Nyíri Kristóf professzor, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója, a kérdéskörről nemrég Budapesten tartott nemzetközi konferencia fő szervezője azt mondta: a T-Mobile Magyarország Rt. és a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete külföldi kutatókkal együttműködve öt éve elemzi a mobilkommunikáció hatását az emberi kapcsolatokra Magyarországon és a világon.

A kutatói munka egyik legfontosabb megállapítása az, hogy az általános vélekedéssel szemben a mobiltelefon világszerte jótékonyan hat az emberi kapcsolatokra, különösen a gyerekek közötti személyes viszonyokra.

Bár a gyerekek és a tinédzserek a mobilon inkább SMS-eseket írnak egymásnak, mégis, társas életük legfontosabb eszközévé vált: mobilon szervezik a találkozásokat, tartják egymással a kapcsolatot, valamint a készülékükkel játszanak közösen játékokat. A mobil tehát nem csökkenti, hanem éppen növeli a társadalmi kohéziót azáltal, hogy a társas tér alapvető szervező eszközévé vált - mondta a professzor.

Mindez ellentmond annak a főként a gyerekek szocializációját aggódva néző technokonzervatív magyar középosztály és értelmiség általános nézetének, hogy a mobil használata sekélyessé teszi, mi több gátolja az kommunikációt és az emberi kapcsolatok kiteljesedését.

A kutatások rávilágítottak, hogy a mobil a családon belül is erősíti az összetartozást, az egymásra való odafigyelést, miközben a baráti-érzelmi kommunikációt is harmonikusabbá teszi a gyerekek között, illetve a gyerekek és a felnőttek kapcsolatában.

A felnőttek kritizálják a gyerekek mobilhasználatát, de azért örülnek is neki, mert növeli a biztonságérzetüket: mobilon át lehet a gyereket ellenőrizni a távolból is. Miközben a gyerekek zaklatásként élik meg az ilyen hívásokat, imádják a mobilt, mert ezen eszköz útján úgy is tudnak egymással kommunikálni, hogy a szülők nem ismerik meg az üzenet és beszélgetés tartalmát - szemben például a vezetékes telefonnal.

Nyíri Kristóf kifejtette: a gyerekek nem azért szeretik a használni a mobilt, mert vonzza őket az új technika, hanem azért, mert hozzásegíti őket az állandó kapcsolattartáshoz. Kondor Zsuzsa, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa azt mondta, vizsgálódásai és tapasztalatai szerint a mobil nemcsak a fiatalok személyes kapcsolatait, hanem szubkultúrájukat is erősíti.

Egy másik konzervatív vélemény szerint a mobilkészülék használata, különösen a harmadik generációs szolgáltatások megjelenésével, médiafüggővé teszi a gyerekeket. Az eddigi tapasztalatok azonban ennek is ellentmondnak: a mobilon csetelő gyerek ugyanis kevesebb tévét néz, ráadásul ugyanúgy válogat a tartalmak között, mint ahogyan nem olvas el minden, különösebb irodalmi értékkel nem bíró könyvet sem.

A kutatók szerint az állandó kommunikációs lehetőség nagy valószínűséggel módosítja a modern európai személyiséget is: míg korábban az introvertált, befelé forduló típus boldogult jobban az iskolában és a munkahelyen, napjainkban már az extrovertált, a külső világ felé forduló ember kerül előnybe.

A mindennapi életben ugyanis az állandó kommunikációt lehetővé tevő térben megnőtt a problémák kollektív kezelésének és megoldásának a lehetősége, illetve szerepe. Mivel mindezzel együtt megváltozott a problémamegoldás menete, gyorsasága és hatékonysága, az kerül előnybe, aki ki tudja használni a folyamatos kommunikáció teremtette intellektuális háló adta lehetőségeket: a kollektív problémamegoldás egyik jó példája az atípusos tüdőgyulladás vírusának, a SARS-nak a megfékezése.

A mobiltelefon terjedése az állampolgárok szempontjából jótékonyan hat a politikára is, mivel növeli az emberek részvételét a társadalmi életben. A mobil új kihívások elé állítja a politikusokat és a pártokat is: elterjedésével például értelmetlenné vált a kampánycsend.

Nemzetközi és magyar példák is mutatják, hogy az emberek a hivatalos magatartással és állásponttal ellentétben a mobil segítségével a maguk elképzelési és értékrendje alapján szervezik társadalmi, illetve politikai életüket.

A spanyol parlamenti választások előestéjén, a kampánycsend idején például ellentüntetést szerveztek a mobiljuk segítségével az állampolgárok, s ezzel mintegy átvették a kezdeményezést a politikai erőtérben.