Földadó mellett lobbiznak a kistelepülési önkormányzatok

Csak kevés olyan jövedelem van ma Magyarországon, amely után nem kell adót fizetni. A kivételek közé tartozik a termőföldek haszonbérleti díja: ha a bérleti szerződést legalább ötéves időtartamra kötötték, a bérbeadónak nem kell adót fizetnie. Ezen szeretne változtatni egy kevésbé ismert fideszes képviselő, Boldog István. A Szolnok megyei Kétpó polgármestere ezzel egyúttal fejlesztési bevételhez is juttatná az önkormányzatokat.

A földhaszonbérleti díj elvileg ma is adóköteles, az adó pedig teljes egészében az önkormányzatok kasszáját gyarapítaná. A gyakorlatban azonban csak nagyon kevesen fizetnek ilyen közterhet. Példaként két alföldi város, Békés és Szentes 2011-es pénzügyi beszámolója mutatja, hogy csak elvétve akad, aki adót fizetne a földbérleti díj után: Békés városában mindössze egy ember fizetett ilyen adót, pontosan 64 700 forintot, Szentesnek pedig 270 ezer forint bevétele származott ebből.

Mivel 2003 óta adómentességet élvez, aki legalább öt évre adja bérbe a földjét, csak kevesen kötnek ennél rövidebb időre szerződést. Ezt a lehetőséget használják ki azok is, akik magánszemélyként birtokolják a földet, de bérbe adják a saját cégüknek, amelyből ezen az úton adómentesen lehet kivenni jövedelmet. Mivel a haszonbérleti díj a föld minőségétől függően nagy szóródást mutat, megbecsülni is nehéz a pontos összeget, de összességében jelentős jövedelemről lehet szó, hiszen hárommillió hektáron ma nem a tulajdonos gazdálkodik.

Túry Gergely

2003 előtt a földhaszonbérletből származó jövedelem után 20 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetni, de 2002-ben a Medgyessy-kormány első adócsomagja adómentessé tette (a törvény 2003-tól hatályos). Ezzel Boldog István szerint csak Kétpó önkormányzatának zsebéből 14 millió forintot vettek ki. A törvényjavaslat indoklása ma már nem elérhető, de a vitában elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy közvetve a bérlőknek akartak kedvezni azzal, hogy a bérbeadókat hosszabb távú szerződések megkötésére ösztönzik.

Az adómentesség feltétele eredetileg legalább tízéves szerződés lett volna, de MSZP-s képviselők egy csoportja (köztük a ma is a parlamentben ülő Gőgös Zoltán) javaslatára öt évre csökkentették. Indoklásuk szerint tízéves időtartam „azt eredményezné, hogy a tervezett adómentesség lehetőségével alig-alig lehetne élni”, így csak „virtuális” lenne az adókedvezmény. Ez az indoklás azt mutatja, hogy a szocialista képviselők a bérbeadók oldaláról közelítették meg a kérdést, nekik próbáltak kedvezni.

Boldog István a 20 százalékos adó helyett ma már beérné 16 százalékkal, ami még illeszkedne is az egykulcsos adórendszerbe. A polgármester-képviselő azért is tartaná fontosnak az adó ismételt kivetését, mert jövőre átalakul az önkormányzatok finanszírozása, és a kisebb településeknek – ahol nincs számottevő iparűzési adó – nem lesz semmilyen más forrása fejlesztésekre. Boldog szerint vannak idős emberek, akik bérbe adják a földjüket, de a nem gazdálkodó tulajdonosok többsége vagyonos ember, akikre nyugodtan ki lehetne vetni az adót.

A képviselőnek egy másik ötlete is van a földek adóztatósára, amit már tavaly is felvetett, de akkor lesöpörték az asztalról: az önkormányzatok által fenntartott külterületi utak és árkok karbantartására szedne be hektáronként ezer forintot a terület használójától (a bérbe adott föld esetén ezt a bérlő fizetné). Mivel ma Magyarországon több mint hétmillió hektár termőterület van, az önkormányzatoknak összesen több mint hétmilliárd forint bevételt jelentene ez az adó.

Boldog István az ötletét már felvetette a miniszterelnöknek is, de egyelőre döntés nem született róla. A Fidesz-frakció egyik vezetője szerint az önkormányzati lobbi nagy erőket mozgósít a javaslat támogatása mellett, de minisztérium egyelőre nem támogatja. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hvg.hu kérdésére nem adott egyértelmű választ, úgy fogalmazott: örök vita, hogy legyen-e földadó, és ezt a kérdést csak a teljes földügyi szabályozás függvényében lehet eldönteni.

MTI / Balázs Attila

A földhaszonbérlet adóztatása elvileg egybevág a kormány hivatalosan hangoztatott elképzeléseivel. Az új földtörvény tervezetének indoklása szerint a cél az, hogy a földet a földművesek birtokolják, ne pedig a spekulánsnak minősített befektetők. Az új törvény viszont csak 2014-ben lép hatályba, és csak lassan fejti ki a hatását: fokozatosan vándorolnak majd a földek az államhoz vagy a gazdákhoz. Ezt a folyamatot némileg gyorsíthatná, ha nem lenne adómentes a befektetési céllal vásárolt föld bérbeadása.

A földbérleti díj adóztatása ellen szól ugyanakkor, hogy a kormánypárti képviselők mintegy egyharmada maga is földbirtokos, de csak kevesen vannak köztük valódi gazdálkodók. A nagyobb birtokkal rendelkezők közé tartozik például Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára, akinek mintegy 43 hektár földje van. Ennek bérbeadásából Lázárnak a vagyonnyilatkozata szerint négymillió forint „időszakos” jövedelme származik, aminek a 16 százaléka 640 ezer forint lenne.

Idén júniusban a Világgazdaság című lap azt írta: egy, a Vidékfejlesztési Minisztérium által készített dokumentumban az olvasható, hogy adózási elemekkel is gátat kellene szabni a spekulációs földszerzésnek, illetve elképzelhetőek a földdel kapcsolatos tőkejövedelmek után kivetendő új közterhek is. Erre a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte: a tárca nem támogat olyan javaslatot, amely vagyonadó vagy ingatlanadó bevezetésére vonatkozik.