Összesen közel ötmilliárd forint értékben jutott a közbeszerzési szabályok kikerülésével állami megbízáshoz a Covid-világjárvány idején az a két vállalkozás, amelyekben közös, hogy egészségügyi háttér és ismeret nélkül, viszont erős fideszes kötődéssel kerültek képbe. Az elhíresült lélegeztetőgép-biznisz közvetítőcégeihez hasonlóan jelentős haszonkulccsal dolgoztak, majd a milliárdos profit kivétele után felszívódtak. Emiatt nyomozás is indult. A HVG kiderítette: ez az egyiknél lezárult, a másiknál még tart, de ott sincs gyanúsított, és évek óta dobálja az ügyet egymást közt a NAV és a rendőrség.
Az ügyek közös vonása, hogy az állam a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető cégektől a Covid-fertőzés kimutatására szolgáló antigén-gyorstesztet vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül. További hasonlóság, hogy mindkét cég úgy jutott a milliárdos összegű állami megbízáshoz, hogy előlegként a vételár felét előre elutalta nekik az ÁEEK, így az előleg fedezte a szállítandó mennyiség beszerzési árát, vagyis a cégek saját tőke és kockázatvállalás nélkül tudtak 100 százalékos haszonkulccsal üzletet kötni az állammal. Az érintett cégek és szerződéseik:
- 2020. november 17-én a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 93 millió 870 ezer forint értékben szerződött az ÁEEK 30 ezer darab RapiGEN Biocredit Covid–19 antigén-gyorstesztre
- 2020. november 23-án a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-vel 3 milliárd 150 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 1 millió darab – különféle – gyorstesztre
- 2020. november 23-án a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 1 milliárd 627,5 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 500 ezer darab Biocredit Covid-19 Ag gyorstesztre
A Rayrai Kft. egy sikertelen thaimasszázs-cégből lett így pár hónap alatt közel kétmilliárdos árbevételű gyógyászati nagykereskedő. A cégben kevéssel az ÁEEK-szerződés előtt bukkant fel ügyvezetőként Kupper András volt fideszes képviselő, majd tulajdonosként beszállt Tasnádi László volt belügyi államtitkár cége. A később Steriflow-ra átnevezett cég sem 2020 előtt, sem a szerződések után nem végzett érdemi üzleti tevékenységet. A 2020-as évben viszont 801 milliós nyereséget ért el, a következő években veszteséges volt, 2024-ben pedig végelszámolással megszűnt.
A cég 2020-as mérlegéből kiderült, hogy 879 millió forintért szerezte be az ÁEEK-nak eladott gyorsteszteket, az ezekből származó bevétele pedig ennek éppen a duplája volt. Nagy kockázatot nem vállaltak, mert a szerződés szerint 8 napon belül előlegként megkapták a vételár felét, így a Kupper–Tasnádi-cégnek a saját pénzét nem is kellett használnia a busás profitot biztosító üzlethez. Az ilyen profitot amúgy ellenzékben, a 2009-es H1N1-járvány idején Kupper András egy parlamenti felszólalásában még megvetette: „A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?”.
https://hvg.hu/itthon/20240201_Elore_kifizette_az_allam_a_milliardos_szerzodesek_felet_a_covidteszteket_szallito_haveri_cegeknek_amelyek_igy_ingyenhitelbol_szakithattak_nagyot
A pár hónap alatt elért 795 milliós profitot a tulajdonosoknak osztalékként ki is fizető Rayrai/Steriflow Kft. ügyében a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást, amelyet 2025. augusztus 13-án megszüntettek arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Érdekesség, hogy a rendőrség nem sokkal azután szüntette meg a nyomozást, hogy kiderült: a cégben egy időben tulajdonostárs volt Kupper és Tasnádi mellett – igaz, már az ÁEEK-szerződéskötés után, 2021-2024 között – a 2025 májusában a TEK által elfogott és a Fidesz által ukrán kémként azonosított ungvári Holló István.
Az ÁEEK-val még nagyobb tételben üzletelő, 3,15 milliárd forintos szerződést behúzó Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft. 2023-ban indult felszámolása szintén lezárult, ez a cég sem létezik már. Ám ennél még nyilvánvalóbb a strómanszerep: 3 hónappal az ÁEEK-s szerződés előtt jött csak létre, és fennállása alatt ez az egy bevétele volt. Az ügyvezető-résztulajdonos Martos Dániel éveken át a ferencvárosi Fidelitas, majd a helyi Fidesz fontos embere. Sőt, életrajza szerint 2004-2005-ben Szijjártó Péter parlamenti gyakornoka volt, ezután pedig a Fidesz-alelnök Pelczné Gáll Ildikó mellett volt titkár.
Később Martos a IX. kerület vagyonkezelő cégében a parkolási rendszerért felelt. Innen 2018 végén sietősen távozott, miután a 444.hu leleplezte, hogy a parkolóautomatákba dobott pénzeknek csak a töredéke jut el a kerület kasszájába. Martos és üzlettársa, a szintén volt fidelitasos P. Adrienn a milliárdos állami biznisz lezárultával, 2021 elején eladta a céget egy borsodi zsákfaluban, Rakacán élő, 19 éves fiatalnak, aki aztán egyszemélyes „taggyűlésen” döntött Martosnak és P.-nek 98-98 millió forint osztalék kifizetéséről a profitból. Pár hónappal később elindult a cég felszámolása.
A cég fantomizálódása után – miután Ujhelyi István volt EP-s képviselő, majd Vadai Ágnes DK-s politikus is bírálta az ÁEEK-s szerződéseket, és a cégek stróman-jellegét –, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indított nyomozást. Később – anélkül, hogy bárkit meggyanúsítottak volna – az eljárást áttették a rendőrséghez, majd később vissza a NAV-hoz, hogy aztán ismét a rendőrségnél kössön ki. Ott most – a HVG-nek küldött válasz szerint – a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán folyik a nyomozás, gyanúsított még nincs, az aktatologatást pedig aktuális hatásköri, illetékességi változásokkal magyarázzák.
https://hvg.hu/itthon/20240223_Szijjarto_Fidelitas_AEEK_allam_kozpenz_milliardok_ceg_fantomizalas_NAV_nyomozas
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Túry Gergely
