Putyinnak van egy unokája egy Zelenszkijtől
A nyolcéves kislány édesanyja az orosz elnök lánya, Katyerina Tyihonova.
#család
Gyurkó Szilvia: Ha rossz társaságba keveredett a kamasz, annak nagyon is megvan az oka
Amikor egy kamasz későn jár haza, inni kezd, veszélyes dolgokat próbál ki vagy egyre több konfliktusba keveredik, a szülő könnyen a társaságot hibáztatja. A kortársak hatása valóban óriási, de a történet ennél jóval összetettebb: nem minden gyerek ugyanolyan fogékony a negatív befolyásra, és sokat számít az is, milyen érzelmi biztonságot kap otthon.
A legértékesebb ajándék egy kisbabás szülőnek? Napi fél óra, amikor nem kell semmit csinálnia
Van egy mondat, amely szinte minden kisbabás családban elhangzik – vagy legalábbis ott motoszkál a szülők fejében. „A baba alszik. Gyorsan csinálj valamit!” Mosogatni. Elindítani egy mosást. Összepakolni a nappalit. Válaszolni az e-mailekre. Megrendelni a pelenkát. Lefőzni a másnapi ebédet. Kifizetni a számlákat. Kiteregetni. Vagy legalább gyorsan letörölni a konyhapultot. A lista végtelennek tűnik. Pedig akadna egy másik lehetőség is: leülni. Meginni egy kávét, amíg még meleg. Kinyitni egy könyvet. Vagy egyszerűen csak becsukni a szemed tíz percre.
Mitől fél a gyerek, aki nem mer kilépni az életbe? És hogyan tartja vissza a szülő?
Akár akaratlanul is gátjai lehetünk annak, hogy gyerekünk egyszer bátran a saját útjára lépjen. Milyen érzések jöhetnek fel a felnőtté válás időszakában, és hogyan befolyásolják, amit teszünk? És miért olyan erősek ezek az érzések? Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta írása.
Amikor a nő tartja el a családot: lehet ebből jól kijönni férfiként?
Sok családban ma már nem magától értetődő, hogy a férfi keresi a több pénzt, a nő pedig a háttérből tartja egyben az otthont. A szerepcsere papíron akár felszabadító is lehetne, a valóságban viszont könnyen sérülhet benne az önértékelés, a párkapcsolati egyensúly és az a kép, amit férfiként vagy nőként magunkról hozunk. A kérdés, lehet-e úgy újraosztani a szerepeket, hogy senki ne érezze magát vesztesnek. Márton-Koczó Ildikó coach, szupervizor, tréner cikke.
NKA-ügy: a Fásy családhoz köthető méregdrága dokumentumfilm miatt vettek őrizetbe két embert hétfőn
A Fásy Zsüliett saját, illetve édesanyjával közös cégnek megbízást adó Munkacsy Art Kft. tulajdonosát és ügyvezetőjét az NKA források hamis elszámolásával gyanúsítják.
Sokféle együttélési forma tehet boldoggá a családon és a párkapcsolaton kívül
Nem mindenki él családban, és nem mindenki él párkapcsolatban. Vannak egyedülállók, vannak a szülőkkel élő felnőtt „gyerekek”, de nagynénik vagy nagybácsik is, akik úgy részei a családi rendszernek, hogy saját társuk vagy gyerekük nincsen. És jócskán vannak olyanok is, akiket szingliként definiálunk, holott társas kapcsolatban élnek, csakhogy társuknak nem embert, hanem például kutyát vagy macskát választanak. Megyeri Zsuzsanna pszichológus, pár- és családterapeuta írása.
Évtizedekig azt hitték róla, hogy szétszórt, túlérzékeny vagy nehéz ember – aztán jött a diagnózis
Egy felnőttkori ADHD- vagy autizmusdiagnózis sokaknak megkönnyebbülés: végre nevet kap az, ami addig lustaságnak, szétszórtságnak, túlérzékenységnek vagy furcsaságnak tűnt. De a felismerés nem csak az érintett életét rendezi át. A szülőkben bűntudat ébredhet, a partnernek újra kell tanulnia, mire van szüksége a másiknak, a testvérek pedig akár évek múlva szembesülhetnek azzal, hogy az ő nehézségeik is háttérben maradtak. Szakértőkkel beszéltünk arról, hogyan változhat meg egy család működése a diagnózis után.
Nő vagyok, aki történetesen nőbe szeretett bele
Adott egy egyedülálló anya három gyerekkel, aki találkozik valakivel, egymásba szeretnek, és együtt akarják folytatni az életüket. Ez eddig elég átlagos, de Annamari élettörténete mégis más, mert korábbi identitásának a megkérdőjelezését és újraértelmezését is jelenti. Annamari esetét Megyeri Zsuzsanna pszichológus, párterapeuta tolmácsolja.
Eperjes Károly: Szamárság az Isten, haza, család
A Kossuth-díjas színművész szerint ugyanis az Isten, család, haza lenne a helyes sorrend.
Ismeretlen felmenőink mondata, gesztusa, mozdulata is megjelenhet a viselkedésünkben
A harmadik évezred fordulóján új pszichológiai áramlat jelent meg, amely családi örökségeink, a családi generációkon átívelő hatások feltárására, őseink ránk hagyományozott, jövőnket formáló hagyatékának felkutatására született. Tóth Borbála pszichológus, a magyar transzgenerációs terápia egyik alapítójának írása.
Szinte elérhetetlen mélységben vésődött belém az alkoholista anyám rendszeres és brutális verése
Meddig tart hatalmában minket a múltunk, sőt a családunk múltja? Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy teljességgel ki vagyunk neki szolgáltatva. Lippai Roland coach, szociológus önvallomása megmutatja, nem kell, hogy akár a legtragikusabb körülmények megbéklyózzanak minket.
Első gyermekét várja Keszthelyi Vivien és David Schumacher
Egy közös fotóval jelentették be a hírt.
A Belügyminisztérium már vizsgálja a Szalonnára költöztetett szlovákiai roma családok ügyét
A Mi Hazánk alelnöke Pósfai Gábor után Orbán Anitától vár lépéseket a Kassa egy felszámolás alá vont telepéről Szalonnára átköltöztetett, magyarul nem beszélő nincstelen szlovákiai roma családok ügyében.
Tényleg van a szülőknek kedvenc gyerekük? Ezt mondják a kutatások
A tanulmányok nem azt igazolják, hogy a legtöbb családban létezik egyértelmű „kedvenc”. Mégis adódnak különbségek abban, ahogy a gyerekek nevelkednek – de miért?
Valóban más egy lánycsecsemő, mint egy fiú? – 4 tipp, hogy boldogabb legyen a cseperedő kislány
Mit tudunk ma a lánycsecsemőkről, és mire érdemes figyelni szülőként, hogy ne a sztereotípiák, hanem a baba valódi szükségletei vezessenek minket? Hogyan hegesztjük a babákra tudtunkon kívül a nemi szerepeiket? Vida Ágnes pszichológus, kötődésterapeuta, „babapszichológus” írása.
Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett
Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?
A választások után sem ér véget a vita – új Conflict Night-est a megbékélésről és az újrakezdésről
Június 8-án az Átriumban folytatódik a Conflict Night-sorozat: a „Megbékélés és újrakezdés, avagy nehéz beszélgetések a választások után” című est azt vizsgálja, hogyan lehet újra kapcsolódni egymáshoz akkor, amikor politikai véleménykülönbségek miatt családi, baráti vagy munkahelyi kapcsolatok sérülnek meg.
Gyökeresen megváltozni látszik, amit a gyerekvállalásról gondol a magyar társadalom
Bár nagyon beivódott a köztudatba, hogy a nők egy időre kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik, ma már kevesebben vannak, akik azt mondják, az anya maradjon otthon, közben pedig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség fizetett ellátásra. Szalma Ivett szociológust arról is kérdeztük, miért mondják a jelenlegi magyar támogatási rendszerre, hogy burkolt családközpontúság jellemzi, hogy lehetne jobban ösztönözni a gyerekvállalási kedvet, mire szolgál az apakvóta, és hogyan függ össze ez az egész a házimunkával.
„Manapság nem illik ilyet mondani, de a család igenis hierarchikus rendszer”
Hiába a családi hierarchia, előfordul, hogy kicsúszik a szülők kezéből az irányítás és minden a feje tetejére áll. Ilyenkor legtöbbször a gyerek kezd el különféle extrém viselkedést vagy akár testi bajokat produkálni, ezért őt hordják pszichológushoz is. Pedig ő csak a tünethordozó. Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta írása.