar gazdaság jó úton halad. A nemzetgazdasági miniszter szombaton Kecskeméten, az 54. Közgazdász Vándorgyűlésen beszélt arról is: nagy bérnyomás nehezedik majd a jövőben az itthoni vállalatokra, mert a termelékenység növelésében előrébb vagyunk, mint a bérekben.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a munkaerőhiányt és a kivándorlás okozta problémákat nem fogja megoldani, ha még több határon túli magyar költözik az országba, és a kormánynak amúgy sem érdeke őket elszakítani „ősi szállásterületükről.”
A hagyományos kereskedelemben olyannyira tör előre a Lidl és az Aldi által képviselt diszkontvonal, hogy ez lépéskényszerbe hozta a Tesco és az Auchan fémjelezte hipermarketeket is – írja a napi.hu.
"Kicsit dühös lettem" – jött indulatba az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor, saját szavaitól. De láthatóan nagyon dühös. Csak jól palástolja. Sérti őt, hogy az állam szüntelenül beavatkozik a bankrendszerbe, torzítja a versenyt. A maga sajátos módján még a menekültekkel szembeni kormányzati fellépést is bírálta: értsen belőle, aki akar.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a közgazdasági képzés céljából létrehozott alapítványai segítségével közpénzből hoz létre közvagyont - mondta az MNB alelnöke az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen szombaton Nyíregyházán.
