"Radikális átrendeződés időszakát éljük", "meggyengül Európa, kontinesnünk elveszítheti kulturális és civilizációs pozícióit". "Lehet, hogy a jelenlegi válság elnyúló hanyatlássá válik" – mondta Orbán Viktor a 24. tusványosi rendezvényen. Szerinte az Európai Uniói intézményei alkalmatlanok arra, hogy a történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg, mert Orbán szerint csakis a nemzetállamoknak lehet sikeres válasza. Orbán Viktor beszéde előtt a tömeg "Viktor, Viktor!" skandálással ünnepelte a miniszterelnököt, aki a "Mi időnk" címen tartotta meg előadását. A miniszterelnök úgy vélte, a három év alatt kiépített új politikai és gazdasági rendszer képes lesz a világban zajló átalakulás hatásait kezelni.

A 24. alkalommal megtartott, Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nevet viselő erdélyi rendezvényen a magyar kormánynak több minisztere, államtitkára tartott előadást. Évek óta a Fidesz elnökének – rendszerint az utolsó napon, szombaton megtartott – beszéde a rendezvény legfőbb eseménye. Orbán Viktor a fesztivál-hangulatú eseményen többnyire elengedi magát, kevésbé diplomatikus, az elmúlt években gyakran fogalmazott élesen, ami mindig heves magyarországi bel- és külpolitikai vitákat eredményezett. Két évvel ezelőtt keményen bírálta a nyugati világot, az Európai Uniót, és a keleti világ felemelkedéséről beszélt. Akkor azt mondta, a régi nyugati életmód fenntarthatatlan, és azt jövendölte, rövidesen összeomlás következik be, tavaly pedig arról értekezett, hogy "Európa saját holdkóros vesztébe tántorog".

"Kutya maradt, csak láncot cseréltek"

Huszonöt éves távlatunk van arra, hogy a rendszerváltózás óta eltelt időszakot értékeljük – mondta tusványosi beszéde elején Orbán Viktor. A miniszterelnök visszaugrott egészen az első világháborúig, arról beszélve, hogy akkor mindenki érezte, hogy az 1918 utáni világ „már más lesz”. Szerinte ugyanezt látták 1945 után is, amikor a kétpólusúvá váló világban már nem az európaiak döntöttek a sorsukról, de szerinte néhány ország még akkor is jól ki tudta használni a helyzetét.

Orbán megérkezik a fesztiválra

MTI / Beliczay László

1989 után szerinte Európa egységesülése jó válasz volt az ismét változó helyzetre, de volt benne két „súlyos hiba”. Így a miniszterelnök szerint hiba volt, hogy nem vették fel rögtön a rendszerváltás után Közép-Európát, mert most is ebben a térségben van a gazdasági fejlődés tartaléka, még a válságot is jobban tudták volna kezelni - mondta. A másik hiba az volt szerinte, hogy a közös pénzrendszert nem gondolták át, a válság idején pedig kijöttek a gyengeségei. Orbán szerint nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok is meggyengült, világhatalmi átalakulás várható - itt a miniszterelnök utalt Kína magas katonai kiadásaira. Ugyanakkor a kormányfő megjegyezte, nem szabad csakis negatívan értékelni a nagyhatalmak törekvéseit, mert rendszerint civilizációs értékeket is visznek magukkal.

Szerinte a nagyhatalmak mindig is arra törekedtek, hogy összegyűjtsék a nyersanyagokat, a „legjobb koponyákat”, a pénzbeli erőforrásokat. Szerinte Magyarország nem nagyhatalom, de képes ellenállni a nagyhatalmi törekvéseknek: kivédheti az erőforrások elvonására vonatkozó kísérleteket; sőt, amit csak lehet, a térségből összevonhat a maga hasznára. „Haszonélvezői vagy kárvallottai leszünk-e a most kialakuló világrendnek?” – Orbán szerint kormánya erre a kérdésre kereste a választ az elmúlt 3 évben. Szerinte Magyarországnak sokáig nem volt sikeres, Kányádi Sándor költőt idézve azt mondta, a "kutya maradt, csak láncot cseréltek". Hozzátette: ez persze nem olyan egyszerű mint azok a mondások, mint a "kimentek a tankok, bejöttek a bankok", hiszen Magyarország 1989 után szabad ország lett, csak nem tudta jól kihasználni a helyzetet.

A nyáron visszafizetik az IMF-kölcsönt

„Igaz, hogy mi magyarok tehetségesek vagyunk, de nem tudunk saját erőből Audit, Mercedest előállítani” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a cégek ebből származó profitjának kivándorlása természetes, hiszen a gyárak munkahelyeket teremtenek. Viszont jogosulatlan profit szerinte a bankok nagy bevételeinek „kiszivattyúzzása” (itt a tömeg tapsolni kezdett), és szintén jogosulatlannak nevezte, hogy a privatizáció után a vízellátásban, az áramellátásban indokolatlan profitra tettek szert nyugati monopóliumok. A devizahitelekbe belecsalták Orbán szerint az embereket, ami véleménye szerint szintén nagy profitot eredményezett.

MTI / Beliczay László

Orbán ezután arról beszélt, hogy kormánya az elmúlt években feltérképezte ezeket a hiányosságokat, és arra törekszik, hogy amit "a magyarok állítanak elő, azt az országban is tartsák". Szerinte politikája sikeres volt, mert felépített egy új, a nemzeti érdeket szolgáló politikai és gazdasági rendszert, ami a kétharmadnak volt köszönhető. Orbán arról beszélt, a magyarok „ösztönből” ráéreztek arra 2010-ben, hogy ekkora többségre van szükség a változáshoz. A miniszterelnök azt mondta, 11 olyan lépést sikerült beazonosítania az elmúlt 3 évet áttekintve, ami ezt a célt szolgálta.

Az új alkotmány - ami szerinte az új politikai rendszert megalapozta -, „nem liberális alkotmány”, s bár a szabadság tiszteletére épül, nemcsak jogokat biztosít, hanem kötelességeket is megfogalmaz. A második lépés a kormányfő szerint az adósság csökkentése volt: a miniszterelnök ekkor bejelentette, pénteken arra utasította a nemzetgazdasági minisztert, hogy még a nyáron fiezesse vissza az IMF-től felvett kölcsön teljes összegét. Orbán hozzátette, erre a pénz a kormány rendelkezésére áll.

Jön a "gyed-extra"

Orbán fontosnak nevezte, hogy végre vannak "nemzeti tőkések". Itt megjegyezte, hogy az újságírókat gyakran az izgatja, hogy ezek közül, ki melyik párthoz áll közel, de szerinte az ország érdekei szempontjából nem ez az érdekes. Itt a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép mellett szólt az OTP-ről is, melynek Orbán megjegyzése szerint "vitatható tulajdonosi háttere van", de szerinte az átszervezendő takarékszövetkezetekkel együtt segít abban, hogy a bankrendszeren belül 50 százalék felé menjen a magyar arány. (2011-ben a hvg.hu fotóriportere megörökítette, hogy a miniszterelnök beszéd után az egyik hotel kerthelységében összegyűltek az ország legbefolyásosabb emberei: Orbán együtt ebédelt Csányi Sándorral és a Mol-vezér Hernádi Zsolttal.)

Csányi, Hernádi és Orbán egy asztalnál 2011-ben Tusványoson

Túry Gergely

"Egy rászedés eredménye" - beszélt a devizahitelekről a miniszterelnök-pártelnök. Megismételte a héten tett ígéretet, hogy a devizatermékeket kivezetik a magyar piacról, de a részletekről most sem árult el többet, csak annyit, hogy "jelenleg is tárgyalnak" róla. Orbán megígérte, hogy szeptemberre új demográfiai programot fognak alkotni, amit "gyed-extrának" fognak nevezni, hogy segítsék a gyerekvállalást.

Akkor leszünk úrrá a válságon, ha mindenki dolgozik – beszélt a korábban beígért egymillió új munkahelyről Orbán. Szerinte a cél megvalósítható, de egyelőre nincs úgy rá költségvetési forrás, mint azt eredetileg gondolták, de szerinte már így is 300 ezer közmunkásnak tudnak munkát adni. Szerinte a Fidesz-táborában sokakat nem az érdekli, hogy mi van felírva a zászlóra, hanem az, hogy miképpen tud megélni. „Be kell bizonyítanunk, hogy azok a konfliktusok, amiket az EU-val vállalunk, nekik is jó gazdaságilag”. Itt példaként említette, hogy az Unió visszavonta a különadóra vonatkozó bírósági keresetét. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a bankoktól, multiktól több ezermilliárd forintot szedtek be eddig. „Nem öncélú, ideológiai konfliktusokat vállalunk” – mondta Orbán.

A miniszterelnök azt mondta, a kettős állampolgárság is azon változások közé tartózik, amelyek az új politikai-gazdasági rendszer kiépítését szolgálta. Szerinte így tudnak összedolgozni az egyes országokban élő magyarok a siker, a gyarapodás érdekében. Orbán nemcsak a szomszédos országokban élő magyarokról, hanem a világban szétszórt magyarságról is beszélt. "Ha nincs erős anyaország, nincs erős nemzet" - mondta Orbán, hogy a politikája milyen prioritásokat követ, majd hozzátette, minden magyar felelőssége, hogy a "nemzeti politika" 2014-es választások után is folytatódhasson.

24 éves előzmények

A tusványosi rendezvény többnyire vitákat vált ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetősége és Tőkés László szervezete, illetve a Fidesz között. A szövetség vezetői 2001 után évekig nem voltak hajlandók megjelenni a tusnádfürdői rendezvényen, az RMDSZ akkori elnöke, Markó Béla 2005-ben tért vissza a táborba. A Markót követő elnök, Kelemen Hunor idén arra panaszkodott, hogy RMDSZ-es politikusokat húztak le a meghívottak listájáról – ahogy a hvg.hu beszámolt róla, tavaly is voltak hasonló fejlemények –, igaz, a szövetség vezetője ennek ellenére találkozott pénteken Orbánnal, és azt ígérte, kimegy a miniszterelnök szombati beszédére.

2010-ig több alkalommal megjelent a rendezvényen Traian Basescu román államfő is – aki a magyar kormányfő barátjának mondta magát –, az utóbbi években viszont, részben a romániai belpolitikai viharok miatt távol maradt, idén sem látogatott ki. A szabadegyetemen a magyarországi Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács nevű erdélyi ifjúsági szervezet szervezte, de meghatározó szereplője a Fidesz által támogatott,Tőkés László által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az első rendezvényt pedig 1989-ben Németh Zsolt, a külügy jelenlegi államtitkára szervezte.

A szabadegyetem hivatalos neve megtévesztő, ugyanis már hosszú évek óta nem Bálványosfürdőn tartják a fesztivált, hanem egy másik székelyföldi üdülőhelyen, Tusnádfürdőn, innen a Tusványos elnevezés - de a régi nevet is megtartották. (Pénteken a rendezvényre igyekvő kormányfő konvojába belerohant egy autó, a balesetnek halálos áldozata is van.)