Január eleje óta folynak a tárgyalások az egészségügyi szervezetek és az Egészségügyi Államtitkárság között. Túl a többedik fordulón, úgy tűnik, a bérek rendezése ügyében nem közelednek egymáshoz az álláspontok, miközben számos egyéb kérdésben az orvosi szövetségek „nagyra értékelik” az államtitkárság hozzáállását. Többek között emiatt a kompromisszumra való hajlam miatt döntött úgy december végén a Magyar Rezidensszövetség, hogy mégsem aktiválják az összegyűlt felmondóleveleket, hanem három hónap haladékot adnak a kormánynak. Ebből kettő gyakorlatilag letelt.

Még az is előfordulhat, hogy az államtitkárság esetleg visszavonja vagy legalábbis enyhíti azt a nem túl elegáns szabályozást, amit tavaly év végén vert át a parlamenten, hogy a katasztrófa-egészségügyi  ellátásról szóló jogszabály szerint az orvos az ország egyik végéből a másikba vezényelhető "katasztrófaellátás esetén", amibe beletartozik az is, ha orvosok tömegesen mondanak fel, és emiatt területi egyenlőtlenség alakulna ki. A törvény elfogadása ellen valamennyi egészségügyi szervezet élesen tiltakozott.

Műszeres szemvizsgálat. Nézetkülönbség

Túry Gergely

Mennyit aludt az orvos?

Információink szerint a szervezetek álláspontjukkal a KIM-ig jutottak, de a tárgyalások erről és az új Munka törvénykönyvében szereplő kritikus fejezetről (miszerint orvosi műhibák esetén a kórház az orvosra ruházhatja át a felelősséget) az év végéig is elhúzódhatnak. A tárgyalásokon ezzel kapcsolatban információink szerint az a javaslat is felvetődött, hogy a jövőben - részben a műhibák kiküszöbölésére - tájékoztatást kapjanak a betegek arról, "milyen állapotban van" a kezelőorvosuk. Így elvileg megtudhatnák, szakorvos-e az illető, és hány órája van talpon.

Ezekben a kérdésekben a szakmai szervezetek egyöntetűen „nagyra értékelik” az államtitkárság hozzáállását, ugyanakkor azt is mondják: a bérek rendezése nélkül nem jutnak előlrébb a tárgyalások. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke lapunknak erről azt mondta: nagyon messze vannak még a kompromisszumtól, „az az összeg ugyanis, amit felajánlottak, borzasztóan kevés”. Szerinte, ha ez a bérrendezés csupán első lépcsője, amit törvényben garantálnak, akkor elfogadható az emelés, minden egyéb megoldás elfogadhatatlan számukra. Hogy pontosan mekorra összeget ajánlottak fel nekik, nem árulta el, úgy tudjuk viszont, hogy nagyjából a fele a követeléseiknek, vagyis a százezer forintnak.

Bérek rendezése: háziorvosok nélkül?

MTI / Beliczay László

Bélteczki szerint az egyik legnagyobb probléma a felajánlással, hogy a teljes háziorvosi gárdát kihagyná, azaz közel harmincezer orvost nem érintene a béremelés, ők ugyanis többnyire vállakozásban dolgoznak. Selmeczi Kamill, az alapellátó orvosokat tömörítő Fakoosz elnöke teljesen elfogadhatatlannak nevezte ezt a hozzáállást, emiatt megkeresték a minisztériumot, ahol szóbeli ígéretet kaptak a tárgyalásra.

Havi keretből

Selmeci szerint a háziorvosoknak évek óta nem emelik a teljesítménydíját. „Egy átlag praxis havonta 850 ezer forintot kap az Országos Egészségpénztártól, ebből kell többek között a nővérek, az orvos és a takarítószemélyzet bérét is kikalkulálni. Ennek éppen a kétszeresére lenne szükség.” Selmeczi szerint nem lehet, hogy egy háziorvos vagy egy alapellátásban dolgozó nővér kevesebbet keressen, mint aki kórházban dolgozik.

Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint is az a kulcskérdés, hogy a bérek rendezése a 2013-as és a 2014-es költségvetésben is szerepel-e majd, és törvényi garanciára van szükség ahhoz, hogy az orvosok elvándorlását lassítani lehessen. Mivel a háziorvosok átlagéletkora hatvan év, ezt a területet is vonzóvá kell tenni a fiataloknak, ennek első lépcsője az, hogy őket sem hagyják ki a bérrendezésből.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a tárgyalássorozat végéig az egyezkedés részleteiről nem nyilatkozik.