Állítólag vannak nyugdíjasok, akiket felháborít, hogy a kormány csak 1,6 százalékkal emeli a nyugdíjakat jövőre. Ez tényleg nem sok, a közel 108 ezer forintos átlagos nyugdíj csak 1725 forinttal lesz több jövőre. Viszont nem árt hozzátenni, hogy a nyugdíjemelés mértéke megegyezik a jövőre várt infláció mértékével, magyarán a törvény biztosítja, hogy a nyugdíjak évről évre megőrzik a reálértéküket.

És az sem ritka, hogy még reálértéken is emelkednek, ha úgy kívánja a politikai akarat, hogy a legnagyobb hatalmú szavazótábor kényelmesebben érezze magát. A kormány éppen az elmúlt hetekben dicsekedett el azzal, hogy 2011 és 2015 között bőven az infláció feletti, 8,6 százalékos reálnyugdíj-emelésre futotta a közös kasszából, a költségvetésből.

Stiller Ákos

De ha körbenézünk a világban, hamar rájövünk, hogy a mai magyar nyugdíjasoknak még kevesebb okuk lehet panaszra (ellentétben a nyugdíjakat megtermelő fiatalabb generációkkal, akik jóval kevesebb nyugdíjra és nagyobb nélkülözésre számíthatnak). A mai magyar idősek nagy többsége egyáltalán nem számít szegénynek: a 65 év felettieknek mindössze 9 százaléka él a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatása szerint.

Ez bizony – bármennyire is szokatlan lehet ez a magyar fülnek – nem több, mint a szegény német, svéd vagy olasz nyugdíjasok aránya.

Nézze csak ezt a rangsort, amit a 34 országot tömörítő gazdasági szervezet, az OECD készített!

A mi szegény nyugdíjasaink aránya bőven alatta van az OECD átlagának is. De még ennél is meglepőbb, hogy a magyarokhoz képest nagyobb százalékban szegények az osztrák, a belga, vagy a brit nyugdíjasok, és még ennél is nagyobb a japán, amerikai vagy éppen az ausztrál szegény nyugdíjasok aránya. Dél-Koreában a legrosszabb a helyzetük az OECD-országok közül, ott minden második nyugdíjas nyomorog.

150 ezer nyugdíjas nyomorog

Az OECD összehasonlítása azt mutatja, hogy a 65 év feletti lakosságnak hány százaléka él kevesebből, mint az adott országban a háztartások medián jövedelmének a fele. Tehát voltaképpen azt nézik, hogy az adott országban jellemző életszínvonalhoz képest mekkora arányban vannak azok a helyi nyugdíjasok, akiknek az életszínvonala jócskán alatta marad az országban átlagosnak számító jólétnek.

Ez tehát azt mutatja, hogy minden országban vannak nyugdíjasok – az osztrákoknál arányaiban többen, a németeknél ugyanannyian, mint a magyarok –, akik a hó végén ugyanúgy nehezen jönnek ki az apanázsukból, ugyanúgy gondot okozhat egy váratlan kiadás, a rezsi kifizetése, mert a pénzüket ott helyben kell elkölteniük – Ausztriában és Németországban pedig jellemzően drágább a megélhetés, mint nálunk.

Sok osztrák és német vagy más, nyugat-európai nyugdíjas éppen azért is jön Magyarországra, azért itt él jó darabig, vesz házat, mert az osztrák és német nyugdíjból odahaza nem tudnak jól élni, itt viszont sokkal kevesebb a gondjuk. (A magyar nyugdíjból azonban ott, Nyugat-Európában, mondani sem nagyon kell, kihívás kijönni.) Ezért él sok magyar ember fejében az a téves elképzelés, hogy az osztrák vagy német, finn, dán nyugdíjasoknak eleve nincs is semmi gondjuk – az euróban mért vagy forintra átszámolt nyugdíjat biztosan sok magyar nyugdíjas elfogadná, de azzal kevésbé egyezne ki, hogy a vastagabb borítékból rosszabbul tud csak megélni Ausztriában, Németországban, Dániában, Finnországban, mint nálunk.

A magyar háztartások éves medián jövedelme az az összeg, amit akkor kapunk meg, ha az összes magyar háztartás jövedelmét sorba rakjuk, és a sort középen félbe vágjuk, annál az összegnél, amelynél ugyanannyi kevesebb és több jövedelem van. Ez Magyarországon nem egy magas összeg, tavaly évi 4564 euró (kevesebb mint 1,4 millió forint, azaz nem érte el a havi 120 ezer forintot) volt, a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban:

Ennek alapján a jövedelmi szegénynek számító magyar nyugdíjasok tényleg nem dúskálnak a pénzben: tavaly havonta szűk 57 ezer forintból kellett megélniük. Ez kicsivel jobb csak a közmunkások bérénél.

És nem is kevés ember, nagyjából 150 ezer idős magyar számít ilyen értelemben szegénynek a valamivel több mint 2 millió magyar öregségi nyugdíjas között.

Persze Németországban ugyanez a csoport több mint 1,5 millió, Dél-Koreában 3,3 millió, az Egyesült Államokban pedig 10,5 millió embert jelent.

Több százezren kapnak vaskos nyugdíjakat

Az OECD statisztikájához hozzá kell tenni, hogy a szegénynek számító magyar nyugdíjasok mellett majd egymillió olyan idős is van, akik éppen csak kívül esnek a jövedelmi szegények csoportján, hiszen a nyugdíjuk 100 ezer forint alatt van. A legnépesebb a havi 70-80 ezer forintos nyugdíjban részesülők tábora.

De sokan vannak azok is, akik élhetőbb nyugdíjat kapnak: több mint félmillió idős 100-150 ezer forint közötti járadékban részesül havonta. Ez nem rossz nyugdíjszínvonal a 159 ezres magyar átlagbérhez képest.

Az OECD fenti statisztikájában további érdekességeket is lehet találni. A negyedik fülre (Adequate pensions) kattintva azt találja, hogy

Magyarországon a nyugdíjak átlagbérekhez mért aránya igen méltányos, csaknem 90 százalék.

Ez még egy ok, hogy a magyar nyugdíjasok szerencsésnek érezhessék magukat, Dél-Koreában a nyugdíj csak 45 százaléka az átlagbérnek. De nem kell ilyen messzire menni, Lengyelországban is alig 53, Németországban pedig 50 százalék.

De tovább is van. Több mint 300 ezer idős ember az átlagbérnél is többet, 150-300 ezer forintot kap az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) statisztikái szerint. És közel 9 ezren vannak, akik 300 ezer forint járadék felett visznek haza havonta. Az ONYF itt nem részletezi tovább az adatokat, de év elején kiderült, hogy 1,3 millió forint a legnagyobb summa, amit egy nyugdíjas kap az országban.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!