A Mi Hazánk alelnöke Pósfai Gábor után Orbán Anitától vár lépéseket a Kassa egy felszámolás alá vont telepéről Szalonnára átköltöztetett, magyarul nem beszélő nincstelen szlovákiai roma családok ügyében.
A norvégoknál csak 9,1 százalék az arány, a románoknál viszont 61,4 százalék.
Zavarja a Fideszt, hogy csak 400 ezer rászoruló gyerek kap iskolakezdési támogatást, holott az Orbán-kormány számai szerint nem is volt ennyi nélkülöző gyerek. Ez az ellentmondás is jelzi: újra kell kalibrálni a szegénységi mutatókat a tényeken alapuló szociálpolitikához.
2010 óta szinte minden gazdaságpolitika azt segítette, hogy a gazdagok még gazdagabbak legyenek.
A kormány saját bevallása szerint sem tökéletes az iskolakezdési támogatások rendszere a bevezetés évében, az ellenzék pedig azonnal támadásba is lendült, hiszen a programígérethez képest egyelőre kevesebbekhez jut el a 100 ezer forint. A felelős helyettes államtitkár szerint nincs megfelelő állami adatbázis, amely alapján meg lehet állapítani a jogosultságot, de az sem biztos, hogy egy ilyen létrehozása teljesen megoldaná a problémát.
Valójában 2014 óta nem lehet tudni, mi a helyzet Magyarországon a jövedelmi szegénységgel.
Ahány párt, annyi statisztika: nagy magabiztossággal állítják a politikusok, hogy az EU legszegényebb helye Magyarország, ahogy azt is, hogy óriásit javultak a szegénységi mutatóink. Segítünk eligazodni, melyik adatsor pontosan mit jelent, és hogy hol van az igazság.
Az autóbirtoklást sokszor a jómód mutatójának tekintjük, pedig nagyjából minden hetedik európai a szegénységi autóhasználat elszenvedője, az USA-ban pedig még rosszabb a helyzet. Ők azok, akik nagy költségekbe verik magukat, hogy fenntartsanak egy autót, de nincs más lehetőségük, ha dolgozni akarnak.
Visszacsúsztunk az EU utolsó helyére az egyik legfontosabb szegénységi statisztikában.
Mellár Tamás szerint a KSH vezetése az Orbán-kormány igényeit kiszolgálandó manipulált adatokat, egyebek mellett a szegénységi statisztikákat, de új módszertant kellene bevezetni és revíziót kellene végrehajtani az infláció és a GDP-számítás területén is. A KSH felső vezetését szerinte le kellene váltani, az új vezetőséget pedig az Országgyűlésnek kellene kineveznie.
Az Európai Bizottság átfogó szociális csomagot mutatott be, amelynek célja a szegénység felszámolása és a fogyatékkal élő emberek jogainak megerősítése az Európai Unióban. A kezdeményezés része az első uniós szintű szegénységellenes stratégia, amely 2050-ig a szegénység teljes megszüntetését tűzi ki célul.
Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?
A résztvevők több mint negyede arról számolt be, hogy nagyságrendileg havi nettó 200-300 ezer forint a bevétele.
Rossz utak, elnéptelenedő falvak, kevés munkahely és nagyvárosokba vagy külföldre költöző fiatalok – drámai kép rajzolódik ki Dél-Somogyban. A körzetben csak egy falu lóg ki igazán a sorból: Kastélyosdombón az a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet indított mintaprogramot, amelynek jószolgálati nagykövete Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó. A vidéket felfedezte már Tiborcz István és Orbán Ráhel is, falumentésről azonban szó sincs, csak földfelvásárlásról. A térségben bár nagy az elégedetlenség, sokan még 16 év beváltatlan ígéretei ellenére is hiszik, hogy csak Orbán Viktor képes felemelni a térséget.
Az eredeti hibákat sikerült kijavítani a jövedelmi statisztika adatbázisában, csakhogy helyettük egészen új, teljesen életszerűtlen adatok kerültek be több helyen is – mutatták be kutatók.
Egyetlen egyszerű álláshirdetésre mindössze két nap alatt több mint 1200-an jelentkeznek. Többségében Nógrádból, Borsodból és Budapestről. Munka lenne, mégis válságban a kétkezi munkás szektor, azaz a kékgalléros világ. Hogy lehet ez?
Hétfőn adták át a legnagyobb presztízsű magyarországi közgazdasági elismerést, a Neumann János-díjat. Az idei nyertes Edward Glaeser, a Harvardi Egyetem városgazdaságtannal foglalkozó professzora.
Bár a használatos statisztikák alapján Magyarországon csekély – és egyre csekélyebb – a szegények aránya, egy új, uniós módszertan szerinti számítás szerint hazánkban több mint 3 millió ember él abszolút (az európai életszínvonalat figyelembe vevő) szegénységben.
Mit jelent együtt élni azokkal a történetekkel, amelyeket az ember nem tud letenni? Mikor válik a jótékonykodás tűzoltássá, és miért nem hoz tartós változást? Mit jelent nem félrenézni, amikor a valóság kényelmetlenné válik? Mikor és miért válik a személyes út politikai felelősséggé? Többek között ezekről beszélgettünk Bódis Krisztával, a Tisza társadalompolitikusával a Másik út podcastban.
Amint a gazdaság bajba kerül, rögtön drasztikusan romlani kezdenek a romák szegénységi mutatói: amit a kormány fent elront, ők azt lent a bőrükön érzik. Keveseknek sikerül kitörni a szegénységből.
