A Fidesz bejelentése, miszerint az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét szűkíteni kívánják, példa nélküli a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben - állapította meg elemzésében a Policy Solutions, hozzátéve: az Ab-t korábban is érték kritikák, ugyanakkor ezek soha nem az autoritása, a jogköre vagy a létjogosultsága ellen szóltak, hanem konkrét döntéseket támadtak politikusok, főként szakmai alapon.

A politikai elemzéssel és kommunikációs tanácsadással foglalkozó intézet azt vizsgálta, hogyan kezelték a pártok az Ab határozatait 1990 és 2010 között a legnagyobb médiavisszhangot kiváltó ügyekben. Mint írták, az Alkotmánybíróság gyakorlatában korántsem ritka, hogy alkotmányellenesnek találjon egy jogszabályt. 1990 óta csupán kilenc esetben fordult elő, hogy az Ab teljes törvényt hatályon kívül helyezett, de ennél jelentősen többször volt példa részleges hatályon kívül helyezésre.

A Policy Solutions elemzése szerint az Ab a Horn-kormány időszakában volt a legaktívabb a megsemmisített jogszabályok számát illetően. Ugyan egyetlen törvényt sem helyeztek hatályon kívül teljesen, viszont részlegesen, egy-egy jogszabály rendelkezéseit száz esetben. A testület az első Orbán-kormány időszakában törölte a legkevesebb törvényt, rendelkezést és határozatot. Ekkor egy esetben történt teljes, s huszonöt esetben részleges hatályon kívül helyezés.

Az intézet kiemelte, hogy az Alkotmánybíróságot a legkomolyabb támadás 2010-ig a Bokros-csomag egyes intézkedéseinek alkotmányellenessé nyilvánítása után érte. Az Ab döntése nemcsak szimbolikusan, de számszerűsítve is "fájhatott" a kormányzatnak: a 170 milliárdos megtakarításból mintegy 40 milliárdot "vett el" a kormánytól a testület. A kormány ekkor politikai-szakpolitikai szempontok alapján bírálta a testület döntését.

A Policy Solutions rámutatott arra: jelentős különbség figyelhető meg a Fidesz 15 évvel ezelőtti és mostani viselkedésében. Akkor a Fidesz - összhangban az ellenzék többi pártjával - elfogadhatatlannak minősítette a kormány nyilatkozatát, ezt Szájer József frakcióvezető (jelenlegi EP-képviselő) úgy indokolta: "az Alkotmánybíróság elleni hangulatkeltés helyett a kormánynak maradéktalanul be kell tartania a bírák határozatát még akkor is, ha ez presztízsveszteséggel jár".

Az elemzés szerint ha az Ab döntése nem egyértelmű állásfoglalás valamelyik politikai oldal álláspontja mellett, akkor a pártok politikai síkra terelik a döntést, azaz saját interpretációjukat sulykolják a választókba. Példaként említették a háromhetenkénti ülésezés ügyét az első Orbán-kormány idejéből, amikor a Fidesz és az MSZP is a saját igazát látta megerősítve a döntésben. Az Ab akkori döntése értelmében a háromhetenkénti ülésezés nem alkotmányellenes, de annak elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség. Hozzátették, hogy a gyűlöletbeszéd-törvény szintén megmaradt a belpolitikai csatározások terepének, az Ab nem került a politika kereszttüzébe. Ennek oka az intézet szerint abban keresendő, hogy minden politikai szereplő demonstrálni tudta a saját álláspontját a nyilvánosság előtt.

Kitértek arra, hogy 2010-ben az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az ingatlanadót, s ez 50 milliárd forint kiesést jelentett a költségvetés számára. A szocialisták a döntés után az elhallgatás taktikáját választották: Nyakó István szóvivő arról beszélt, hogy az MSZP tanulmányozza az ítéletet, és kitérő választ adott arra, miből pótolják a kiesést. Később a szocialisták próbáltak elhatárolódni az általuk támogatott kormány tervezetétől. Mint az elemzésben olvasható, Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője akkor a magyar emberek győzelmeként kommunikálta az Ab határozatát, és felszólította a kormányt: "ne kezdjen el trükközni, fogadja el, hogy vereséget szenvedett". 

A Policy Solutions összegzésként megállapította: a Fidesz tehát az elmúlt parlamenti ciklusok során sokadszor az Ab-ra hivatkozott a kormánnyal szemben. Ellenzékben tehát Orbán Viktor pártjának állandó hivatkozási alapja volt az Alkotmánybíróság működése és ítéletei, legalábbis a fontos, nagy port kavaró politikai ügyekben - tette hozzá. Az elemzők szerint Lázár János Fidesz-frakcióvezető keddi kijelentése, miszerint "a jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált", fordulópontot jelent a hazai politikában, hiszen - mint írták - korábban egyetlen politikai erő (még a kétharmados többséggel rendelkező Horn-kormány) sem reagált egy számára kedvezőtlen határozatra az intézmény széles jogkörének fölöslegessé nyilvánításával.