A magyar kormányfővel készült interjú a Hannoversche Allgemeine Zeitung című lap pénteki számában jelent meg. Orbán Viktor a hét elején a Konrad Adenauer Alapítvány meghívására az uniós elnöki tevékenységről tartott előadást Hannoverben, és ebből az alkalomból nyilatkozott az alsó-szászországi újságnak. A hannoveri helyszínt azzal indokolta: Magyarország nem követheti el azt a hibát, hogy Németországhoz fűződő kapcsolatait csak Berlinen keresztül és Berlinben intézi. A miniszterelnök a német tartományokat - köztük Alsó-Szászországot - ugyancsak fontosnak nevezte.

Az interjúban - amely a kormányfőt idézve Az eladósodás ellenség címmel jelent meg - Orbán Viktor a magyar elnöki tevékenység eredményei kapcsán kiemelte, hogy konszenzus jött létre a nemzeti gazdaságpolitikák jobb összehangolásáról az egész Európai Unióra kiterjedően. Utalt arra is, hogy Horvátország 2013. július elsejei csatlakozásával kapcsolatban ugyancsak konszenzus alakult ki. Elmondható, hogy az unió nem marad állva, hanem egyszerre viszi előre az integráció elmélyítésének és a bővítésnek az ügyét - jelentette ki. 

Az újság kérdésére válaszolva a kormányfő úgy vélekedett, hogy a balkáni országok csatlakozását differenciáltan kell kezelni. Annak a nézetnek adott hangot, hogy Horvátország csatlakozási felkészültségét tekintve legalább olyan helyzetben van, mint néhány olyan ország, amely már tagja az uniónak. Macedóniával, Montenegróval, Albániával és nem utolsósorban Szerbiával kapcsolatban pedig úgy ítélte meg, hogy ezek az országok jelentős előrelépést tettek a modernizálás, az újjászerveződés és a jogállamiság irányában. Boszniát ugyanakkor problémás esetnek nevezte. "Azon kell dolgoznunk, hogy Boszniában olyan szerkezet alakuljon ki, amely végre biztosítja az etnikumok együttélését" - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor nem értett egyet a lapnak azzal a feltevésével, hogy az európai gondolat visszaszorulóban van. A többi között utalt az utazás, a munkavállalás és a tanulás szabadságára az uniós belül, és úgy értékelte, hogy mindez már a mindennapok élményévé vált. Veszített ugyan csillogásából, de nem veszített értékéből - szögezte le a miniszterelnök, hangsúlyozva: a szabadság és az európai összetartozás érzete egy egész generációt megváltoztatott, és mélyen beívódott az emberek tudatába.

A magyar kormányfő annak a nézetnek adott hangot, hogy Európa-ellenes mozgalmak mindenütt vannak. Úgy ítélte meg ugyanakkor, hogy azok indítékai rendkívül különböznek egymástól. "Vannak inkább baloldaliak, vannak jobboldaliak, vannak polgári változatok is, mindegyik populista, de nem mindegyik veszélyes" - fogalmazott a miniszterelnök, döntőnek nevezve, hogy nem európai méretű mozgalomról van szó.

A Fideszre, illetve a párt által képviselt erős nemzeti hangsúlyokra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte, hogy a nemzet igenlése és Európa igenlése nem ellentétes egymással. "Ellenkezőleg, szilárd meggyőződésem, hogy egy egyesült Európa csak erős nemzetállamok alapján létezhet" - hangsúlyozta a kormányfő. A miniszterelnök szerint teljes mértékben téves az a gondolat, hogy olyan Európát kell teremteni, amelyben a nemzeti identitás gyengül. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy éveken keresztül Magyarország európai uniós csatlakozásáért dolgozott, és maga is részt vett a csatlakozási tárgyalásokon. "De soha senki nem vonta kétségbe Magyarországért való kiállásomat" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A gazdaság helyzetének megszilárdításával kapcsolatban a kormányfő kijelentette, hogy Magyarországnak közvetlen külföldi beruházásokra van szüksége. Ennek kapcsán kiemelte a német vállalatokkal való, immár hagyományos kapcsolatokat, és utalt arra is, hogy kínai beruházókkal is ígéretes tárgyalások folynak. Hangsúlyozta ugyanakkor annak szükségességét, hogy az ország csökkentse adósságait. Emlékeztetett az elhatározott adócsökkentésekre és arra, hogy az adósságféket az alkotmány is tartalmazza. "Jó úton haladunk, amely ugyanakkor fájdalmakat is okoz" - jelentette ki a miniszterelnök, az eladósodást ellenségnek nevezve.