Az Ab honlapján olvasható határozat alkotmányos követelményként állapítja meg, hogy a közérdekű adat kiadása érdekében indított ügyben eljáró bíróságnak az adat döntés-előkészítő jellegére történő hivatkozáson alapuló nyilvánosságkorlátozást minden esetben felül kell vizsgálni annak formai és tartalmi szempontú indokoltságára is kiterjedően, tekintet nélkül arra, hogy maga a döntéshozatali folyamat lezárult-e már.
Az indítványozó a pécsi polgármestertől a Pécsi Vízmű Zrt. átvilágításáról szóló vizsgálati jelentés kiadását kérte, ezt először ügyvédi és üzleti titkokra hivatkozva utasították el. Majd amikor az indítványozó pert indított közérdekű adatok kiadása érdekében, kérelmét az első-, a másodfokú bíróság és a Kúria is elutasította azzal, hogy a vizsgálati jelentés döntés-előkészítő iratnak minősül, illetve a döntési eljárás még nem fejeződött be.
Az Ab szerint a Kúria vitatott ítélete alaptörvény-ellenesen korlátozta az indítványozó közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, ezért azt megsemmisítette.
Az Ab indokolásában azt hangsúlyozta: a közérdekű adatok megismeréséhez való jog súlyos sérelmét okozza, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de ezt nem igazolja. Így ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog.
A kedden meghozott határozathoz a tizenöt tagú testületből hét alkotmánybíró - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária - fűzött különvéleményt.
