Nizzában a promenádon szokás szerint hömpölyögnek az emberek július első felében, a nyár lassan átcsap főszezonba, a turisták és a helyiek próbálják kihozni a legtöbbet abból, amit a város adhat – és ez nem kevés. Néhány nappal július 14-e előtt a vakációba belefeledkező embereket néhány mozzanat emlékezteti arra, hogy a szikrázó napsütésben ez a város gyászol: az utcai hirdetőtáblákon, mintha digitális emlékkönyvek lennének, arcok váltják egymást, névvel, életkorral, származási országgal, a Place Massénán pedig hatalmas, nemzeti színű tribün épül. A nemzeti ünnepre készülnek, de Nizzában a nemzeti ünnep már örökre összefonódik a tragédiával.
Nizza szívcsakrájában, a promenádon épp tíz évvel ezelőtt, 2016. július 14. estéjén hajtott bele az ünneplő emberekbe egy férfi egy tömegpusztító fegyverré vált teherautóval. A támadásnak összesen 86 áldozata volt, köztük tíz gyerek, az esztelen pusztítás traumája az egész várost, az egész országot, az egész világot megrázta.
Tíz évvel később a nizzaiak még mindig hordozzák a veszteségeiket, de a tragédia évfordulójára megnyílt kiállítás arra is keresi a választ, hogy mi lesz, mi lehet a sorsa az akkori érzéseknek, a tárgyakban, gesztusokban megnyilvánuló gyásznak. Egyúttal megmutatja azt is, hogy mekkora erő rejlik a túlélésben, az élni akarásban.
https://hvg.hu/elet/20170714_nizza_egy_evvel_a_terrortamadas_utan
A Villa Massénában látható Nice, 10 ans de mémoire et de résilience című kiállításon két vitrinbe zárt plüssmackó – egyiken a Pray for Nice felirat – látványa repíti vissza a látogatót a terrortámadás utáni napok sokkjába, amikor virágok és játékok árasztották el a promenádot a gyász és az együttérzés jeleként. Fotók, festett kavicsok, különböző dokumentumok és a fájdalmat néhány jól eltalált mozzanattal ábrázoló karikatúrák, vagy épp a helyi újság, a Nice Matin akkori címlapjai igyekeznek rekonstruálni a tíz évvel ezelőtti események sokkjának az emlékét.
