szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem titkolta a szaktárca, hogy új egyházügyi törvényen dolgoznak, de még csak az előkészítő fázisnál tartanak, így csak ezután kerülhet sor az egyeztetésre a kormányzati szervekkel, illetve az érintett egyházakkal. Az Igazságügyi Minisztériumot Erdő Péter kifakadására reagáltattuk.

Strasbourg 2014 szeptemberében ítélt meg kártérítést a törvény által hátrányos helyzetbe hozott kisegyházaknak, amely után a kormány kénytelen volt a törvény módosítását napirendre venni. A nemzetközi testületnek a fő problémája az volt, hogy a törvény értelmében a bíróság helyett a Parlament adja meg egy vallási közösségnek az egyházi besorolást, és ez sérti az egyház és állam elválasztásának elvét. A bíróság megítélése szerint a magyar kormány túl erős eszközöket használt fel arra a célra, hogy kiszűrje az egyházi támogatással visszaélő „bizniszegyházakat”.

Ismeretes, hogy a törvény érdekében a kormány minden féket leépített: amikor az Alkotmánybíróság visszadobta, a fideszes kétharamad beépítette az alaptörvénybe, hogy az Ab milyen rendelkezésekkel nem foglalkozhat. Aztán Áder János köztársasági elnök is visszaküldte megfontolásra az alaptörvényi módosítást, amelyet végül módosítva emelt be a kormány az Alaptörvénybe.

IM: Mi jeleztük

Erdő Péter múlt héten olyan tervekről beszélt, amik eddig ismeretlenek voltak a közvélemény számára, és neki sem tetszik, hogy az érintett egyházakkal nem zajlik egyeztetés. Erdő ezen túl arról is beszélt, hogy a kormány nem tartja be a rá vonatkozó nemzetközi megállapodást a katolikus egyház finanszírozása tekintetében. Ez azt jelenti, hogy nem a Vatikán és a magyar állam közötti 2002-es megállapodás szerint fizeti az egyszázalékos szja-felajánlással érkező összeget, s bár erről 2013-ban már született megállapodás, az állam továbbra is a szűkített számítási modell szerint fizet.

Probléma továbbá az is, hogy az állam egyes egyházaknak szeretne delegálni bizonyos szociális intézményeket és feladatokat, megsértve a világnézeti semlegesség elvét, hisz egy egyházi intézmény a saját elvei szerint köteles működni, ezzel pedig a rábízott gondozottak kényszerűen kerülnének vallásos világnézet hatása alá.

Az Igazságügyi  Minisztérium érdeklődésünkre a következőket válaszolta, amelyből az tetszik ki, hogy a kormány teljesen nyíltan kezdett bele a törvénymódosításba: „Trócsányi László miniszter több alkalommal nyilvánosan is jelezte, hogy új egyházügyi szabályozási koncepción dolgozik az igazságügyi tárca. Az Igazságügyi Minisztérium munkája során minden esetben vizsgálja a jól bevált nemzetközi megoldásokat, ennek megfelelően az egyházügyi koncepció kidolgozása során is tanulmányozza más államok gyakorlatát, köztük a franciát, spanyolt, olaszt, lengyelt és a németet is.”

©

Az IM-től tudakoltuk azt is, hogy miért nem egyeztettek eddig az egyházakkal a rájuk vonatkozó új törvényről. A tárca ezzel kapcsolatban közölte, hogy jelenleg még csak az előkészítés szakmai része folyik. Ezt követően kerülhet sor a kormányzati szervekkel, valamint az egyházak képviselővel a koncepció megvitatására.

A kártérítésről tárgyalnak

„Ügyfeleim teljes diszkriminációmentes megítélést, egyházi státuszuk visszaállítását követelik” mondja Karsai Dániel ügyvéd, aki hat kisegyházat képviselt a strasbourgi perben, és eddig nem hallott semmilyen formálódó koncepcióról. Igaz, az egyeztetés eddig sem volt erőssége egyházügyi téren a kormányzatnak, az elmeszelt törvény is egy hét alatt ment át a Parlamenten. Szerinte viszont nem lehet más megoldás, mint egy teljesen új törvény (amely miatt még az Alaptörvényt is módosítani kell), ez következik a strasbourgi bíróság ítéletéből. A hat kisegyház jelenleg tárgyal az EMMI-vel a megítélt kártérítés mértékéről.