Vannak-e árnyék-titkosszolgálatok?

Utolsó frissítés:

Szerző:

Fideszhez közel álló árnyék-titkosszolgálat működését sejteti a Népszava, a legnagyobb ellenzéki párt pedig azt, hogy a kormány a saját „piszkos ügyeire” használja fel a szolgálatokat. Egy általunk megkérdezett szakértő szerint akár mindkét állítás igaz lehet.

Egyre több jel utal arra, hogy a III/III-as Főcsoportfőnökség egykori emberiből álló, az egész országot lefedő árnyék-titkosszolgálat működik – írta keddi számában a Népszava. Bár a lap nyíltan nem mondja ki, mégis utal arra, hogy ez a „hálózat” a fideszeseknek dolgozik. Mint írták, a megfigyelési ügy középpontjába került biztonsági cég, az UD Zrt. vezetője, Horváth József a nyolcvanas évek végén kezdőként került a III/III-as Főcsoportfőnökséghez, ahol feladata volt a Fidesz, mint fiatal ellenzéki szervezet elemzése is, így már akkor kapcsolatba kerülhetett a fiatal ellenzékiekkel. A Fidesz kormányzása idején Horváth főhadnagyból tábornok és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) műveleti főigazgató-helyettese lett. Ilyen pozícióban pedig kapcsolatban állt Demeter Ervinnel, aki a Fidesz kormányzása alatt a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter volt.

A baloldali lap emlékeztet Kövér László egy 2003-as kijelentésére, miszerint a fideszesek nem bíznak a titkosszolgálatokban, ezért saját információs csatornákat építenek ki. Az UD Zrt-t - egytől egyig korábbi nemzetbiztonsági alkalmazottakkal - egy évre rá alakult meg. De a Népszava még ennél is tovább megy: eszerint egykori NBH-sok politikai hátszéllel alakítottak ki árnyék-titkosszolgálatot, felhasználva azt a pártállam idején kiépített hálózatrendszert, melyet a rendszerváltást követően nem számoltak fel teljesen. Ez az „alternatív hálózat” nemcsak a hivatalos titkosszolgálatok mellett, de azon belül is működik és az egész országra kiterjed - állítják. A napilap feltételezéseit azonban még Tóth András szocialista képviselő is összeesküvés-elméletnek tartja. A titkosszolgálatokat felügyelő egykori államtitkár kételkedik abban, hogy az NBH mellett bármi fajta titkos hálózat működne Magyarországon. Aki ilyesmiről beszél, az inkább csak összeesküvés-elméleteket gyárt – véli a politikus. 
 
Hasonló vád persze a másik oldalon is elhangzik. A megfigyelési ügy kirobbanásának napján például Demeter Ervin intézett kirohanást a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Szilvásy György ellen. A politikus azt állította, hogy „Szilvásy és bandája” piszkos játszmára használja az NBH-t. Bár nem mondta ki, de utalt arra, hogy Szilvásyék – és rajtuk keresztül a titkosszolgálat – fideszes képviselők telefonjait hallgatták le, illetve a rendőrpalota elleni fegyveres támadáshoz is köze van a szolgálatnak. Fideszes forrásból pedig úgy tudjuk: a legnagyobb ellenzéki párt prominensei komolyan tartanak attól, hogy lehallgatják telefonjaikat.

„Olyan kiélezett a pártok közötti viszály, hogy a hivatalos kormányszervek titkosszolgálatai mellett valószínűleg vannak bizonyos magántitkosszolgálati tevékenységet folytató személyek vagy kisebb hálózatok mind a két nagy párt környékén” – nyilatkozta a hvg.hu-nak név nélkül egy biztonságpolitikai szakértő. A titkosszolgálatokat „belülről” is jól ismerő forrásunk szerint ténykérdés, hogy a hatalmon lévők a hivatalos szerveket is felhasználják – függetlenül attól, hogy éppen melyik oldal van kormányon - , de nehéz megbecsülni, hogy ezt milyen mértékig teszik.

„A szakszolgálatok felhasználása azért kockázatos, mert olyan nagy a polarizáció a szervezeteken belül, hogy a másik oldal szimpatizánsai belülről is súghatnak kifelé, ha észreveszik, hogy valami nem stimmel” – magyarázta a szakértő. „Biztos vagyok benne, hogy aki a szakszolgálatot felhasználja pártcélokra, az „kitalál” egy ügyet, és annak a mentén szövi bele azokat a személyeket, akikről információkat akar megtudni. Azaz egy ügyön  a szolgálatok törvényesen dolgoznak, ámde mellékszálába belekeverik a "célszemélyt", vagy "célszemélyeket". Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy telefonlehallgatásnál például nem a valós előfizető nevét adják meg egy lehallgatni kívánt számhoz” - magyarázza. 

A szakértő szerint viszont jóval egyszerűbb és kockázatmentesebb, ha a pártok a titkosszolgálatokat megjárt emberekkel dolgozó magáncégekkel végeztetik el ezeket a „piszkos” feladatokat. „Idehaza és külföldön is számtalan olyan eszközt lehet beszerezni, amelyekkel telefont lehet lehallgatni. De ezek nem olyan eszközök, amelyekkel egy egész telefonközpontot vagy egy rádiótelefonközpontot le tudnának hallgatni, mindössze egy-egy vonalat. Központok lehallgatására, csoportos lehallgatásra alkalmas eszközeik csak a szakszolgálatoknak vannak. A magáncégek inkább „kézből” hallgatják le a telefont, vagy egy helyiségből” – magyarázza. A szükséges eszközöket néhány millió, de legfeljebb néhány tízmillió forintért már be lehet szerezni a piacon. A szolgálatoktól leszerelt „magánzóknak” poloskák telepítése, irodák, lakások átkutatása sem okoz különösebb gondot. „Ki tudják iktatni a riasztórendszereket, meg tudják oldani a titkos házkutatásokat. Persze ez függ a vagyonvédelmi rendszer jellegétől is” – tette hozzá a szakértő.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X