Kialakulóban van egy „szuper El Niño”, ijesztő, ami 2026-ban vár az emberiségre
Olyan erős éghajlati jelenség dominálhatja majd 2026-ot, amilyet korábban még soha nem regisztráltak a tudósok.
Málna helyett teremjen a magyar földön kivi, netán ribizli helyett banán? Ma ez még szokatlan – magyar narancsról pedig egyelőre tényleg nincs szó –, de az idei meleg és a 2027-ben várhatóan még forróbb nyár előtt időszerű felidézni a Másfélfok portál novemberi cikkét. Koczóh Levente András klímapolitikai szakértő ezt írta: „A szárazabb területeken megfontolandó az új éghajlati viszonyoknak megfelelőbb, szárazságtűrő termények termesztése, mint például a gabonafélék közül a cirok. A hazai időjárás már kevésbé kedvez a bogyós gyümölcsöknek (szeder, málna, ribizli), de már elkezdődött olyan, hazánkban eddig szokatlan gyümölcsök termesztése, mint a füge vagy a kivi, sőt a Balaton déli partján a banántermesztésre is van sikeres példa.”
A megállapítás nem az idei vagy a következő nyárral függ össze, hanem az általános klímaváltozással. A vakációzni készülőknek azonban érdemes tudniuk arról, hogy idén ősztől tél végéig világszerte szokatlanul erős lesz a Csendes-óceánhoz kapcsolódó időjárási jelenség, az El Niño hatása (lásd Aligha szél nem lesz című írásunkat).
De mennyire érinti ez Magyarországot? „A válasz nem egyértelmű. Európa, és különösen Magyarország már nagyon távol esik a trópusi Csendes-óceántól, ezért az El Niño hatása csak különböző távkapcsolati rendszereken keresztül juthat el térségünkbe” – írta szintén a Másfélfokon Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus (mindketten az ELTE meteorológiai tanszékének munkatársai). Elemzésük szerint a gyenge hatások közül a leginkább érzékelhető az lehet, hogy idén télen, az El Niño csúcsával egy időben, több lehet nálunk a csapadék, illetve enyhébb lehet a hőmérséklet.
