A Nemzeti Eszközkezelő januártól megvásárolhatja a bajba jutott kétgyermekes, devizahiteles családok jelzálogjoggal terhelt lakását, és egyben biztosítják nekik, hogy bérleti díj ellenében továbbra is ott lakhassanak – döntött a parlament hétfőn.
A kormány javaslatára, 291 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadott szabályozás szerint az állam a lakásokat akkor vásárolhatja meg, ha azon 2009 vége előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog van, amelynek fedezetét csakis a szóban forgó ingatlan képezi, illetve a bank az ingatlant kényszerértékesítésre jelölte.
További megkötés, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan - a hitelszerződés megkötésekor megállapított - forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, egyéb településeken a 10 millió forintot.
A budapesti és a megyei jogú városokban lévő ingatlanok vételára a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 55 százaléka, más városokban azok 50, községekben 35 százaléka.
Az eszközkezelő a hiteladósnak visszavásárlási jogot enged, amelyet az legkorábban fél év múlva, legkésőbb pedig két év elteltével gyakorolhat. A visszavásárlási ár a forgalmi értéknek a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor kifizetett önerővel és a később kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, illetve a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárnak a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított, jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb.
A bérlő az ingatlanba ezután csak a házas- vagy élettársát, saját vagy a társa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be. Bérlőtársi viszonyt nem létesíthet, az eszközkezelő ugyanakkor kikötheti a bérlő életvitelszerű bentlakását. A lakbér mértékét a kormányrendeletben határozza meg.
A Nemzeti Eszközkezelőt augusztus végén alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az eszközkezelő egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaság, részvénye forgalomképtelen. Az alapítói jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az MNV Zrt. útján gyakorolja. Az eszközkezelő nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet, feladatait az állam teherbíró képességéhez igazodva, a rendelkezésére álló források erejéig látja el a törvény szerint.
A hétfőn elfogadott jogszabály indoklása arra is kitér, hogy mivel a társaságot a pénzügyi-gazdasági válság hatására nehéz helyzetbe jutott hiteladósok megsegítésére hozták létre, valószínűsíthető, hogy az eszközkezelőre csak átmenetileg lesz szükség. Ezért a törvény lehetőséget ad arra, hogy a feladatait közreműködő szervezetek útján is elláthassa.
