„Némi iróniával azt mondhatnám, hogy meglepetés akkor ért volna, ha a törvényi szabályok szerint előzetesen egyeztetnek arról a bejelentésről, amelyet Gulyás Gergely tett a központi közigazgatásban dolgozók tervezett leépítéséről” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Boros Péternét nem érte váratlanul a Miniszterelnökség vezetőjének Kormányinfón tett közlése, amely szerint a központi közigazgatásban dolgozók 14 ezres létszáma 15-20 százalékkal csökkenhet jövőre. Mindenesetre bízik abban, hogy – mint a miniszter fogalmazott – „döntés még nincs”, így a következő időszakban bepótolja a kormány a szakszervezet által várt tárgyalást – nemcsak ebben a témában.

Ez a béremelés ára: jelentős leépítés jön a központi közigazgatásban

A cél nem a spórolás - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az elnök kiemelte: az MKKSZ „elkötelezett híve és élharcosa a bürökráciacsökkentésnek”, de ez a jogalkotó, a szabályozásért felelősök feladata. Ugyanis, mint fogalmazott:

Az íróasztal önmagától nem talál munkát.

A bürokrácia túlburjánzása az ügyintézőket sújtja, akik kettős présben vannak: ha nem dolgoznak megfelelően, ők fizetik a rendbirságot, őket szidja jogosan az elégedetlen állampolgár, vállalkozó és ők túlóráznak ellentételezés nélkül – fogalmazott.

Emlékeztetett: a kormány – minden előzetes egyeztetés nélkül – június 20-án (néhány nappal azt követően, hogy Varga Mihály béremelést ígért az ágazatban) létszámzárlatot rendelt el, amely nemcsak a közigazgatást, hanem a közszféra más ágazatait is érintette egy olyan helyzetben, amikor becslések szerint mintegy 100 ezer fő hiányzik a humán közszolgáltatás 680 ezer fős engedélyezett létszámából.

Ehhez képest a 14 ezer fős központi közigazgatás akár 20 százalékos létszámcsökkentése kb. 3000 álláshelyet érint. "Ez a csökkentés már régen megtörtént, hiszen az alacsony keresetek és a méltatlan munkakörülmények miatt 3000 kormánytisztviselő már régen elhagyta a közigazgatás központi szintjét" – mondta.

Tehát lehet, hogy előbb fel kellene venni embereket, hogy kirúghatóak legyenek

- érzékeltette a helyzetet. Hangsúlyozta: a 2019-re beígért 25 százalékos bérfejlesztés, és a bértömeggazdálkodásra történő átállás tervezett módszere a bérért – létszámot ultimátumra épül.

Ez a létszámcsökkentés már nem emberek elküldését jelenti, hanem forrásul szolgál a 10 órás munkaidő 8 órai bérére. Mert a feladat nem csökkent, a beígért bürokráciacsökkentés sajnos nem valósult meg – emelte ki, hozzátéve, a rendőrség vagy a tűzoltóság is hasonló helyzetben van. Ott a túlmunkáért nem pénzt, hanem szabadidőt ígérnek a dolgozóknak – amit épp a túlterhelés miatt lehetetlen kivenni. Ezért az MKKSZ egységes fellépést, közös álláspont kialakítását kezdeményezi, különösen, hogy a „tervezett intézkedések a bent lévők számára is aggasztóak, de aki kívülről nézi, annak ez egyenesen elriasztó.”