Akár már a közeljövőben létrejöhet Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij csúcstalálkozója, ahol véglegesítenék a kárpátaljai magyar kisebbség jogait garantáló, minap bejelentett megállapodást.
A cenzúra vörös határvonalai, a halálos mérgű japán hal elkészítésének titkai, rendhagyó szavakba öltött istenes versek, piros nyakkendős pajtások a daliás időkből és akinek négyszer változott az eredetileg jugoszláv állampolgársága – a június 11–14. közötti 97. Ünnepi Könyvhét kínálatából válogattunk.
Kiterjedt tevékenységet végzett az 1956 után újjászervezett állambiztonsági hálózat. Hiába lenne meg a politikai szándék a Tisza-kormány részéről az ügynökakták megnyitására, a rendszerváltáskori, majd az azt követő tetemes iratmegsemmisítések miatt aligha valósulhat meg a tisztánlátás.
Nemcsak a politikai és kommunikációs csatát vesztette el Orbán Viktor Magyar Péterrel szemben, azt sem tudta megakadályozni, hogy riválisa megszerezze tőle a régóta bitorolt nemzeti szimbólumokat.
Még a Büntető törvénykönyv módosítására is sor kerülhet a vizsgálóbizottságok miatt, pedig ott alapvetően politikai munka folyik. Mi indokolja ezt a lépést, és melyek az ellenérvek? Orbán Viktor mikor állt ilyen bizottság előtt?
Nem kerüli a konfrontációt a Magyar-kormány a tudományos életben sem, rögtön nekiment a Nobel-díjas Krausz Ferenc nevével fémjelzett, repülőrajttal indított kekvának.
Előbb a pénzszivattyúként használt egyetemtől szabadultak meg, aztán a vezetésből is kiszálltak a volt MNB-elnök emberei. A menekülés aligha független a jegybanki alapítványi és ÁSZ-vizsgálatoktól.
1848 márciusában Batthyány Lajos a reformellenzékkel karöltve viharos gyorsasággal alkotta meg azokat a törvényeket, amelyek gyökeresen felforgatták az ezeréves társadalmi és politikai berendezkedést, és megalapozták a polgári Magyarországot.
Messzemenő következményekkel járt, hogy az 1989-es rendszerváltáskor nem tisztázták a Kádár-kori állampárt bűneit, és az igazságtétel elmaradása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hatalmon lévők a demokrácia közepette is bármit, következmények nélkül megtehetnek.
Bármelyik utat választja is a Tisza-kormány az ügynökakták megnyitásához, nem lesz könnyű dolga: a titkosszolgálatoknál lévő anyagok digitalizálása, de azok levéltárba helyezése, szabadon kutathatóvá tétele is óriási feladat. A levéltári iratok mellett becslések szerint több száz iratfolyóméternyi anyag van még egy katonai és három polgári titkosszolgálatnál.
Történelmi lehetőséget szalasztott el a Fideszt megtestesítő Orbán Viktor, akinek 2010-től megadatott, hogy nyugati szellemiségű, prosperáló állammá formálja Magyarországot. Ezzel szemben a rendszerváltáskori liberális politikus hatalmi mámorában autokrata és oroszpárti lett.
Döntő szerepet játszott az MDF és az SZDSZ a pártállam lebontásában, az 1990-es választáson a semmiből a csúcsra értek, majd fokozatosan elvesztették szavazóbázisukat, és a megszűnésükhöz vezetett, hogy képviselőik 2010-ben már be sem jutottak a parlamentbe.
Orbán Viktor megkapta azt a nagy nemzetközi figyelmet, amire mindig vágyott. Washingtontól Moszkváig követik a szövetségesei, hogy bukik-e a rendszere, mert ez minden autoriter, illiberális, nacionalista hatalom számára intő jel, politikai veszteség lenne.
Mint az utóbbi napok megmutatták, valami hibádzik a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Kérdés, hogy ez kisiklás vagy rendszerhiba. Ahogy az is, hogy a kádári időkben kialakult mentalitás, a nemzet helyett a hatalmat kiszolgálni, mennyire hagy nyomot a mai működésükön.
Egy különleges fotókiállításról, egy hihetetlen magyar vonatkozású történetetről, a Horthy-rendszer technokrata elitjére rászoruló pártállamról és egy ritka Csehov-előadásról adunk hírt, kedvcsinálóként.
Napnál világosabbá vált, hova vezet, amikor az Orbán-kormány nem a nemzet, hanem a hatalma biztonságával törődik, s ehhez felhasználja a nemzetbiztonsági szolgálatokat is. De ezt tulajdonképpen már korábban is nyilvánvalóvá tette a kormányfő, amikor Rogán Antal felügyelete alá helyezte a terület irányítását.
Brüsszeli és washingtoni források egybehangzóan megerősítik a gyanút, hogy a magyar kormány első kézből látja el belső uniós információkkal Moszkvát. Árulkodó, hogy Orbánék az egész propagandagépezetüket bevetve kereteznék át a külföldi szolgálatokat is érintő játszmát.
Sok területen látványosan szűkre szabták az állami ösztöndíjas helyek keretét, másutt fölöslegesen túlméretezték azt, és csak a kormány kegyén múlik, hol igazodnak a valódi jelentkezési igényekhez. Ugyanakkor továbbra is óriási különbségek vannak a diplomák értékében.
„A világ »spirituális szeme« – az Ikrek-Nyilas sorstengely, az Újhold és a Napfogyatkozás szellemi konstellációjának okán – ma az USA-ra és Magyarországra tekint!” – se szeri, se száma az ilyen bölcs meglátásoknak Rákay Philip felesége, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével most kitüntetett Wieber Orsolya munkásságában. A magát csillagfejtőként meghatározó díjazott olykor „a legmagyarabb folyó nevét elbitorló performance agresszív gonoszságáról” értekezik.
A Fidesz-módszer legfontosabb eleme olyan érzelmi hatás keltése, amely nyomán az emberek a biztonságot nyújtó hatalom szárnyai alá menekülnek. Kérdés, hányszor válik be az orbáni propaganda jól kidolgozott sémája.
