„A rendőrség elfelejtett felkészülni az új szabálysértési törvényből, ugyanis Hajdú-Bihar megyében vasárnap éjféltől a szolgálatot teljesítők közül csak azok szabhatnak ki helyszíni bírságot, aki a jogszabályi változásokból sikeresen levizsgáztak. Akit szabálysértésen érnek, azt csak figyelmeztetniük szabad, vagy feljelenteni. Helyszíni bírságolni nem szabad” – írta szerkesztőségünknek április 16-án egy volt Hajdú-Bihar megyei rendőr.

Helyszíni bírságot akkor szabhat ki a rendőr, ha a közlekedési szabályokat megszegő elismeri tettét. Azzal szemben viszont, aki vitatja az intézkedő egyenruhás igazát, feljelentést tesz a rendőr. Ebben az esetben azzal kell számolni, hogy a szabálysértési eljárásban kiszabható összeg a helyszíni bírság duplája lesz. A bírságok és a helyszíni bírságok tételei fixek, a rendőrök ezeket kötelesek megállapítani szabálysértés esetén. Szabálytalan előzésért vagy lejárt műszaki esetén például 15 ezer forint helyszíni bírság és 30 ezer forint pénzbírság szabható ki. A legtöbb közúti szabálysértésért a jövőben 30-60 ezer forintot kell majd fizetni – részletezte a jogi és közlekedési kérdésekkel foglalkozó JogiIQ blog.

Kártérítési perek jöhetnek

„A csúszás miatt akár az is előfordulhat, hogy az autós elismeri a felelősségét, kérve a helyszíni bírság kiszabását, de ha a rendőrök ezt nem tudják megfelelő nyomtatvány hiányában átvenni, akkor az ő hibájukból kell többet fizetnie, emiatt elvileg kártérítési pert is indíthat a rendőrséggel szemben” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke. Megjegyezte, egyáltalán nem lepődik meg azon, hogy a rendőröket is felkészületlenül éri a szabálysértési törvény egymást követő, egyre bonyolultabbá váló módosítása, ami olyan kaotikus, hogy azzal szerinte még sok gond lesz.

MTI / Honáczy Barnabás

Emiatt az első gyakorlati tapasztalatok fényében az Autóklub azt tervezi, hogy kifogásait jelzi az ombudsmannak, aki az Alkotmánybírósághoz is fordulhat a törvény megváltoztatása érdekében. „Kifejezetten rossznak tartom, hogy a közúti szabálytalanságokra most már öt különböző bírságot lehet kiszabni az egyéb szankciók – a járművezetéstől való eltiltás, a közmunka és az elzárás – mellett. A helyszíni, illetve a lefolytatott eljárás utáni szabálysértési bírság mellett legfeljebb a legsúlyosabb esetekre lenne indokolt az objektív felelősség alapján kiszabható közigazgatási bírság” – hangsúlyozta a biztosítási szakjogász.

Bár az Országos Rendőr-főkapitányság szerint minden rendőr felkészült a változásokból, információink szerint a Hajdú-Bihar megyei rendőrség megcsúszott. Az Országos Rendőr-főkapitányság a hvg.hu-val közölte, nem fordulhat az elő, hogy olyan rendőr szabjon ki helyszíni bírságot, aki nem részesült képzésben. Kérdésünkre, hogy hol tart a rendőrség a felkészülésben, van-e másutt is csúszás, az ORFK azt válaszolta, hogy „az új szabálysértési törvény több mint 50 ponton történt módosításáról és a törvény végrehajtási rendeletéről a rendőri állomány megfelelő tájékoztatásban és oktatásban részesült”. A többlépcsős képzés mintegy 15 ezer rendőrt érintett. Így az ORFK szerint "a helyszíni bírság csak egy lehetőség a szankcionálási eszközök közül”. Az ORFK nem válaszolt a Hajdú-Bihar megyére vonatkozó konkrét kérdésünkre.

Ugyanakkor rendőrségi forrásokból származó információink szerint valóban nem tudtak minden egyenruhást  időben felkészíteni a megváltozott szabálysértési törvényből. Ennek oka, hogy a szabálysértési törvény április 13-án lépett hatályba és a Belügyminisztérium még aznap ki is adta a végrehajtási rendeletét, viszont két napon belül már bírságolniuk is kellett az új szabályok szerint a rendőröknek. Felkészítésük azonban - rendőrségi információnk szerint - még nem fejeződött be. A rendelet megjelenését követően elindult a képzés, azonban a rendőrök 15-20 százaléka még csak most ismerkedik a BM-rendelet szabályaival, azon belül is a helyszíni bírságolásban bekövetkezett módosításokkal. Forrásaink azt is hozzátették, hogy egy rendőr csak akkor léphet szolgálatba, ha részt vett az oktatáson, amelyet nem csak a testület tagjainak tartottak meg, hanem az ügyészeknek, bíróknak és a közterület-felügyelet dolgozóinak is.

Öt-tízszeres emelkedés

„Az áttekinthetetlen szabályozás mellett a módosításnak további hibája a drasztikus szigorítás, amit csak pénzbehajtásnak tudok tekinteni. A helyszínbírság minimumösszegei ugyanis közlekedési szabálysértés esetén ötszörösére (3 ezer forintról 15 ezerre), de van ahol a tízszeresére emelkedtek. Nem látom a magyarázatát annak sem, hogy nemcsak a rendőrnek, de a bíróságnak is megszabta a jogalkotó, hogy mennyi kell legyen a fix összegű szabálysértési bírság összege, ami így például azonos egy minimálbérből élő és egy jelentős jövedelmű, vagy egy több évtizede vezető és egy újsütetű autóvezető esetén" - mondta a hvg.hu-nak Kovács Kázmér.

Szerinte a drasztikus szigorítást a folyamatosan javuló közlekedési baleseti statisztika egyáltalán nem indokolja: a balesetet szenvedett személyek száma az elmúlt öt évben kb. 2/3-ra csökkent (29 280-ról 21 657-re), a balesetben elhunyt személyek száma kb. a felére (1303-ról 740-re). Az ügyvéd szerint az egyenlősdi a büntetésben ellentmond a klasszikus büntetőpolitikai elveknek, és társadalmilag is igazságtalan, hiszen ugyanaz az összeg nem ugyanazt a büntetést jelenti a különbőző életmódú, a tehetősebbek vagy az átlagbérből élők számára. Vagyis, akinek nem gond a tízezer, több tízezer forintos bírság kifizetése, azt továbbra sem fogja érdekelni, hogy szabálytalanul előz vagy hogy a megengedett sebességél gyorsabban hajt a járművével.