Horváth Ákos 23 évig látta el betegeit a 13. kerületben háziorvosként. Tavaly év végén azonban betegérdekre hivatkozva nem kötött vele új szerződést az önkormányzat. Épp azután történt ez, hogy Horváth Ákos 43 háziorvos nevében próbált jobb feltételeket kiharcolni a kerületi háziorvosoknak. A kerületben jelenleg 6 praxist tartós helyettes lát el.
A Fővárosi Önkormányzat főigazgatója szerint bár a Fidesz és a Tisza garanciákat várnak a fesztivál rendezéséről, ők maguk rontják ennek az esélyeit.
Budapesten is átalakult a háziorvosi ügyeleti ellátás október elsejével. Vidéken már másfél éve működik az új rendszer, az eddigi tapasztalatokról és arról, hogy miért lett volna jobb elhalasztani az átállást, Álmos Pétert, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét kérdeztük.
A háziorvosok szerint az új megoldás nem enyhít a túlterheltségükön.
A háziorvosok országosan hetente több százezer koronavírusos megbetegedéssel számolnak.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legsúlyosabb a probléma, amit tetéz a háziorvosok elöregedése is.
Békássy Szabolcs kollegiális szakmai vezető a legalább 1200 főt ellátó rendelőket tartaná ideálisnak.
Az államtitkár szerint a BM nem kívánja a háziorvosok számára kötelezővé tenni az időpontfoglalást a beutaló nélküli járóbeteg-ellátásokra.
Jövő év márciusától lépne életbe a rendelet, a Belügyminisztérium még egyeztetne.
Jogszerűtlenül fenyegeti a kormányhivatal pénzbírsággal és a működési engedélyük bevonásával a háziorvosokat. Takács Péter államtitkár hiába hivatkozik az ügyeleti munkáról szóló jogszabályra, a Magyar Orvosok Szakszervezetének jogász végzettségű alelnöke szerint jogi ellentmondás áll fenn.
Az új ügyeleti rendszer induláskor még a háziorvosok helyett rezidensekkel kellett megoldani az ügyeleti ellátást, mostanra azonban az Országos Mentőszolgálat szerint 130-nál is több háziorvos jelentkezett Győr-Moson-Sopronban a feladat elvégzésére.
A háziorvosok és fogorvosok kompenzáló támogatásáról jelent meg rendelet a Magyar Közlönyben. Kunetz Zsombor elemző szerint ez annak beismerése, hogy az egészségügyi átalakítás megbukott.
A levél állítólagos írói örülnek a kormány egészségügyi reformjának.
Az egészségügyi államtitkár szerint nem az orvostársadalommal, hanem a Magyar Orvosi Kamarával van konfliktusuk.
Erőből akar átvinni a kormány valamit, de nem tudja, hova akar eljutni – mondta a hvg360-nak a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke a most élesedő egészségügyi változtatásokról. Rajháthy Beatrix szerint ezután nem lesz gazdaságosabb a rendszer, de nagyobb lesz a zűrzavar. A pontos teendőkről, például, hogy kinek, mikor, hová kell mennie, szinte semmit sem tudni. Közben megroppanhat a háziorvosi ellátás, hiszen egyes orvosok finanszírozása több százezerrel csökkenhet, miközben a rezsiszámlák az egekben vannak. Arra sem lehet mérget venni, hogy az idős háziorvosok nem mennek végleg nyugdíjba, ha késő este ügyelniük kell.
Az orvosi rendelők kapnak rezsitámogatást, de abból kénytelenek finanszírozni a béreket és az eszközeiket is.
Kiszivárgott az a terv, ahogyan a kormány átalakítaná az egészségügyet. Az 1200 fő alatti háziorvosi körzeteknek valószínűleg búcsút mondhatunk, azonban az egészségügyi szakdolgozók bére nőhet.
10-15-szörös rezsiemeléssel számolnak a háziorvosok, emiatt az önkormányzatok segítségére várnak, ott viszont most nincs pénz.
A háziorvosok átlagéletkora 60 év körüli, és naponta átlagosan 50 esetet látnak el.
Békássy Szabolcs, az országos kollegiális vezető háziorvos szerint ezt a célt a kormányzat is támogatja.
