Adósságbehajtás csákánnyal: nincs kegyelem

2008. október 13., hétfő, 16:02 • Utolsó frissítés: 2008. november 14., péntek, 15:18
Szerző: Benkő Eszter

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#9)

A tettek mezejére lép a VÉSZ. Az építőipari vállalkozók érdekeit képviselő szövetség türelmi ideje október 15-én lejár. A hónap második felében kíméletlen bontási akciókba kezdenek azoknál a cégeknél, amelyek a szövetség szárnyai alá tartozó vállalkozóknak tartoznak.

„Tisztelt Lakók! Kérjük ne vigyék be a házba értékeiket, mert a tetőt lebontottuk”. Enyhén szólva kellemetlen, amikor frissen épült lakóházunk ajtajában ez a felirat fogad. A felhívás a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) irodájának falán a kezdetekre emlékeztet; amikor egy ingatlanprojekt egyik alvállalkozójánál végképp betelt a pohár. Éliás Ádám, mint a Tető-szféra Kft. ügyvezetője kiegyenlítetlen számlája miatt a bontás mellett döntött. Saját munkája gyümölcsének esett neki csákánnyal. Még aznap délután sikerült megegyezni az építkezés beruházójával, követelését maradéktalanul kifizették. Ennek már lassan egy éve, az eset követendő példa lett.

A VÉSZ feketelistája

Foodex 2003 Kft.
Monument Montázs Beruházó és Építőipari Kft.
Vincze és Társa Kft.
Szemlőhegy 2003 Ingatlanforg. És Építőipari Kft.
ENGEL Beruházási Kft. (a cég egyik kivitelezője az az Archivent Kft., kinek tevékenységéről szeptember 23-ai cikkünkben beszámoltunk)Perzsé-Bau Kft.
Bau-Vip Kft.
Entazisz Építési és Fővállalkozói Kft. Budapest Ingatlan
Diagonál Építő Kft.
Generál Mayer Kft.
Globál Építőipari Kft. (Győr)

Az úgynevezett „csákányos adósságbehajtás” lassan bevett gyakorlat az alvállalkozók körében. A java azonban még csak most jön. Az idén tavasszal megalakult VÉSZ jelenleg 41 tagjának érdekeit képviseli azokban a vitás elszámolási ügyekben, ahol a fővállalkozókkal vagy a beruházóval nem tudnak megegyezni. A szövetség azt ígéri, október 15-e után nincs kegyelem, indul a bontási szezon. A hónap közepéig tart ugyanis a szövetség által megszabott türelmi idő. Mintegy tizenöt fővállalkozó vagy beruházó kapta meg október 1-jén az utolsó felszólítást. Azok, akikkel e hét szerdáig nem sikerül megegyezniük, biztosan számíthatnak a VÉSZ „baráti látogatására”. A kiegyenlítetlen számlák összértéke megközelíti a 200 millió forintot. Mint azt Éliás Ádám, a szövetség elnöke lapunknak elmondta, a felszólított cégek körülbelül egyharmada már jelezte, hogy hajlandóak elszámolni az alvállalkozókkal.

Éliás Ádám azt mondja, a bontással egybekötött demonstráció a végső megoldás. Elsősorban a békés megegyezésre törekednének, ám a szép szó kevés esetben vezet kézzel fogható eredményre. Mint mondja, azért van szükség drasztikus fellépésre, mert nincs más eszköz a kezükben, a jog nem védi kellő mértékben az érdekeiket.

Míg egy kiló almánál vagy egy autónál pontosan megállapítható, hogy mikor kinek a tulajdona, ugyanez a beépített építőanyagok esetén már korántsem egyértelmű. Álláspontja szerint a ki nem fizetett anyagok, építőelemek logikusan mindaddig az alvállalkozó tulajdonát kellene, hogy képezzék, míg annak ellenértékét meg nem kapták. Ily módon, ha a megrendelő nem fizet, az alvállalkozó elméletben saját tulajdonát bontja le és viszi el egy-egy akció során.

Korábbi akció. A pórul járt vállalkozó elviszi a kifizetetlen ajtókat.

A jog azonban ezt másképp látja. Ha az alvállalkozó számláját a megrendelő (a generálkivitelező vagy a beruházó) befogadta, és azon a vállalkozó nem kötötte ki a tulajdonjog fenntartását, a beépített anyag már az építtető tulajdona – mondja a hvg.hu-nak Dr. Géczi Beatrix, ingatlanjogász. Így, aki azt kiszereli és eltulajdonítja, rongálást és lopást követ el. Más kérdés, hogy a ki nem fizetett anyagok egy jogi vita tárgyát képezhetik, melyben az igazát az alvállalkozó a bíróságon, peres eljárás keretében bizonyíthatja (ha van hozzá türelme). A tartozás önmagában nem bűn, de ha az is volna, a „csákányos adósságbehajtás” önhatalmú bíráskodás.

Nem hagyható figyelmen kívül a lakó szempontja sem, hiszen ő jóhiszeműen jár el, amikor megvásárolja új lakását, és mit sem sejt az alvállalkozó és a megrendelő közötti anyagi vitáról. Az építtető esetében ugyanakkor felmerül a rosszhiszeműség, ha az értékesítéskor tisztában van vele, hogy nem fogja teljesíteni az alvállalkozó jogos követelését. A szenvedő fél a lakó, az alvállalkozó pénz híján akár a lakáshoz tartozó ajtókat is elviheti. Éliás Ádám ezzel kapcsolatban lapunknak kifejtette, hogy bontásaik nem érintik azokat a helyiségeket, amik a lakók közvetlen élettere, azokban az épületekben, ahol emberek tartózkodnak, maximum jelképesen bontanak. Ott viszont, ahol egy szimpla építési terület a bontás tárgya – ígérete szerint – „kő kövön nem marad”.

Kerül, amibe kerül »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#9)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

Csődhullám fenyegeti az építőipart

MasterCarddal és Maestroval vásárolni kényelmes! (x)

A bankkártyás fizetés előnyeit Ön is nap mint nap élvezheti: pontos, gyors, biztonságos megoldás, és ráadásul kényelmes is, főleg, ha otthonról vásárol a kártyájával.

9 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. március 15., 09:53

VÉSZ

T.Érdelődő! A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége a www.veszov.hu web oldalon található meg! Szeretném jelezni, hogy ezeket az akciókat nem jókedvükben, hanem elkeseredettségükben hajtják végre a vállalkozások(sikerrel!) A mai Magyar jogi és igazságszolgáltatási viszonyok között nem marad más lehetősége az Állampolgároknak mint a cselekvés. Sajnos EGYESEK nem élnek, hanem visszaélnek a jogokkal. Ez által a társadalom egy igen széles részének minden napja ellehetetlenül! Azt kommunikáljak, hogy a jogos követelések behajtásának a módja az a Polgári peres eljárás, soha egyetlen szó nem esik arról, hogy adott esetben Ezek a nem fizető Vállalkozások kártérítési perben igazolhatnák az álláspontjukat. Persze, hogy nem teszik: 1, nem az Ő zsebében lenne a ki nem fizetett pénz! 2, mivel az esetek többségében alaptalan a visszatartás soha se jutnának a pénzhez! 3, és utoljára, de nem utolsó sorban ezek a Cégek projektekre jöttek létre, így nem tervezik ezek megtartását 3-4 évre, amíg egy peres eljárás a végére ér! És ez az utolsó érv az amiért nem választhatja a kivitelező a jogi utat, mire a végére érne a pernek, nem lesz kin behajtani a Bírósági határozatot!!!!!! Ráadásul tetézve az összes perrel kapcsolatos költséget a likviditási gondokkal küzdő vállalkozásnak kell elő finanszírozni! Ezek után engedjék meg , hogy meg kérdezzem? ÖNÖK melyik utat választanák akkor, amikor munkavállalók családjai várják jogosan, megélhetésüket biztosító fizetésüket, az elvégzett munkájuk után! Higgyek el a VÉSZ tagjai sok tíz millió forint tanuló pénzt megfizettek már, mire össze állt ezt a szolidalítás elvén működő, bizton állíthatom az Újkori Magyar történelemben egyedül álló SZÖVETSÉG! Ezeket a kezdeményezéseket nem BÁNTANI,BÍRÁLNI, hanem támogatni kell mendenkinek. Csak egy a szolidalításon alapuló széleskörű összefogás az ami a mai Magyar MORÁLIS és GAZDASÁGI VÁLSÁGBÓL MEGMUTATHATJA A KIVEZETŐ UTAT. Tisztelettel: Bandi Attila

2008. november 8., 12:00

kárvallott

Sziasztok! Próbáltam megtalálni a neten a Szövetséget, de sajnos nem leltem őket. Szívesen csatlakoznék hozzájuk magam is, de nem tudom hol lehet felvenni velük a kapcsolatot. Tud segíteni valaki?

2008. október 17., 08:47

értelmetlenségi

Valóban nem az a megoldás, hogy az alvállalkozó lebontja és elviszi az általa beépített dolgokat, hiszen ezzel végső soron leginkább a vétlen lakókon csattan az ostor. De mert a jogalkotók, a hatóságok kis hazánkban csak akkor lépnek, ha már "vér folyik", egyetértek a kezdeményezéssel, akkor is, ha jogi csűrés-csavarással ez rongálásnak számít. Meg kell szüntetni egy lehetetlen állapotot, és amíg az állam nem segít, a kárvallottaknak joguk van kiverekedni az igazukat, jelen esetben a megélhetésük alapját: a pénzüket. A cikk amúgy nem igazán problémafeltáró, hiszen ezekről az esetekről már beszámolt a média. Az igazi, vérbeli probléma- és tényfeltáró írás az lenne, ha egy rátermett (és bátor...) újságíró utánajárna a Bonnie által említett eseteknek.

2008. október 16., 08:48

Bonnie

Ez csak az építőipar egyik oldala. A másiknál, a mélyépítési résznél még rosszabb a helyzet, mert ott maga az állam, illetve az önkormányzatok csinálják ugyanezt a vállalkozókkal. Hiszen a közművek ( víz, csatorna stb), mind közpénzekből épülnek, de sajnos az estek többségében ezek a pénzek soha nem jutnak el a tényleges kivitelezést végzőkhöz. Mi ebbe a csoportba tartozunk több mint 30 millió Ft-unk fekszik szó szerint a csatornában, és nem minőségi kifogás miatt nem fizetnek, hanem fiktív számlák alapján visszajátszanak pénzeket ( fiktív útépítés, helyreállítás, sőt buszmegálló építéssel is találkoztam már) ezeket lenyomják a fővállalkozó torkán úgy, hogy levonják a benyújtott számlájából, ő meg így nem tud fizetni az alvállalkozóinak. Persze aztán fordulnak bírósághoz, meg egyéb hatóságokhoz, de amire az ügy véget ér addigra cég belerokkan, ha egyáltalán sikerül vmit elérnie, mert pl az Állami Számvevőszék nem is hajlandó az esetekkel foglalkozni, pedig sok.százmillió közpénzről van szó. A másik része a dolognak pedig az, hogy ebben nagyrészt benne van a politika és így csak szélmalomharcot vívhatnak a pórul járt vállalkozók...

2008. október 15., 05:44