A fiatalok kulturális fogyasztása településtípusonként eltérő képet mutat - áll az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt kutatásban. 2000-hez képest tovább nőtt a társadalom kettészakítottsága a kultúra fogyasztása, a kulturális helyek látogatása terén. Különösen feltűnő Budapest és a községek ellentéte.

Míg a budapestiek - az Ifjúság 2000 adataihoz hasonlóan - élen járnak a magas kulturális értéket képviselő fogyasztásban (színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás), addig a községekben lakó 15-29 évesek inkább a művelődési házakba járást, a helyi diszkókat, bálokat, mulatságokat részesítik előnyben. Ez feltehetően összefügg az intézményi ellátottsággal és az iskolázottsággal is. Ez az aránytalanság a kulturális intézményekbe járás gyakoriságának különbségével párosul. 

Tavaly a fővárosiak 15 százaléka volt egy hónapon belül színházban, míg a községben élőknek csupán 6 százaléka. A mozilátogatás esetében 2004-ben, a multiplex elterjedésével tovább nőtt a különbség, a fővárosban élő fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint községben élő társaik. A fiatalok közül kevesen járnak az Operába, az art-mozikba és a komolyzenei koncertekre.
 
Az ifjúsági kultúra sajátos helyszínei közé sorolja viszont a jelentés a különböző fesztiválokat, például a Sziget Fesztivált, a Művészetek Völgyét. Ezeket a helyszíneket azonban inkább a magasabban kvalifikált fiatalok látogatják. Az alacsonyabban iskolázott, az autentikus kultúra iránt kevésbé fogékony ifjúsági csoportok főként az ingyenes, a tömegkultúrát hangsúlyosabban megjelenítő "nagyrendezvényeket" (Budapest Parádé, Sportsziget) részesítik előnyben. Tovább nyílt tehát a "kulturális olló", ami még inkább erősítheti a fiatalok közötti esélyegyenlőtlenségeket - állítják a kutatók.