A Fideszt kivéreztetné, saját farkasaival még küzd a Jobbik

Kiéleződtek a konfliktusok a Jobbik és néhány parlamenten kívüli szélsőjobboldali szerveződés között. A folyamat a 2010-es választások után kezdődött, és Novák Előd megverésében csúcsosodott ki. A pártvezetés láthatóan elhitte, hogy a Fideszt leváltó kormányzópárt lehet a Jobbikból, így viszont érdekük, hogy a holdudvar legdurvább figuráitól nyíltan elhatárolódjanak.

„Öltönyösök azok, akik nyíltan hadat üzentek már nekünk, vagy tudni lehet róluk, hogy nem éppen velünk vannak” – az egyik hungarista portálon így jellemezték a Jobbik mérsékeltebbnek tartott politikusait, hogy aztán ítéletet mondjanak a párt azon politikusai felett is, akiket korábban a keblükre öleltek. A cikk apropója az volt, hogy október 23-án külön ünnepeltek a Jobbik és más szélsőjobboldali, illetve hungarista szervezetek képviselői.

„Sokat elmond, hogy a Jobbiknál egy árva gárdista, egyetlen polgárőr sem kerülhetett a pulpitusra. Igaz, hogy most éppen az öltönyt is levették Vonáék, mert hát ezen a napon ízléstelen lett volna a Corvin-közben, de a mozgalmi jellegből ezen túlmenően keveset láthattunk” – írta a szerző, majd kifejtette, a „következő két évben meg kell tisztítanunk a radikális tábort a szómágiát űző, elvtelenül voksvadász, politikailag korrekt elemektől, akiknek ez a sötét világ tetszik és lubickolnak posványában, vagy mindannyian elbukunk”.

A Vona Gábor vezette Jobbiknak parlamenten kívüli politikai erőként még egyáltalán nem volt kínos a ma már vállalhatatlan figurákkal mutatkozni, sőt, 2009-ben egy szegedi találkozón a Jobbik, az akkor még aktív Magyar Gárda, a Betyársereg, a Toroczkai László vezette Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Őrsereg, az Össznemzeti Szurkolói Szövetség döntött a szoros együttműködésről. A választási kampányban a pártvezetés egyöntetűen kiállt az időközben előzetes letartóztatásba került Budaházy György mellett, Vona Gábor pedig számtalanszor hangoztatta: a parlamentbe kerülés után ugyanolyan fontos lesz számára a Gárda, mint korábban.

Útkeresés a Jobbikon belül

Ám ahogy a Jobbik a parlamentbe jutott, sok minden megváltozott. Először a parlamenti frakción belül a mérsékeltebbnek és radikálisabbnak tartott képviselők közötti tört ki egyfajta ideológiai háború, ami nagyjából arról szólt, milyen irányba mozduljon el a Jobbik: a keményebb vagy a pragmatikusabb hangot képviselje-e a nagypolitikában.

„Nem volt belső háború, mint ahogy ezt a sajtó láttatta, szó sem volt törésvonalakról” – emlékezett vissza erre az időszakra a hvg.hu-nak Balczó Zoltán, a Jobbik elnökségének egyik tagja, a parlament alelnöke. Szerinte ez a képzet csak azért bontakozhatott ki, mert a pártból később kizárt Pősze Lajos ebben az időben "kezdte szítani a hangulatot párton belül". Az egykor az MDF-et és a kisgazdapártot is megjárt politikus nyíltan szembement a Jobbikkal, ahogy egyik párttársa fogalmazott, „oda sz...rt, ahol enni adtak neki”. Kísérlete, hogy a mérsékeltebb képviselőket magához csábítva új politikai szervezetet (esetleg frakciót) hozzon létre, kudarcba fulladt, később megalakult mozgalmáról ma már alig hallani valamit.

Pősze ténykedése átmeneti zavarokat okozhatott, de messze volt attól, hogy "kisgazdásítsa" a Jobbikot. Ahogy az egyik frakciótag fogalmazott a hvg.hu-nak, Pőszének nem volt tekintélye a frakcióban, ezért egyáltalán nem tartott a pártvezetés attól, hogy bomlasztási kísérlete hosszú távon sikeres lesz. Egy időben az is téma volt, hogy Morvai Krisztina EP-képviselő lesz persona non grata a párton belül, miután arról beszélt, hogy nem kellene használni a "cigánybűnözés" kifejezést, illetve belépett a Jobbik-kritikussá vált osztrák FPÖ új nemzetközi, euroszkeptikus pártszövetségébe. Végül elültek a hullámok körülötte, részben azért, mert később kilépett e szövetségből.

Fotó: Hernádi Levente

Jóllehet több jobbikos szerint "csacskaság" volt korábban párton belüli háborúskodásról beszélni, a hvg.hu forrásai szerint valóban voltak ellentétek a vidékiek és a fővárosiak, illetve mérsékeltek és a radikálisok között, amit megbékélés követett, s ez a béke utólag tartósnak bizonyult. Néhány borsod megyei frakcióközeli forrás ugyan panaszkodott lapunknak arra, hogy Balczó Zoltán „politikailag túl korrekt és Fidesz-barát”, ami egyes képviselőkben ellenérzéseket szül, de a parlament alelnöke kérdésünkre elmondta: szemtől szembe ilyen véleménnyel nem találkozott a frakción belül. Balczó szerint ezek a kritikák legfeljebb kívülről érkezhetnek.

Helyi szervezetekben lehetnek még leszámolások. Jó példa erre a székesfehérvári alapszervezet alapítójának, Gál Péternek az esete, akit nemrég zártak ki a helyi szervezetből, a párt elnöksége pedig külön biztost nevezett ki a "Gál-ügy" vizsgálatára. A helyi jobbikosok ugyan hallgatnak arról, mi áll az önkormányzati képviselőként is dolgozó Gál kipenderítésének hátterében, de úgy tudjuk, azért közösítették ki, mert „nagyon összebútorozott” a Fidesszel. Szombathelyen is vannak párton belüli csatározások.

Ormosbányából nem lett Gyöngyöspata

A 2010-es választások óta a Jobbik háza táján sokkal árulkodóbb volt mindaz, ami a parlament falain kívül, illetve a párton kívül, de az ahhoz ilyen-olyan módon kapcsolódó vagy azzal közösséget vállaló szerveződéseknél zajlott. A Jobbik – miután bekerült az Országgyűlésbe – lassan elkezdett távolodni azoktól a parlamenten kívüli szélsőséges szervezetektől és személyektől, akikkel addig szinte feltétel nélküli közösséget vállalt, noha ez a különválás csak bizonyos ügyekben vált a nyilvánosság számára is láthatóvá. Ilyen volt Budaházy György fogva tartásának ügye. A terrorcselekményekkel vádolt férfi kiszabadítása mellett a párt húzónevei közül csak Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás állt ki teljes mellszélességgel, Vona Gábor már nem – ezt Budaházy többször szóvá is tette, bírálva a pártelnököt.

Hasonlóan távolodott a párt a választási kampány idején még számára oly fontos Magyar Gárda Mozgalomtól is. A mozgalom mára lényegében egyetlen szervezetre, a gyöngyöspatai eseményekben is főszerepet játszó Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületre szűkült. Utóbbi szerveződést valószínűleg a főügyészség végzi majd ki. Több, a Jobbikot belülről jól ismerő forrás is arról beszélt lapunknak: nem valószínű, hogy a pártvezetés a jövőben építene a gárdistákra, bár – főleg vidéken – lenne igény a gárda újraélesztésére. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó borsodi jobbikos arról panaszkodott, hogy a pártvezetés – vélhetően a "mérsékeltek nyomására" – nem engedte, hogy "demonstrálják az erejüket" Ormosbányán, noha „ott hasonló a helyzet, mint Gyöngyöspatán.” A Barikád TV egyik videoriportjából kiderül, az ormosbányai megmozdulást Endrésik Zsolt országgyűlési képviselő, borsodi megyei Jobbik-elnök szorgalmazta, aki a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület pár tagját is levitte a faluba. Endrésik akcióját azonban nem követte nagyobb megmozdulás. A lapunk által megkérdezett helyiek szerint ráadásul közel sem igaz, amit a Barikád a videóban állított. Szerintük a feszültséget néhányan mesterségesen akarták szítani, a riportban megszólalók pedig egytől egyik egy kerti parti résztvevői voltak.

Pofonok földje

A párton belül vannak, akik szerint a Jobbik vezetése tudatosan távolodik a parlamenten kívüli szélsőjobboldali csoportoktól, mert így akarja elérni, hogy ne a jobbikosok legyenek a paletta legszélén. Ezáltal a Fideszt leváltó, a kormányzásra képes párt látszata sokkal hitelesebb a jobboldali választók számára, mintha a táborukban feltétel nélkül megtűrnék például a hungaristákat.

Hasonlóan látja ezt Krekó Péter, a Political Capital elemzője is. "A Jobbik előtt a régi dilemma feszül: ha el szeretné kerülni a radikális jobboldali pártok jellemző sorsát, ahhoz szükséges, hogy képes legyen szavazótáborát stabilizálni, mondanivalóját mérsékelni, szakpolitikai programokat kidolgozni, és a Magyar Gárdához hasonló veszélyforrásoktól megszabadulni. Eddig úgy tűnt azonban, hogy amikor a Jobbik – a parlamentbe kerülést követően – 'puhult', akkor a választók inkább elfordultak tőle, és 2011 elejétől azért tudott erősíteni, mert politikája ismét a szélsőségesebb, provokatívabb irányba fordult" – véli az elemző. Krekó szerint itt a rövid és hosszú távú érdekek konfliktusát láthatjuk: hosszabb távon a mérséklődés valóban növelhetné a Jobbik számára a kormányra kerülés esélyét, míg rövid távon eddig rendszerint a radikálisabb (például harsányan cigányellenes) politika bizonyult eddig kifizetődőbbnek a párt számára.

A távolodás jele az is, hogy október 23-án a Jobbik és a Toroczkai-féle kör, valamint a hungaristák külön ünnepeltek. A széthúzás egy folyamat része volt, ami Novák Előd megverésében csúcsosodott ki. Emlékezetes: szeptemberben a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület által tartott gyulai gyűlésén a Betyársereg egyik aktivistája megütötte Novák Elődöt, mert az országgyűlési képviselő egy korábbi nyilatkozatában a „betyárokat” bírálta.

Bár Novák nem csinált különösebb ügyet a bántalmazásból, az incidens nem maradt következmények nélkül. Vona Gábor jelezte: aki a Betyársereg tagja, az nem lehet jobbikos. Emellett úgy tudjuk, az incidens miatt visszavonták a Betyársereg egyik tagjának, Dér Zsoltnak a parlamenti belépőjét is. Dér egyébként kulcsfigurája volt a verést kiváltó Novák-nyilatkozatnak: a jobbikos képviselőnél ugyanis az verte ki a biztosítékot, hogy a Magyar Szigeten a Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt úgy mutatta be a háborús múltú Dért a nagyközönségnek, mint aki a horvátországi Szentlászlóban még otthonát védte, Boszniába viszont már azért ment, mert gyilkolni akart, "és ezért is megérdemel egy tapsot". Igaz, a Betyársereg sosem volt ínyére a pártvezetésnek, egy név nélkül nyilatkozó forrás szerint Tyirityán szervezetét csak azért tűrték meg, mert Toroczkai Lászlónak fontos volt.

"Pártmédiumot csinált a kuruc.infóból"

A Novák-verés egyik mellékterméke a Kuruc.info színvallása volt: a szélsőséges, uszító portál – amely korábban pozitívan írt a „betyárok” ténykedéséről és nem ódzkodott mások bántalmazására buzdítani – a Magyar Szigeten elhangzott kijelentések után elhatárolódott Tyirityán Zsolttól, majd Novák Előd megütése után váratlanul helyt adott olyan olvasói beszámolóknak, melyek a Betyársereg "magyarok ellen elkövetett támadásairól" szóltak. A válasz sem maradt el, az egyik hungarista lap a Jobbik szemére vetette, hogy „pártmédiumot csinált a kuruc.infóból”. Tyirityán mindazonáltal igyekezett a Novákkal való összetűzését nem a Jobbik és a Betyársereg közötti konfliktusnak beállítani, mondván, annak „sem ideológiai, sem politikai” okai nem voltak.

A Betyársereggel ellentétben a nemrég öngyilkosságot elkövetett Eszes Tamás vezette Véderővel már csak közvetett kapcsolata volt a Jobbiknak. Az egykoron a Magyar Gárdát is megjárt, majd abban csalódott Eszes is elindult a gyöngyöspatai időközi polgármester-választáson, a kampányban pedig összekapott a Jobbik jelöltjével, Juhász Oszkárral, a vita tettlegességig fajult. Eszes ismerősei szerint a Véderő néhai „főparancsnoka” nehezen viselte, hogy a Jobbik Fidesz-ügynökként tekintett rá, öngyilkossága mögött azonban valószínűleg nem a politikai konfliktusok, hanem magánéleti-egzisztenciális okok húzódtak meg.

A Jobbikot belülről ismerő források szerint a párt stratégiája a jövőben a Fidesz "kivéreztetése" lesz. Volner János korábban például arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy több fideszes képviselő elismerte neki a parlamentben: a kormányt is aggasztotta, hogy a Jobbik folyamatosan adósmentő javaslatokkal bombázta a nyilvánosságot – igaz, ezt Szijjártó Péter tagadta. A Jobbik pártvezetése abban bízik, hogy a megszorítások miatt a kormánypárt népszerűsége tovább zuhan, és ha az MSZP nem tér magához, a legerősebb ellenzéki pártként a Jobbik válthatja majd le a Fideszt-kormányt. Tervükbe kívülről legfeljebb csak a párttal eddig közösséget vállaló szélsőségesek rondíthatnak bele.