Nagy népszerűségnek örvend az ellenzék szemében Ángyán József agrárszakember, az Orbán-kormány volt földművelésügyi államtitkára, legalábbis erre utal, hogy a pécsi Slyven Rendezvényközpontban megszervezett fórumán jelen volt a Lehet Más a Politika baranyai vezetése,  az MSZP városi elnöke és megyei alelnöke, illetve a Jobbik baranyai országgyűlési képviselője. A közönség zömét persze hoppon maradt gazdák és a Fideszből kiábrándult jobboldaliak tették ki.

Előadása kezdetén a volt államtitkár röviden vázolta az általa üdvösnek tartott föld- és vidékpolitikát, amely az európai mintát követő, kis és közepes méretű családi vállalkozásokon alapul, amelyek révén a föld eltartóképessége maximalizálható. Ángyán hangsúlyozta, hogy ezek a kis családi gazdaságok egymással szövetkezve lehetnek versenyképesek. Ezzel reagál a vádakra, miszerint az általa propagált mezőgazdasági modell nem életképes. Ez Európa alapmodellje, a kis és közepes, leginkább családi gazdaságoké, és a szövetkezeti támogatási rendszer - fejtette ki.

A spekuláns tőke maffiája elfoglalta az Orbán-kormányt

A volt államtitkár ennek képviseletére szerződött le a kormányba, ám onnan szűk másfél év után felállt, mégpedig azért, mert az Orbán-kormány földpolitikája ennek szöges ellentétének bizonyult. Ángyán szerint két út képzelhető el: az egyik a családi gazdaságokra épül, a másik a spekuláns tőkére. Utóbbit csak a haszon maximalizálása érdekli, nem a föld hosszú távú hasznosítása és az ott élők sorsa - mondta. Mindez önmagában érthető is az agrárszakember szerint, ám jelen esetben azt látjuk, hogy a spekuláns tőkét kiszolgálja az a magyar állam, amelynek egyik fő feladata épp ennek korlátozása lenne.

Ángyán Józsefre a helyi MSZP, Fidesz, Jobbik is kíváncsi volt

Borbás Mátyás

A fideszes képviselő nem rejtette véka alá, hogy kikre gondol. Ezek az érdekkörök átlépik a politikai törésvonalakat, ahogy azt a 2011-ben három legnagyobb földalapú támogatásban részesülő vállalkozó, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt neve is mutatja. Az állam dezertál, fogalmazott Ángyán, arra utalva, hogy a korrupció új szintre lépett, lényegében az államapparátus működésének részévé vált. Mindez a rendszer összeomlását eredményezi meglátása szerint, hosszabb távon nem csupán Magyarországon, hanem egész Európában.

Egy nemzeti vállalkozó portréja

Ángyán József Csányi Sándor mezőgazdasági érdekeltségeit elemezte hosszabban, ami azért is aktuális volt, mert pár héttel ezelőtt Baranyában az OTP vezér Orbán Viktor részvételével adott át egy 3,5 milliárdos, részben közpénzből finanszírozott beruházásból felhúzott „zenélő tehenészetet”, ahol Csányi azt is felajánlotta Ángyánnak, hogy az egyik sertéstelepen ismerkedjen meg közelebbről a mezőgazdasággal.

Ez a tehenészet összesen 56 embernek ad munkát, miközben a Csányi érdekeltségek-  Ángyán összesítése alapján - tavaly mintegy 4 milliárdos állami és uniós támogatásban részesültek. A bankvezér összesen 16700 hektárnyi földet birtokol különböző módozatokon, ami a fideszes képviselő szerint európai összehasonlításban példátlan. Ángyán ismertetése alapján például Dániában az átlagos birtokméret 60 hektár, míg az úgynevezett nagybirtokoké 360 – a készülő magyar földtörvény ezt 1200 hektárban maximalizálná, de olyan módon, hogy ezt különböző módszerekkel a többszörösére lehet növelni.

A cégcsoportot ráadásul Szingapúrból menedzselik egy off shore cégen keresztül Ángyán szerint, és ahogy a dioxinnal fertőzött, Németországból importált sertéshús botránya kapcsán kiderült, nem Magyarországon vásárolják az alapanyagokat az élelmiszer előállításhoz, így pedig hiú ábránd marad a magyar sertésállomány növelésére vonatkozó kormányzati szándék.

Az elégedetlen vidék

Bár Ángyán József leginkább magányos hősnek tűnik, mint kiderült, nincs teljesen egyedül a Fidesz frakcióban. Egy borsodi képviselőtársát idézte, aki saját választókörzetében már megtapasztalta Ágyán intelmét, mely szerint ha a Fidesz így folytatja, elveszti a vidéket. Kiderült, hogy egy másik volt fideszes államtitkárral, Bencsik Jánossal készül a földtörvény szétbombázására több mint 50 egyéni képviselői indítvánnyal. Ez a törvény, mint Ángyán hangsúlyozta, vízválasztó lehet, jelenlegi formában történő elfogadása esetén visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el.

A nagy számú hozzászólás és kérdés közül sok Fideszen túli időkre tekintett, többeket az érdekelt, hogy Ángyán mikor és milyen formában áll az élére egy, a vidék érdekeit zászlajára tűző formációnak. A volt államtitkár szerint az tény, hogy jelenleg nincs a magyar vidéknek se politikai, se szakmai képviselete, a MAGOSZ „maradványa” erre teljesen alkalmatlan. Az sem kérdés szerinte, hogy egy ilyen szervezetre szükség lesz, jelen pillanatban még a tétova mozdulatoknál tartanak, ami szerinte nem gond, hiszen a választásokig még másfél év van hátra.

A fórum utáni rögtönzött sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy Fejér megye után újabb földfoglalások várhatók a volt államtitkár információi szerint, mégpedig Csornán, ahol állítása szerint Nyerges Zsolt érdekeltsége előzte meg a helyi gazdákat.