Kiderült, miért forgalmazhatták évekig zavartalanul az osztrák kőbányák az azbeszttartalmú kőzetet, és hogy a veszélyesnek bizonyult szerpentinitnek nem minden része egyformán kockázatos. Eközben a rohonci bányából származó szállítmányokkal egészült ki az azbesztes adatbázis.
A rendszerváltáskor doktorált, de nehezen tudott elhelyezkedni tudósként. Aztán egy svéd ösztöndíj, majd a CEU 5000 dolláros csekkje segítette, négy és fél év Arizona után lett állása idehaza. Elnöki pályázatának megírásában segítették azok a kollégák, akik egy HVG-cikk alá kommentelve adtak tanácsokat a Facebookon. Kiemelt célja a tudósok munkakörülményeinek javítása és hogy a tudományos eredmények jobban eljussanak a társadalomhoz. HVG-portré.
Többen megkeresték lapunkat, hogy szerintük Kecskeméti Gábor, akit az MTA főtitkárának választottak, főnökként, oktatóként gyakran nem megengedhető stílusban nyilvánul meg. Az érintett szerint csak egyenesen fogalmaz és az alacsony színvonalat kéri számon. Megpróbáltuk körüljárni a kérdést, hiszen a megújuló tudományos élet egyik fontos posztját foglalta el az irodalomtörténész, de a végkövetkeztetést az olvasónak kell levonnia.
A két vezető levelében megerősítette a köztestület korábbi állásfoglalását az elcsatolt kutatóhálózat, ezen belül az ELTE-hez került kutatóközpontok visszafogadásáról.
A kormányváltás után az ELTE máris demonstrálná, hogy nem csak felső ukázra lehet döntéseket hozni.
Katz Sándor nem kommentálta a híresztelést, de nem is cáfolta azt.
A nemzet tanácsadójaként szólalt meg a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek kutatói 70 oldalon foglalták össze, hogyan lehetne valóban fenntarthatóbbá tenni Magyarországot.
A HUN-REN mai formájában nem maradhat fenn, az átalakításban a kormánynak, az Akadémiának, és a kutatóknak is részt kell venni, az új hálózatnak az Akadémia lehetne az ernyőszervezete – fejtette ki az elnök.
Magyar Péter az MTA ünnepi közgyűlésén a fentieken túl megbecsülést, partnerséget, életpályamodellt és a kutatóintézeti hálózat visszaadását ígérte az Akadémiának.
Magyar Péter is beszédet mond az MTA 200. közgyűlésének díszünnepségén, hétfőn.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat felsővezetői számos olyan kijelentést tettek, amelyekkel nem tud azonosulni - mondta távozása okáról az MTA egykori elnöke. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke pedig épp most váltott taktikát, békülékeny hangot ütve meg a kutatóközponok vezetőinek küldött, és birtokunkba került levelében.
A választás után néhány nap alatt dőlt össze az akadémiai rendszer átalakítása, amit a kormány 2019 óta az érintettek folyamatos tiltakozása ellenére véghez vitt. A tudományos élet jövőjét azonban egy másik választás is érdemben befolyásolhatja: az MTA hamarosan egy új elnök személyéről dönt. Megkérdeztük a jelölteket, hogy mit gondolnak az intézethálózat jövőjéről. FRISSITETT
A Magyar Tudományos Akadémia közleményben reagált a HUN-REN intézetigazgatóinak nyilatkozatára.
A kutatói önkormányzatiság és a kutatási intézmények teljes tudományos, gazdasági és működtetési önállóságának biztosítását követelik, és javasolják, hogy a HUN-REN alapító jogait adják át az MTA-nak.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint szükség van a kutatók bérének emelésére, hogy azoknak ne kelljen másodállást vállalniuk jövedelmük kiegészítésére.
Nagy az egyetértés, hogy csak tudományos tevékenységgel lehet kiérdemelni az MTA-tagságot, de sokan kételkednek, hogy az Akadémia minden politikai befolyástól függetlenül működik.
A Medián felmérése alapján a magyar társadalom a legkevésbé a politikusokban és a köztársasági elnök intézményében bízik, a papok, az újságírók és az Alkotmánybíróság a középmezőnyben van, de ki áll az élen, akiben a legjobban megbíznak?
Február 14-én hajnalban, 89 éves korában elhunyt Maurer Dóra képzőművész, a Széchenyi Akadémia elnöke, a Nemzet Művésze
Rozsondai Marianne könyvtörténész férjével együtt páratlan ősnyomtatvány-gyűjteményt vásárolt és adományozott az Akadémiának, ahol 42 éven át dolgozott, Arany János főtitkári szobájában. „Amikor megfogom őket, azt érzem, hogy kezemben a történelem”, mondja, és azzal biztat, hogy ezek a kötetek valószínűleg tovább megmaradnak, mint a múlt század elején savas papírra nyomott kiadványok. HVG-portré.
A tudományos élet jó közeg a krimihez – mondja Kristóf Luca kutató, aki tudományos munkái után a Halál az Akadémián című krimivel állt elő. A fordulatos történetben az MTA-elnök választása előtt megölnek egy fiatal, ellenzéki érzelmű kutatót. De hogy kerül egy kortárs krimibe politikai szál? Miért nézik le a bölcsészeket, társadalomkutatókat a politikusok? És miben hasonlít a tiszás elit a fideszeshez?
