szerző:

Befejeződtek a vizsgálatok a vörösiszap-katasztrófa ügyében. A eredményeket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa (KKB TT) közleményben jelentette meg.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet és az MTA szakértőinek egymástól független vizsgálatai alapján a vörösiszapban nem mutatható ki fémszennyezettség, a mérgező hatású fémek koncentrációja nem haladja meg a jelenleg érvényes egészségügyi határértékeket a talajban, de a vizsgált ipari hulladék vizes kivonatának pH értéke 11.8, ami erősen maró hatást jelez.

A talajminták elemzéséből származó eredmények azt mutatták, hogy a vörösiszapban található nehézfémek nem jutottak 10 cm-nél mélyebbre a talajba, és ott sem haladják meg a szennyezettségi határértéket. Ennek alapján megalapozott arra következtetni, hogy a mélyebb talajrétegek és az első vízadó réteg közvetlenül nem veszélyeztetett.

Az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat szakemberei megvizsgálták az érintett települések, elsősorban Kolontár és Devecser sugárzási viszonyait. A kiömlött vörösiszap nem radioaktív. Az OSKSZ hivatalos állásfoglalása alapján a kiömlött iszapos víz radioaktív sugárzási szempontból a környezetében tartózkodó életére és egészségére semmiféle veszélyt nem jelent.

A jogszabályok szigorú betartásával végzett mintavételek, elemzések és az eredmények kiértékelését követően a Pannon Egyetem és az ÁNTSZ egyhangúan megállapította, hogy a szálló por mennyisége az érintett települések levegőjében október 17-e óta nem lépi túl az egészségügyi határértéket, és a légszennyezettség valamennyi vizsgált településen csökken.

A szerencsétlenség jól behatárolható területen történt Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket érintve. A kárelhárítás szabályozott keretek között és tervszerű folyamat eredményeként történik. A kiömlött vörösiszap „lokalizálása" megtörtént, továbbfolyása a katasztrófa sújtotta területről teljes mértékben kizárható. Részben az időjárási körülményeknek (sok eső, szélcsend) köszönhetően a vörösiszap nem érte el sem a gyümölcsösöket sem a szőlőtermelő körzeteket.

A legfontosabb következtetések:

1.) A szerencsétlenség során radioaktív anyag nem került a környezetbe.

2.) A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus.

3.) A környezeti károknak és a katasztrófát elszenvedő lakosság sérülésének oka a területet elárasztó vörösiszap magas pH értéke, azaz a folyadék erősen lúgos kémhatása.

4.) A környezeti kár, elsősorban a talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint. A szakszerű és szervezett kárelhárítás folyamatos.

5.) Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a beszáradó iszapból származó szállópor  nem mutatható ki.

6.) Az katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket.

7.) A katasztrófa által sújtott területeken kívül eső régióban folytatott gazdasági tevékenységet nem érintik a történtek.

8.) A lakosság testi épségére vonatkozó hosszú távú kockázati tényezők elemzése szakszerű irányítással zajlik.