Nagyon szereti a Nyerges-közeli rádiókat a Szerencsejáték Zrt.
A kormányzati kampánypénzek és állami cégek rádiós reklámköltéseinek közel fele a fideszesként elkönyvelt nagyvállalkozó, Nyerges Zsolt rádiójához, a Class FM-hez folyik be már a második éve. A legnagyobb állami reklámozó, a Szerencsejáték Zrt. rádiós reklámkiadásainak 82 százalékát, 580 millió forintot költött tavaly a Danubius egykori frekvenciáján sugárzó rádióra. Közben a vetélytárs, a Székely Gábor volt SZDSZ-es politikus tulajdonába került Neo FM nagy bajban van, ha nem rendezi a díjtartozásait a Médiatanács felé, napokon belül lekapcsolhatják. A Sláger utódja idén egyetlen fillér állami reklámpénzt nem kapott. Közben a médiahatóság teljesen átírta a 2009-ben politikai botrányok közepette készült szerződést a két rádióval, jelentősen csökkentve a fizetendő éves díjukat.
Kevesebb mint két hete maradt az országos frekvencián sugárzó Neo FM-nek arra, hogy elkezdje törleszteni a médiahatóságnak az elmaradt díjait, és előteremtse a 2009-es pályázatában és a szerződésében szereplő 153 milliós bankgaranciát, amit tavaly július óta nem tud biztosítani a rádió mögött álló cég. A rádió tulajdonosai nincsenek könnyű helyzetben: a díjtartozás mellett jelentős adósságot örököltek a frekvenciát 2009-ben elnyerő vállalkozástól. A 2010-es évet tetemes vesztességgel záró rádiós cég bevételei pedig közel egymilliárddal maradnak el a vetélytársétól, amelynek 161 milliós nyereséget sikerült elérnie már az első évben.
Az állami tulajdonban lévő frekvenciák hasznosítását felügyelő Médiatanács múlt hét szerdán döntött úgy, hogy június 18-ig ad időt a Neo FM-et tulajdonló FM1 Zrt.-nek, hogy reagáljon a hatóság ajánlatára és elkezdje törleszteni a tartozásait. A döntést követő sajtótájékoztatón Auer János, a Médiatanács tagja azt mondta, a hatóság elengedi a felgyülemlett 40 milliós késedelmi kamatot, de amennyiben a rádió nem él a lehetőséggel, akkor azt úgy fogják értelmezni, hogy a tulajdonosok "az adósságot hátrahagyva maguk kívánják bezárni a rádiót". Erre az esetre a Médiatanács bírósági eljárást helyezett kilátásba.
A Neo FM tulajdonosainak a reklámpiac három éve tartó zsugorodása mellett azzal is szembe kell nézniük, hogy a kormányzat és az állami vállalatok elkerülik a közel másfél milliós hallgatói táborral rendelkező rádiót. A reklámköltéseket mérő független Kantar Média Kft. (KM) adatai szerint az állami intézmények és vállalatok az idei év első negyedében egyetlen percnyi hirdetést sem helyeztek el a Neo FM műsoraiban. A bevételeit korábban a reklámidő meghosszabbításával növelni próbáló – és ezért tavaly januárban közel 55 millióra büntetett – céget a reklámokért folytatott versenyben 2010 óta veri a Közgép nevű építőipari céget is vezető Nyerges Zsolt többségi tulajdonában lévő rádió, a Class FM.
A két rádió tulajdonosai 2009 őszén botrányok közepette, vállalhatatlan ígéreteket téve szerezték meg a Danubius és a Sláger által használt frekvenciákat. A Sláger helyére pályázó Neo azóta tulajdonost váltott: többségi részvényese 2010-ben egy volt SZDSZ-es politikus, Székely Gábor lett.
Elzárták a közkutakat
„Nincs vita a tartozásról és arról sincs szó, hogy nem akarnánk fizetni. Ez egy üzleti vállalkozás, amit szeretnénk sikeressé tenni, és ennek alapvető feltétele, hogy megőrizhessük a frekvencia-jogosultságunkat” – mondta lapunknak Horváth László a Neo FM kisebbségi tulajdonosa, akit a Médiatanács múlt heti döntése után keresett meg a hvg.hu. A rádió mögött álló FM1 Friend Kft. ügyvezetője szerint érthetetlen az állami szféra hozzáállása a Neo FM-hez, hiszen az ő hallgatóik is „vesznek lottó- és totószelvényt, vagy potenciális vevői mondjuk az állampapíroknak”.
A listaáras adatok szerint a tulajdonosai miatt jobboldali kötődésűnek tartott Class FM-et már a 2009-es novemberi induláskor – az MSZP-s támogatású Bajnai-kormány idején – előnyben részesítette az állami szféra. A költési arányokat mutató listaáron számolva a 75 százalékos országos lefedettséggel bíró rádió az első két hónapban kevesebb reklámot szerzett meg, mint a Neo FM, ám ebből 23 százalék volt az állami szféra hirdetéseinek aránya, szemben Neóval, ahol az állami reklámok aránya csak 2,8 százalékot tett ki. A kormányváltást is hozó 2010-es évben valamelyest zárult az olló a két országos rádió között: az összes reklámbevételen belül a Classnál 8,6, a Neónál 3,4 százalék volt az állami hirdetések aránya a KM adatai szerint.
Mi az a listaár? |
A Kantar Media által mért listaár nem azonos a valós reklámköltséggel – ami többnyire üzleti titok –, viszont jól mutatja, hogy a cégek vagy az állami intézmények hol és mekkora reklámfelületet, reklámidőt vásárolnak, vesznek igénybe. A listaárat a médiumok hivatalos ajánlatai alapján számolják ki; esetünkben annyi derül ki belőle, hogy melyik rádió hivatalosan mennyit kér egy percért. A cégek és a médiavállalkozások a valós összegről végül megalkudnak, a sajtótermékek pedig rendszerint a többet reklámozó vállalkozásnak árkedvezményt adnak.
A listaár és a valós költség közti különbséget jól mutatja a Szerencsejáték Zrt. 2011-es reklámvásárlása a rádiókban. A KM adatai szerint listaáron a rádiókban a cég 788 milliónyit, ebből a Classon 709 milliónyit reklámozott. A Szerencsejáték közlése szerint a valós összeg 707 millió, illetve 580 millió volt. A listaáras becslés szerint a pénz 89 százalékát költötték el a classos reklámokra, de a valós költés 82 százalék volt. |
2011-ben viszont ismét nagy lett a különbség: az előbbinél 10,4, az utóbbinál 0,6 százalék lett az állami szféra reklámjainak aránya, idén pedig a Neo teljesen kiesett az állami pikszisből. Január és április között az állami intézmények és vállalatok listaáron számolva 307 milliónyi reklámot helyeztek el a Classnál, a Neónál viszont semmit.
A tavalyi év adatai szerint a Classban 16 központi állami intézmény, illetve 100 százalékos tulajdonú állami cég reklámozott. Köztük a Miniszterelnökség, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a fejlesztési tárca, de még a paksi atomerőmű és az Agrármarketing Centrum is itt próbálta elérni ügyfeleit. 2011-ben a Neo FM-en 6 ilyen állami intézmény reklámozott, idén eddig egy sem. A Class FM-en viszont 2012-ben eddig már 8 állami intézmény és vállalat jelent meg.
Hetvenkétszer többet
Látványosabb a különbség, ha a legnagyobb állami hirdető, a Szerencsejáték Zrt. költéseit nézzük. A cég szóvivőjétől és kommunikációs igazgatóhelyettesétől kapott információk szerint a részvénytársaság 2011-ben bruttó 707 millió forintot költött rádiós felületekre, amiből a Class FM-en 580 millió forintnyi hirdetést vásároltak. Tulik Ágnes emailben elküldött válaszában a hvg.hu-nak azt írta, a cég „a Neo FM-en keresztül történő hirdetésekre majd 8 milliót” költött 2011-ben. Azaz 72-szer többet a Classon, mint a 81 százalékos lakossági lefedettséggel rendelkező Neo FM-en.
„A hivatalos rádió-hallgatottsági adatok alapján célcsoportunkat az MR1 Kossuth Rádióval, valamint a Class FM rádióval tudjuk a leghatékonyabban elérni. Ezen a két rádión való kommunikáció a termékek célcsoportja ismeretében megfelelő elérést biztosít” – nyilatkozta Tulik arról, hogyan dönt a cég a reklámköltésekről. A szóvivő szerint a Szerencsejáték rendszeresen végez piackutatásokat, ahol a célcsoportok médiahasználati szokásait, vásárlói preferenciáit is elemezik, és ezek alapján válogatják ki a médiumokat.
Mindez arra utal, hogy a Class FM lefedi a magas nyeremények idején 5-7 millió lottószelvényt értékesítő Szerencsejáték vevőinek jelentős részét. Ugyanis Tulik közlése szerint 2011-ben a teljes médiakeret 17 százalékát költötték rádiós reklámokra, amiből 82 százalék jutott a Classnak. A szóvivő a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, a hirdetések „jelentős részét az előre nem kalkulálható (előre nem tervezett időszakban jelentkező) főnyeremény-kommunikáció adja, attól függően, hogy milyen hosszú egy halmozódás”. Idén már a 22. hét után sem volt telitalálat az ötös lottón – az elnyerhető főnyeremény a 4 milliárdot közelíti –, ennek ellenére a Kantar Média hvg.hu-hoz eljutatott adatai szerint a Szerencsejáték idén áprilisig egyáltalán nem reklámozott a Neo FM-en. A KM mérései szerint a részvénytársaság hirdetései idén még az egyébként preferált Kossuthot, a Petőfit – és számos más kereskedelmi rádiót – is elkerülték.
Reklámozott viszont a cég a márciusban indult – tehát akkor hallgatottsági adatokkal még nem rendelkező – fővárosi regionális Music FM-en. A rádió egyik „arca” Harsányi Levente, aki a hvg.hu tudósítója szerint hétfőn a parlamentben kormánypárti politikusokkal tárgyalt. A Music FM mögött álló Prodo Voice Studio Zrt. jelenleg egy szolnoki magánszemély tulajdonában áll. Alapítója volt viszont a cégnek a hollandiai származású Gerardus Petrus Jacobus Ligtenberg, aki ügyvezetőként 1996 és 2002 között feltűnt a Marena Cipőgyártó Kft.-ben, ahol Nyerges Zsolt nagyjából ebben az időszakban (1995 és 2001 között) a cég felügyelőbizottságában szerepelt.
A Neo FM, a Facebook és a Geomédia reklámfelületeit értékesítő kereskedőház, az Integrált Média Megoldások Kft. ügyvezető igazgatója, Menyhárt Mária azt mondta a hvg.hu-nak, hogy az elmúlt hónapokban számos – rendkívül alacsony árat kínáló – ajánlattal keresték meg idén a Szerencsejáték Zrt. reklámjait értékesítő ügynökséget, de eddig mindig azt a választ kapták, hogy 2012-re a Neóra nincs keret.
Kié a lóvé? |
A Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt. a Közgépet irányító Nyerges Zsolt 72 százalékos tulajdonában áll, a Lánchíd Kereskedőház Kft. pedig 26 százalékot birtokol. A kft.-ben 50 százalékos részesedése van Nyergesnek. Korábban az Advenióban közvetve – az Infocenter.hu Zrt-én keresztül – részesedése volt Fellegi Tamásnak is, de miniszteri kinevezése előtt 2010-ben eladta részesedését. Az Infocenter részvényeinek 52 százalékát akkor Nyerges Zsolt és Stumpf István vásárolta meg. A Szolnokon élő Nyergesnek a médián kívül jelentős érdekeltségei vannak az építőiparban és mezőgazdasági cégekben is. A cégvezér korábban állatorvosként dolgozó testvére, Nyerges Attila tavaly politikai főtanácsadó lett a fejlesztési minisztériumban. Az Advenio Zrt. 2010-es mérlegadatai arra utalnak, hogy a tulajdonosok akkor még nem vettek ki osztalékot a cégből. Az FM1 Zrt. tulajdonosa az FM1 Friends Kft., amelynek 95 százalékos tulajdonosa Székely Gábor, 5 százalékot pedig a Geomedia Zrt. vezetője, Horváth László birtokol. A Geomedia adja ki többek között a Vasárnapi Híreket és a Szabad Földet. Székely Gábor, aki az első ciklusban Budapest SZDSZ-es főpolgármester-helyettese volt, 2002 és 2010 között pedig a Szerencsejáték Zrt.-t vezette. A vállalkozó a HVG-nek 2010-ben visszautasította a baloldali politikai bélyeget, mondván, „nagy fájdalma, hogy a neki kedves párt” már nem létezik. A Sláger helyére pályázó FM1 Zrt. tulajdonosa a Radiocafé Kft, majd a Pesti Estet is kiadó Est Media Group Kft. volt, ami mögött egy tőzsdei cég, az Econet Nyrt. állt. A Neo FM rossz teljesítményének nagy szerepe volt abban, hogy az Econet 2009-es utolsó negyedéves nyeresége veszteségbe fordult, majd eladta médiaérdekeltségeit. 2010 decemberétől 2011 augusztusig Grósz Tamás – Grósz Károly egykori állampárti főtitkár unokája – volt az FM1 vezérigazgatója, aki korábban a stop.hu-nál dolgozott. Az ő helyét vette át Földes Ádám, aki korábban a Sláger és a Danubius vezetőségében is megfordult, valamint vezetett egy, az Emmis tulajdonában lévő bolgár rádiót. Nem Földes az egyetlen, akit a két rádió átvett a Danubiustól és a Slágertől: a két adó stábját – köztük a Bumerángot készítő Bochkor Gábor - Boros Lajos párost – átvették az újak. (Boros idén márciusban jelentette be, hogy kiszáll a Bumerángból.) |
Piacvezetők és piacvesztők
Bár a Szerencsejáték Zrt. nem részletezte a hvg.hu-nak küldött levelében a piackutatásainak eredményét, az Ipsos áprilisi mérései szerint a Class és a Neo hallgatottsága csaknem megegyezik a teljes lakosság tekintetében. A részletes adatok alapján bizonyos körben az egyik, más mutatók szerint a másik vezet; együtt a 7 milliós rádiós piacból közel 3 millió hallgatót tudnak magukénak.
A Class két héttel ezelőtti közlése szerint a reklámügynökségek számára kiemelten fontos 15-49 éves korosztályban vezet a Neo előtt, melynek ebben a csoportban 900 ezres a hallgatottsága. A Neo vezetői szerint egy év alatt nagyságrendileg 300-400 ezer hallgatóval bővült a rádió hallgatótábora, így szerintük közönségarány tekintetében a Neo vezeti a hallgatottsági versenyt. Az Ipsos mérései szerint a Neo hallgatói hűségesebbek – azaz reklámozási szempontból biztosabban elérhetők –, napi 4,2 órát hallgatják a rádiójukat, míg a Class rajongói 2,6 órát. Ez alapján az előbbi hallgatottsága 24 százalékos a 15 százalékos Class-szal szemben. Ennek fényében furcsa, hogy a Neo FM-en nem reklámoz a Szerencsejáték, ahogy a többi állami intézmény és vállalat is elkerüli a rádiót.
A listaáras arányok azt mutatják, hogy a Szerencsejáték a politikai helyzettől és a hallgatottsági adatoktól függetlenül a kezdetektől mostohán bánt a nagyobb lefedettségű rádióval. Míg 2009. november-decemberben a társaság listaáron a Classon 72,8 milliónyi reklámot, a Neón csak 9,5 milliónyit vásárolt. A sors iróniája, hogy a Szerencsejáték Zrt.-t a kormányváltásig az a Székely Gábor volt SZDSZ-es politikus vezette, aki 2010-ben felvásárolta a frekvenciára eredetileg pályázó Econet Nyrt.-től a rádiót működtető cég többségi részesedését. Szerettük volna megkérdezni Székelyt, hogy az általa akkor vezetett állami cég milyen szempontok alapján részesítette előnyben a hallgatottsági adatokkal még nem rendelkező Class FM-et, de a vállalkozó nem kívánt a hvg.hu-nak nyilatkozni.
Nem tett ilyen éles különbséget a Class és a Neo frekvenciáját 2009 előtt 12 évig használó Danubius és Sláger Rádió között a Szerencsejáték Zrt: korábban mindkét rádióban reklámozott. Tény viszont, hogy a nagyobb hallgatottságú és lefedettségű Slágert előnyben részesítette: a KM adatai szerint az utolsó évben listaáron a Danubiusban 91 milliónyi, a Slágerben 317 milliónyi reklámot helyezett el.
„Horror ajánlatok”
A két és fél évvel ezelőtt a Danubius és a Sláger frekvenciáját megpályázó két rádió tulajdonosai – a Class-szal induló Advenio Zrt. és a Neóval pályázó FM1 Zrt. – a maximális pontszám megszerzése érdekében olyan ígéreteket tettek, amelyekről 2011 végére kiderült, hogy teljesíthetetlenek. Az előbbi azt ígérte, hogy az indulást követő második évtől befizeti a médiahatóságnak az árbevétele 55, az utóbbi pedig azt írta a pályázatában, hogy átadja az bevételei 50 százalékát.
A Médiatanács jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) akkori elnöke, Majtényi László „horror ajánlatnak” nevezte a két rádió ígéreteit – a Sláger és a Danubius csak 10-15 százalékot ajánlott fel –, de a testület mégis mellettük döntött. Majtényi „politikai háttéralkut” emlegetve az eredményhirdetés után tiltakozásul lemondott posztjáról.
Az Advenio és az FM1 által beígért új díjfizetési rendszer mindössze fél évig – 2011 júliusa és decembere között – működött, pedig hét évre kapták meg a frekvenciát. A pályázati nyertesek ugyanis 2011 júliusáig egy fix díjat fizettek, hiszen az elsőéves árbevételüket tartalmazó mérlegük csak ekkora készült el. A fix díj az első másfél évben az Advenio esetében 700, az FM1 esetében 355 millió volt. A rádiók tulajdonosai 2011 közepén le is adták a mérlegüket: az Advenio 2,4 milliárdos, az FM1 1,1 milliárdos nettó árbevételre tett szert. A médiahatóság ezek alapján a Classnál 1,5 milliárdban, a Neónál 771 millióban határozta meg az új éves díjat.
Viszont haladékot is adott az év végéig arra hivatkozva, hogy az új médiatörvény előírja a frekvenciahasználati szerződések átalakítását hatósági szerződéssé, hogy a hatóság hatékonyabban tudjon fellépni a szerződésszegőkkel szemben, és az új kontraktusban a díjszabást is átalakítják. Ez 2011 decemberében meg is történt, a Médiatanács a hvg.hu-val azt közölte, hogy „új díjszámítási módszer gyakorlati alkalmazása ténylegesen csökkentette a rádiók és televíziók fizetési nehézségeit”. Ám a konkrét összeget üzleti titokra nem adták ki (a díjcsökkentésről először beszámoló Pethő András, az Origo újságírója pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláért). A Médiatanács a hvg.hu-nak küldött levelében annyit írt, hogy a 2011 júliusa és decembere közti magas, árbevétel-alapú díj befizetésére részletfizetési kedvezményt adott a két rádiónak, amit 2012-ben fognak törleszteni.
Piaci források szerint az összeg sokkalta alacsonyabb, mint amit az árbevétel alapú díjszámítási módszer alapján kellett volna fizetnie a Class és a Neo tulajdonosainak 2016-ig. A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy ez az összeg nettó 460 millió forintot jelent. Ezt az összeget a Neo vezetői nem kívánták kommentálni, a Médiatanács pedig sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta. Ha igaz, hogy ekkora a díj, akkor a 2009-es tervhez képest több százmillióval enyhítették a pályázatban a Danubiust és a Slágert pont az árajánlattal kiütő cégek terheit.
Politikai vargabetűk |
A Danubius és a Sláger által használt frekvenciák ügye közel egy éven keresztül húzódott és számos politikai botrány övezte. A két rádió brit, illetve amerikai tulajdonosai később perre mentek az ORTT-vel, majd idén áprilisban jelentették be, hogy a washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróságon beperlik Magyarországot. A felperesek azt állítják, hogy a 2009-es pályázat idején ellenzékben lévő Fidesz, valamint az akkor kormányzó MSZP képviselői megkeresték a két rádióállomás befektetőit arra kérve őket, hogy állapodjanak meg a politikai pártokkal, hogy „esélyük legyen” meghosszabbítani az engedélyeket. Pedig 2008 végén még úgy nézett ki, hogy a Fidesz és az MSZP teljes egyetértésében a parlament a digitális átállásig meghosszabbítja a Danubius és a Sláger engedélyét. Viszont a két párt által megszavazott törvénymódosítást az akkori államfő, Sólyom László nem írta alá. Ezt követően kezdte el a pályázat előkészítését az ORTT, melynek fideszes delegáltja, Szalai Annamária – a Médiatanács jelenlegi elnöke – eleinte azt szorgalmazta, hogy a Sláger frekvenciáját a Kossuth Rádió kapja meg. Szalai gyakran bírálta a pályázat előkészítését, jelezve, hogy az eljárás nem átlátható, a pályázatokat nem lehet majd összehasonlítani, előfordulhat, hogy nem a legjobb ajánlat győz, majd június 4-i különvéleményében azt írta, hogy jogi gondok vannak a pályázati kiírással. A testület elnöke viszont azt javasolta, hogy ne szabjanak felső határt az árbevétel alapú díjszabásnál. A jegyzőkönyvek szerint ezzel Majtényi azt akarta, hogy a díjajánlatok alapján válogassák ki a nyerteseket, ne szubjektív szempontok vagy politikai háttéralkuk alapján. Ez tette lehetővé, hogy a Danubiusra és a Slágerre rálicitálva a Class és a Neo jusson a frekvenciákhoz. Majtényi később azt nyilatkozta, nem gondolta volna, hogy a pályázók ennyire elszakadnak a valóságtól. Pedig az ORTT szakemberei jelezték, hogy az Adveniót a Lánchíd Rádióban lévő közvetett érdekeltsége miatt ki kellene zárni, az FM1 pénzügyi tervét pedig megalapozatlannak tartották. Szalai viszont akkor már megvédte a két pályázót, akik novemberben el is kezdhették az adást. A Legfelsőbb Bíróság hosszú pereskedés után 2011 áprilisában megállapította, hogy az Adveniót tulajdonosi szerkezete miatt ki kellett volna zárni a pályázatból. Igaz, a bíróság a szerződés semmisségét és az eredeti állapot helyreállítását nem állapította meg, így a Class zavartalanul tovább sugározhatott. |
Majd az állam bácsi
„Pár évvel ezelőtt senki nem mondta volna meg, hogy ilyen durván visszaesik a rádiós piac” – mondta a Neo vezetője, Földes Ádám, aki részt vett a Danubius 2009-es pályázatának kidolgozásában. Földes szerint legalább 50 százalékos a visszaesés, ezért felértékelődtek a médiapiacon az állami és az állami vállalatok költései. A válság miatti visszaesést jól mutatja, hogy míg a rádiós reklámpiac harmadát egykor birtokoló Sláger éves szinten mintegy 4,5 milliárdos bevételt ért el, 2010-ben a két országos rádió együtt sem tudott ennyit összehozni.
A rádió a nem állami hirdetések piacán sem teljesít túl jól: az FM1 Zrt. mérlege szerint a cég 713 milliós vesztességgel zárta a 2010-es évet, a Népszabadság pedig a múlt héten arról írt, hogy a rádiós vállalkozás árbevétele 2011-ben 641 millióra zsugorodott, a veszteség pedig 1,2 milliárdra nőtt, miközben a hallgatottsági adatok javultak.
A Kantar Média felmérése szerint az állami reklámköltések aránya 2010 óta folyamatosan emelkedik a Class bevételeiben: 8,6-ról idénre 11,3-ra nőtt. A Szerencsejáték 2011-re vonatkozó – a becsléseken alapuló listaárakhoz képest pontosabb képet mutató – közlése szerint a Classon 580 milliót költöttek, ami a rádió 2010-es árbevételének 24 százaléka, és akkor még nem számoltuk a többi állami szereplő költéseit. A KM becslései szerint a 2011-ben az állami intézmények összes reklámvásárlásának fele a Classra irányult. A Médiatanács közlése szerint a rádió „időben és hiánytalanul eleget tesz fizetési kötelezettségeinek” szemben a Neóval, amely január óta „egy fillért sem fizetett”.
Arra a kérdésünkre, hogy a Classhoz hasonló állami költések segítenének-e a Neón, mind Földes, mind Horváth azt mondta, hogy ebben az esetben jelentős nyereséggel számolhatna a rádió. Horváth a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, a rádiót üzemeltető tulajdonosok helyzetét nehezíti, hogy jelentős adósságot örököltek a korábbi tulajdonostól.
A FM1 Friends Kft. ügyvezetője szerint a reklámidőt 2011 áprilisáig értékesítő kereskedőház, az Est Media Group miatt jelentős összegekkel ragadtak bent, holott az új tulajdonoshoz került Neo FM leadta a hirdetéseket. Ezek ellenértékét blokkolta az Econetet hitelező bank, ami miatt az új tulajdonosok nem tudtak bankgaranciát szerezni, mert árbevételük sem volt. Horváth szerint ezért nem tudták 2011 júliusa óta teljesíteni ezt a szerződéses kötelezettségüket. Az ügyvezető szerint a Médiatanács által emlegetett 700 milliós tartozásba beleszámolták a bankgaranciát is. Ha sikerülne erről egy bankkal megállapodniuk, akkor jóval kisebb lesz a tartozásuk, tehát most elsősorban most időt akarnak nyerni, haladékot szeretnének kapni.
A Médiatanács szerint 2010 decemberétől a tulajdonosok már hét esetben kaptak fizetési könnyítést médiaszolgáltatási díj megfizetésére. Az NMHH szerint a tulajdonosok számos kérelemmel fordultak a hatósághoz, „hol halasztást, hol részletfizetést, hol a bankgarancia feltöltésére vonatkozó türelmi időt kérve”. 2011 februárjában, májusában és novemberében, majd 2012 februárjában részletfizetési engedményt kértek és kaptak. A hatóság honlapján található közlemények alapján ebből legalább három alkalommal a Class FM-nek is kedveztek, például az új díjfizetési módszer decemberi bevezetésével.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az MTV-től igazolt új zenei vezetőt a Neo FM
A magyar VIVA és Music Television zenei osztályának éléről érkezett a NeoFM zenei vezetője.
Médiatanács: 20 milliós bírság a Neo FM-nek
Összesen húszmillió forintra büntette szerdai ülésén a Médiatanács a Neo FM-et, mert a kereskedelmi rádió tavaly októberben a megengedettnél több reklámot és az előírtnál kevesebb híradást sugárzott.
Veszteségrendezés a Neo FM-nél
Friss tőkét pumpálnak a Neo FM üzemeltetőjébe – írja a HVG e heti száma.
5,5 millió forintos bírságot szabott ki a médiatanács Neo FM-re
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 5,5 millió forintos bírságot szabott ki a Neo FM-re, mert novemberi és decemberi műsoraiban kevesebb hírműsort adott a szerződésben vállaltnál - közölte a médiatanács szóvivői irodája.
Origo: Szalaiék csökkentették a Class FM és a Neo FM államnak fizetendő díját
Titokzatos módon csökkentette a médiahatóság a Class FM és a Neo FM által az államnak fizetendő díjat, pedig a rádiók ezekre az összegekre hivatkozva kapták meg a frekvenciákat a 2009-ben nemzetközi vihart is kavaró pályázaton - írja az Origo.
Megkapta a Neo FM az utolsó figyelmeztetést
Elengedné a Neo FM 700 milliós tartozásának 40 millió forintra rúgó kamatait a Médiatanács - ez is része annak a mentőövnek, amelyet a rádiócsatornának nyújtana a testület, de ha ezzel nem él a vállalkozás, az gyakorlatilag a csatorna bezárásával egyenlő. A Neo FM 2009-ben a Sláger Rádió frekvenciáját nyerte el vitás körülmények között, míg vele egy időben Nyerges Zsolt cége a Danubiusét kapta meg.
