A NER bő másfél évtizedének kormányzati titkolózása összesen több ezer nem nyilvános határozatot szült, ezek egy részét most nyilvánosságra hozta a Tisza-kormány. A közzétett adatsor egyféle kormányhatározat-kategóriát, az úgynevezett kétezres határozatokat fedi le 2010 és 2026 között, de nem a teljes iratokat adták ki – ez 10 ezer oldalnyi dokumentum is lehet –, hanem csak a címüket, évenkénti bontásban.
De mik ezek a kétezres kormányhatározatok és miért fontosak? Ahogy a kormányzati döntések nyilvánosságáról szóló HVG-cikkekben már írtuk, négyféle kormányhatározat-típus létezik, a sorozatszámuk különbözteti meg őket. Van a nyilvános, bárki számára megismerhető, a Magyar Közlönyben megjelenő döntés, egy másik típus a teljesen titkos, két további kategória pedig a nem titkos, de nem is nyilvános határozat.
A most kilistázott kétezres kormányhatározatok a nem titkos, de nem is nyilvános kategória egyik altípusába tartoznak, és főszabályként 20 évig nem nyilvánosak. Az ilyen döntések szövegét még az érintett minisztériumi osztályvezető vagy kormányhivatali ügyintéző sem látja, általában csak a hivatali felettese tájékoztatja a tartalmáról, mert ő is csak úgy értesült az ő államtitkár főnökétől róla, aki talán már közvetlenül látta is.
Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok
1. Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok.
2. Vannak a nem titkos, de nem is közzétett kormányzati döntések, amelyek a kormány alá rendelt szerveknek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok.
3. Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik.
4. Vannak a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok.
2. Vannak a nem titkos, de nem is közzétett kormányzati döntések, amelyek a kormány alá rendelt szerveknek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok.
3. Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik.
4. Vannak a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok.
A Tisza-kormány szerint azért adták most ki a címeket tartalmazó – önmagában nem sokat érő – listát, mert az elmúlt években egyes ilyen, kétezres kormánydöntésekről sajtóhírekből ugyan tudomást lehetett szerezni, de a határozatok teljes éves bontású listája eddig nem volt nyilvánosan elérhető. Ez tény, ám a kétezres kormánydöntések számadatairól a HVG folyamatosan közölt statisztikai adatokat, éves bontásban. Íme:
Az éves számadatokat a kormány nem titkolhatja egyik típusnál sem, azt pedig a HVG rendszeresen kikérte a múltban. Az így kapott adatokból összeállt fenti statisztikai adatsorból jól látható, hogy kétezres határozatból az Orbán-kormány idén az év eleje óta május 9-ig 70 darabot hozott. A kétezres döntésekből volt amúgy minden évben a legtöbb: tavaly 419-et fogadott el ezekből a Fidesz-kormány, 2024-ben 272-t, de
a 16 évnyi NER csúcsértéke a 2021-es 679 darab kétezres határozat volt.
Annak az egy évnek a termése a 2010 óta addig keletkezett 1836 darab kétezres határozatnak csaknem a harmadát kitette. Ráadásul ezek a keletkezésüktől számított 20 évig – korábban 10 évig, de Orbánék ezen is szigorítottak – nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek. Az évről évre növekvő számokból is létszik, hogy Orbánék egyre több döntésüket igyekeztek így elzárni a nyilvánosság elől.
Például azt a 11 évvel ezelőtti döntést, amely „a dohánykereskedelem-ellátási tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződéssel kapcsolatos feladatokról” szól. Így jött létre a nemzeti trafikokat kiszolgáló központi dohányellátó, amely Lázár János trafikreformja után szerezte meg a dohányboltok országos ellátásának kizárólagos jogát. Ez jó üzlet: a tavalyi 1143 milliárdos rekord-árbevétel után 11,4 milliárd forint osztalékot fizetett a cég.
Túry Gergely
A listát böngészve kiderül, hogy 2016 elején az Orbán-kormány nem nyilvános határozatban döntött országos népszavazás kezdeményezéséről. Ez volt 10 éve az EU-s „kötelező betelepítési kvóta” elleni referendum, amely ugyan 15 milliárdba került, de érvénytelen lett, mert 50 százaléknál alacsonyabb volt a részvétel, de Orbánék mégis „politikailag érvényesnek” kiáltották ki, mivel a válaszadók 98 százaléka elutasította a kvótákat.
Érdekes, alapvetően nem is a kormány hatáskörébe tartozónak tűnő dolgokkal is foglalkoztak a kormányüléseken Orbánék, így például 2017-ben nem nyilvános határozat született az MTVA, vagyis a közmédia „objektumainak védelméhez szükséges intézkedésekről”. A lista szerint 2018-as az a döntés, amellyel az állam megvette Munkácsy Mihály Golgota című festményét, 3 milliárd forintért.
Kétezres kormányhatározat rendelkezett 2019-ben „A haditechnikai eszközbeszerzések tilalmának azonnali elrendeléséről”, 2020-ban pedig a nemrég a Tisza-kormány által megszüntetett MCC tehetséggondozási programjának támogatásáról. Szintén 2020-as „A koronavírussal kapcsolatos nemzeti konzultációról” szóló határozat és több, a Covid-járvány elleni védekezés érdekében szükséges feladatokról és többletkiadásokról szóló döntés.
Már 2021-es a járványidőszakban beharangozott, végül azóta sem működő Nemzeti Oltóanyaggyár beruházásról szóló kétezres határozat, egy évvel későbbi „A határon túli labdarúgó sportakadémiák támogatásáról” valamint egy másik, a fideszes-kormányzati narratívát visszhangzó magánvállalkozás, az Alapjogokért Központ ingatlanjuttatásáról és működési támogatásáról szóló is – ennél a szervezetnél nemrég nyomozók kutattak.
Az Orbán-kormány ülése a Karmelitában - gyakran titokban döntöttek
Orbán Viktor Facebook oldala
A 2023-as év listáján több, a Terrorelhárítási Központ fejlesztésével, eszközbeszerzésével kapcsolatos kormányzati döntés is szerepel az olyanok mellett, mint Ferenc pápa budapesti látogatásának fedezete vagy a Continental dohánycég új beruházásának a Gyármentő Programból történő állami támogatása. A 2024-es határozatok között találjuk az ingyenes állami diákjogsiról szólót, a tavalyiak közt pedig az MVM NET megvásárlásáról vagy éppen
93 darab használt motorvonat és hozzá kapcsolódó 15 éves karbantartás beszerzéséről.
Kétezres döntésekből – melyek nemcsak az Orbán-kormányok idején keletkeztek, hanem 2010 előtt és 2026 május 9-e után is – a titkolózás ellenére mégis nyilvánosságra került olykor egy-egy. Ilyen volt még a 90-es években a 2117/1994-es kormányhatározat, amely a MÁV Rt.-nél kilátásba helyezte több ezer kilométernyi vasútvonal – jellemzően mellékvonal – bezárását, ám végül nem lépték meg.
Már a NER idején, 2016-ban szivárgott ki, hogy egy kétezres határozat alapján kerül ötmilliárddal többe a szombathelyi stadion építése. Abban az évben, a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos pr-munkával. Egy kétezres határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019-ben az állami leépítési hullámban küldtek el. És
ilyen, kétezres kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről, amiből végül nem lett semmi.
A fenti, 2010 utáni döntések ott vannak a Tisza-kormány most nyilvánosságra hozott listáján is. Kiderül, hogy a Csetényi-cég az 1956-os emlékévhez kapcsolódó nemzetközi kommunikációra húzta be a milliárdos megbízást. A listán ott van 2019-ből a 2066-os határozat is „Az olaszországi trieszti kikötőben ingatlanok és a kapcsolódó koncessziós jog megszerzéséhez szükséges intézkedésekről” – ez Orbánék egyelőre bukó projektje:
https://hvg.hu/ingatlan/20250618_adria-port-trieszti-kikoto-2024-veszteseg-ebx
A 2010-es években hozott kétezres kormányhatározatokat a HVG az akkor még 10 éves időkorlát letelte után próbálta kikérni, ám az Orbán-kormány végül csak egy elveszített bírósági per után volt hajlandó kiadni őket. Így derült ki, hogy 2012-ben az Orbán-kormány tervezte az állami gépjármű-kereskedő – az egykori Merkur – feltámasztását, és büntetőadót vetett volna ki „a gyakori elbocsátásokat végrehajtó vállalkozásokra”.
Az egyik ilyen, 2012-es kétezres határozatban Orbán Viktor feladatul szabta, vizsgálják meg az egyes cégekre kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Ez lett volna a gazdagok különadója, a vagyonadó, amelyet korábban Rákositól Gyurcsányon át Bajnaiig többen is bevezették volna. Annak idején nem lett belőle semmi, de most, 14 évvel később a Tisza-kormány is próbálkozik a milliárdosadóval.
https://hvg.hu/gazdasag/20260928_vagyonado-kpmg-buktatok
A Tisza-kormány által közzétett listán azonosítható a HVG által korábban megírt, „a gyógyszertámogatás ésszerűsítése érdekében szükséges intézkedésekről” szóló 2010/2012-es határozat, amely 15 milliárd forintos megtakarítást írt elő, de a Pénzügyi Jogok Biztosának Hivatala létrehozását előíró 2008/2012-es is – a hivatal végül megalakult, de alig 10 hónapig létezett. Írtunk már a 2002/2013-as határozatról is,
amelyik „a lakosság állampapír-állományának növelését” tűzte ki célul, előírva a Magyar Államkincstár járási hivatalokba kirendelt alkalmazottainak értékpapír-forgalmazást – 10 évvel később Orbánék már elektronikusan tukmálták az állampapírokat például a KRÉTA-n, és reklámozták is azokat 3 milliárdért.
https://hvg.hu/itthon/20230713_Titkolt_hatarozatok_ketezresek_Orban_Viktor_sporolas_Audi_allampapir
Az Orbán-kormány által a végsőkig titkolni kívánt, de a bíróságon kiperelt iratokból derült ki az is, hogy nem nyilvános határozatokkal juttattak százmilliókat Orbánék jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Kiderült az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni 2030-ra az uniós energia- és klímapolitika terén. Ezekről itt írtunk bővebben:
https://hvg.hu/360/20240314_albert-projekt-klimacelok-kormanydontesek-eltitkolt
Már az idén, még a kormányváltás előtt az Orbán-kabinet által hozott 70 darab kétezres határozat közül is többet feltárt az elmúlt hónapokban a HVG – ezeknek a címe is mind megtalálható most a frissen kiadott listán. Ilyen volt az, amelyikkel a kormányzati átadás-átvételre készülve döntöttek a megkötött szerződések pénzügyi teljesítésének felgyorsításáról, hogy ami pénzt csak lehet, a ciklus végéig kifizessenek.
De ott van az idei nem nyilvános döntések között az a nagy port kavart kétezres határozat is, amelyikkel az Orbán-kormány több mint 7,2 milliárd forintot különített el nem sokkal a kormányváltás előtt egy állami luxuskifőzdére. Ebből a pénzből Brüsszel központjában vettek volna egy ingatlant, hogy ott a magyar gasztronómiát népszerűsítő exkluzív éttermet is nyissanak. Nem a kormányváltáson múlt, hogy a terv meghiúsult.
https://hvg.hu/360/20260807_brusszel-luxusetterem-orban-kormany-7-2-milliard-forint-ner
Egy kétezres döntéshez kapcsolódik az, a szintén a HVG által feltárt ügy is, amelyik a közelmúltban a Volánbusz-ügyben letartóztatott milliárdos, Jellinek Dánielhez kötődik. Az Orbán-kormány mintegy 200 milliárd forint összértékű tőkekihelyezést rendelt el a külpiaci befektetésekre szakosodott állami Eximbanknál kevéssel az áprilisi választások előtt: a kötvényjegyzéssel jutott pénzhez a Wallis- és a Futureal-csoport is.
https://hvg.hu/360/20260903_felmilliard-euro-kormanydontes-orban-viktor-valasztas-elott-jellinek-wing-futureal-eximbank
A kétezresek csak 2009 óta nem nyilvánosak
Érdekesség, hogy 2009 előtt kivétel nélkül, ugyanúgy kötelezően megjelentették a kétezres határozatokat is, mint az ezres sorszámúakat a Magyar Közlönyben, csak a kétezreseket egy külön felületen, a Határozatok Tárának nevezett lapban tette közzé a kormány. Kétezres határozatok amúgy a rendszerváltás előtt is léteztek, a Határozatok Tára 1952-től jelent meg – igaz, korlátozott államigazgatási terjesztésben. A rendszerváltás után a Határozatok Tára, az abban megjelenő kétezres határozatokkal bárki számára elérhető volt, az újságárusoknál is meg lehetett venni. Egészen 2008 végéig, mert az utolsó Határozatok Tára 2008. december 29-én jelent meg. Azóta, 2009-től nincs Határozatok Tára, a Magyar Közlönyben pedig csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg. Egy különösen sűrű döntéshozatali évben azonban ezek sorszáma is felugorhat kétezer fölé már decemberben, ahogy ez történt például 2015-ben, amikor az amúgy ezressel kezdődő sorszámok elfogyasztása után a Közlönyben a sima ezres határozatok kétezres sorszámmal folytatódtak. Így előállt az a furcsa helyzet, hogy a 2015-ös évből van 2001-2039 közötti sorszámú ezres, nyilvános határozat is és az összesen 47 azévi kétezres, nem nyilvános döntés közül is 40 ugyanolyan sorszámú – persze a címük más, így nem keverhetők össze.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG
