A Fásy Zsüliett saját, illetve édesanyjával közös cégnek megbízást adó Munkacsy Art Kft. tulajdonosát és ügyvezetőjét az NKA források hamis elszámolásával gyanúsítják.
Nem mindenki él családban, és nem mindenki él párkapcsolatban. Vannak egyedülállók, vannak a szülőkkel élő felnőtt „gyerekek”, de nagynénik vagy nagybácsik is, akik úgy részei a családi rendszernek, hogy saját társuk vagy gyerekük nincsen. És jócskán vannak olyanok is, akiket szingliként definiálunk, holott társas kapcsolatban élnek, csakhogy társuknak nem embert, hanem például kutyát vagy macskát választanak. Megyeri Zsuzsanna pszichológus, pár- és családterapeuta írása.
Egy felnőttkori ADHD- vagy autizmusdiagnózis sokaknak megkönnyebbülés: végre nevet kap az, ami addig lustaságnak, szétszórtságnak, túlérzékenységnek vagy furcsaságnak tűnt. De a felismerés nem csak az érintett életét rendezi át. A szülőkben bűntudat ébredhet, a partnernek újra kell tanulnia, mire van szüksége a másiknak, a testvérek pedig akár évek múlva szembesülhetnek azzal, hogy az ő nehézségeik is háttérben maradtak. Szakértőkkel beszéltünk arról, hogyan változhat meg egy család működése a diagnózis után.
Adott egy egyedülálló anya három gyerekkel, aki találkozik valakivel, egymásba szeretnek, és együtt akarják folytatni az életüket. Ez eddig elég átlagos, de Annamari élettörténete mégis más, mert korábbi identitásának a megkérdőjelezését és újraértelmezését is jelenti. Annamari esetét Megyeri Zsuzsanna pszichológus, párterapeuta tolmácsolja.
A harmadik évezred fordulóján új pszichológiai áramlat jelent meg, amely családi örökségeink, a családi generációkon átívelő hatások feltárására, őseink ránk hagyományozott, jövőnket formáló hagyatékának felkutatására született. Tóth Borbála pszichológus, a magyar transzgenerációs terápia egyik alapítójának írása.
Meddig tart hatalmában minket a múltunk, sőt a családunk múltja? Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy teljességgel ki vagyunk neki szolgáltatva. Lippai Roland coach, szociológus önvallomása megmutatja, nem kell, hogy akár a legtragikusabb körülmények megbéklyózzanak minket.
A Mi Hazánk alelnöke Pósfai Gábor után Orbán Anitától vár lépéseket a Kassa egy felszámolás alá vont telepéről Szalonnára átköltöztetett, magyarul nem beszélő nincstelen szlovákiai roma családok ügyében.
A tanulmányok nem azt igazolják, hogy a legtöbb családban létezik egyértelmű „kedvenc”. Mégis adódnak különbségek abban, ahogy a gyerekek nevelkednek – de miért?
Mit tudunk ma a lánycsecsemőkről, és mire érdemes figyelni szülőként, hogy ne a sztereotípiák, hanem a baba valódi szükségletei vezessenek minket? Hogyan hegesztjük a babákra tudtunkon kívül a nemi szerepeiket? Vida Ágnes pszichológus, kötődésterapeuta, „babapszichológus” írása.
Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?
Június 8-án az Átriumban folytatódik a Conflict Night-sorozat: a „Megbékélés és újrakezdés, avagy nehéz beszélgetések a választások után” című est azt vizsgálja, hogyan lehet újra kapcsolódni egymáshoz akkor, amikor politikai véleménykülönbségek miatt családi, baráti vagy munkahelyi kapcsolatok sérülnek meg.
Bár nagyon beivódott a köztudatba, hogy a nők egy időre kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik, ma már kevesebben vannak, akik azt mondják, az anya maradjon otthon, közben pedig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség fizetett ellátásra. Szalma Ivett szociológust arról is kérdeztük, miért mondják a jelenlegi magyar támogatási rendszerre, hogy burkolt családközpontúság jellemzi, hogy lehetne jobban ösztönözni a gyerekvállalási kedvet, mire szolgál az apakvóta, és hogyan függ össze ez az egész a házimunkával.
Hiába a családi hierarchia, előfordul, hogy kicsúszik a szülők kezéből az irányítás és minden a feje tetejére áll. Ilyenkor legtöbbször a gyerek kezd el különféle extrém viselkedést vagy akár testi bajokat produkálni, ezért őt hordják pszichológushoz is. Pedig ő csak a tünethordozó. Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta írása.
Az elmúlt hónapok felfokozott hangulatában sok családi és baráti kapcsolat romlott meg pártpolitikai különbségek miatt. De vajon mikor és miért lett ennyire fontos a politika a mindennapi emberi kapcsolatokban?
Mindent jobban tudnak, és nem rejtik véka alá, hogy mennyi baj van a gondolkodásunkkal, az életünk vezetésével. Pláne most, a választások előtt egy héttel. Néhány trükk segíthet, ha nem is a családtagjainkat, de a szituációt megváltoztatni. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus írása.