szerző:
Kálmán Attila

Létezik egy szellemi vonulat, a tradicionalizmus, aminek a Jobbik elviselhetetlenül baloldali. A tradicionalisták több szálon is kötődnek a Jobbikhoz, de érezhetően ambivalens a viszonyuk a szellemileg és ideológialiag sem egységes párttal. Vona Gábor viszont rajong értük, a fiataloknak is bátran ajánlja tanulmányozásukat, és az irányzat egyik képviselője a tanácsadója. Legalábbis vele kísérli meg helyreállítani "a nemzet porig rombolt spirituális talapzatát".

„Azt sokan tudják rólam, hogy mennyire nagyra tartom Hamvas Bélát, Prohászka Ottokárt vagy Julius Evolát, mint ahogy azt is, hogy Baranyi Tibor Imre tradicionális gondolkodó az egyik fő tanácsadóm szellemi kérdésekben” – így határozta meg az egyébként történész végzettségű Vona Gábor saját szellemi koordináta-rendszerét a Betyárseregnek adott idei interjújában.

A közismerten antiszemita Prohászkán kívül a Jobbik-elnök másik három példaképe valamilyen módon a tradicionalizmus nevű szellemi irányzathoz kötődik. Ez azért is érdekes, mert a Jobbik eddig soha nem tisztázta a párt és az ultrajobboldali tradicionalisták viszonyát: ennek a mismásolásnak a legszembeötlőbb formája, ahogy igyekeztek tagadni mindenféle formális viszonyt a párt és az idén áprilisban a kapuit „gazdasági okokból” bezáró Atilla Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémia között. Ez utóbbi volt a tradicionalisták rejtélyes oktatási intézménye, amiről az oktatott tárgyakon és az oktatókon kívül nem sok minden derült ki.

Az egykori Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémia címere
©

Vona Gábor ugyanakkor maga is tanított az akadémián „tradicionális történelemszemléletet”, illetve „politikai gyakorlatot”. Ezen kívül publikált a tradicionalistáknak a Jobbik pártalapítványa által pénzelt folyóiratába, a Magyar Hüperionba. Még előszót is írt – a párt ifjúsági tagozatának is reklámozott – Julius Evola Jobboldali fiatalok kézikönyve című munkájába, amiben az egyik legnagyobb gondolkodónak nevezte a tradicionalista írót: „a hermetikától a politikáig, a mágiától a történelemig, a yógától az alkímiáig, a buddhista aszkézistől a szexusig csupa alapművet írt”. (Talán nem véletlen, hogy több Jobbik IT-s is kedvenc szerzői között tartja számon Evolát.) Vona azt viszont minden különösebb magyarázat nélkül söpri le az asztalról, hogy Evola „ezoterikus fasiszta” lett volna, bár az olasz arisztokrata még az SS kötelékében is kutatta az árja gyökereket.

A szúfi misztikus és az SS kutatója

A tradicionalizmus, metafizikai tradicionalizmus vagy tradicionális létszemlélet a XX. század elején formálódott szellemi irányzattá. Azóta leginkább búvópatakként élt tovább, sem a hivatalos vallástudomány, sem az intézményesült filozófiatudomány nem foglalkozott vele érdemben. Ennek egyik oka, hogy a tudósok látványosan nem veszik komolyan az irányzatot, másik oka, hogy a tradicionalizmus elutasítja a modern tudományosságot, így a kettő lényegében párbeszédképtelen.

A két legfontosabb, irányzatalapító tradicionalista író, akiket a kurrens magyar tradicionalisták is folyton-folyvást hivatkoznak René Guénon (1886–1951) és Julius Evola (1898–1974). Az ultrajobboldalon ők az igazi sztárok, kétségbe vonhatatlan tekintély övezi őket ezekben a körökben, egyértelműen őket tartják a XX. század legjelentősebb gondolkodóinak.

Guénon példás ezoterikus karriert futott be: a szabadkőművesektől a Templomos Renden át a Gnosztikus Egyházig szinte minden titkos társaságban megfordult, míg végül szúfi misztikus lett. A Vona által kiemelt Evola ellentmondásosabb személyiség nála. Az olasz arisztokrata tüzérként harcolt az I. világháborúban, majd futurista festőként, és dadaista költőként is próbálkozott, aztán a hallucinogén kábítószereknél kötött ki. Ekkoriban talált rá az alkímiára, a mágiára, majd a tibeti lámaizmustól kezdve a Mithrász-kultuszon át a tantrikus jógáig mindenféle spirituális miszticizmusba beleásta magát.

Evola végül a transzcendencia mellett kötelezte el magát, drogos múltját ekkor már megvetéssel illette. Mussolinit „jobbról” kritizálta, szemére vetette például a keresztény egyházzal kötött megállapodást, miközben szerinte az ősi, pogány római isteneket kellett volna követnie. Általában túl bunkónak találta a fasizmust, ettől függetlenül Vér és Szellem című lapját támogatták a fasiszták, amit örömmel elfogadott.

Harrison Ford és Michael Sheard az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmben
©

Az olaszok kapitulációja után Evola az általa szintén ostoba ideológiának tartott nácizmus alapján felépített Harmadik Birodalomba vezetett. Itt Heinrich Himmler szívügyének számító, az árja őseredetet kutató Ahnenerbe (Ősök öröksége) nevű SS-alakulathoz került. Róluk mintázták a gonosz nácikat az Indiana Jones-filmekben, szóval érdekes társaság lehetett. Fennmaradt jelentések szerint a nácik elégedettek voltak Evolával, bár olyan kérdésekben, mint például létezik-e „feminin szellem”, akadtak közöttük eltérések.

Evola szokásává vált, hogy a szövetséges bombázások alatt nem vonult óvóhelyre, hanem szándékosan kísértve a sorsot az utcákon sétálgatott, aminek rossz vége lett: egy repesz a gerincébe fúródott, ő pedig lebénult. Mivel sem fasiszta, sem náci párttag nem volt hivatalosan, így a világháború után vígan írhatott tovább szabadlábon. Az már evolai mércével is hihetetlen, hogy ’68-ban anarchista fiatalok példaképe lett. Halála után hamvait a Monte Rosa gleccseren szórták szét követői.

Baranyi Tibor Imre publicista és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a XII. Magyar Sziget elnevezésű rendezvényen, Verőcén 2012. július 12-én
©

Őshagyomány és Abszolútum – csak semmi okkultizmus!

Guénon és Evola egy következtetésre jutott: létezik egy Őshagyomány, egy időn túli Abszolútum, ami az élet rendjét meghatározó igazság. Baranyi Tibor Imre megfogalmazásában: „A tradíció legbensőbb és legegyetemesebb körét szupertradíció (latin supertraditio; görög hyperparadosis; szanszkrit atipáramparya) megnevezés illeti meg, vagy a szintén használatos primordiális tradíció – első és végső lényege kifejezhetetlen, ami ugyanazt jelenti, mint az a megfogalmazás, amely szerint a centrális ezotéria a legtitkosabb tanításban sem közölhető, mert túl van a közölhetőség legmagasabb szféráin is.”

A filozófiai nyelvezetet imitáló szóhasználat ellenére az irracionalitást, a spriritualitást és a „titkos tanításokat” propagáló tradicionalizmust sokan inkább tartják szektás okkultizmusnak, bazári ezoterizmusnak vagy a hermetikus hagyományok örökösének, mint filozófiai irányzatnak. A tradicionalisták az első hármat élesen elutasítják – lenézik a szívcsakra-hívő ezoteristákat, a nekik nem tetsző ősmagyar-elméleteket, és a New Age minden formáját –, filozófiai irányzatnál pedig magasabb rendűnek gondolják saját útjukat, ugyanis szerintük egyedül ők hivatottak megismerni az egyetlen igazságot, mindenki más tévutakon jár.

Magyar tradicionális iskola: sötétből a fényre, a Jobbik farvizén

A magyar tradicionalisták Hamvas Bélától eredeztetik magukat (akit Müller Péter író is tanítómesterének tekint), de a jelenleg uralkodó irányzat az ő tanítványához, László Andráshoz áll közelebb. László “atyai jó barátjának” nevezte a különutas Hamvast, viszont több helyütt arról is olvasni, hogy nem volt felhőtlen a viszonyuk, és László végül meglehetősen messzire távolodott mesterétől.

László András 1959-ben került a Buddhista Misszióba, később oktatott is itt, majd buddhista pappá is szentelték. Itteni tanítványaiból (Baranyi Tibor Imre, Horváth Róbert, Buji Ferenc) alakult a magyar tradicionális iskola, és a mai napig ez a szűk kör maradt a legmeghatározóbb.

A rendszerváltás után László és köre több folyóiratot (Arkhé, Axis Polaris, Sacrum Imperium, Északi Korona, Pannon Front), kiadót (Kvintesszencia, Persica, Arcticus) és szervezetet (Panthokatholikus Egyház, Kard-Kereszt-Korona-Szövetség, Lux Mundi -- Spirituális Szövetségi Alapítvány) is alapított, 1993-ban még egy Pannon Liga nevű ultrajobboldali párt is létezett rövid ideig.

A rendkívül termékeny szerzők rengeteg tanulmányt írtak, és lefordították a tradicionalista alapműveket is magyarra, de sokáig egészen marginálisak, észrevétlenek maradtak.

Viszont az Atilla Király Akadémia és a Magyar Hüperion folyóirat szintlépésnek tűnt, ugyanis a mindkettőhöz köthető Hagyomány és Magyarság Alapítványnak 2013-ban összesen 8,6 millió, 2014-ben pedig közel 10 millió forintot szavazott meg a Jobbik pártalapítványa.

(Papíron az évente négyszer megjelenő periodikát támogatta a Jobbik, ezért kikértük a folyóirat tételes költségvetést. Amint ezt megkapjuk, közzétesszük.)

Legitimisták, de szerintük ez lényegtelen

A Hagyomány egyedüliként elfogadásából és tiszteletéből következik mindaz, ami miatt ultrakonzervatívnak és ultrajobboldalinak nevezik magukat a tradicionalisták. A tradicionális iskolában alapvetés, hogy a Kali Yugában, azaz a Sötét Korban élünk, ahol a spiritualitás már alig pislákol, miközben a materializmus üli torát. László András és Baranyi Tibor Imre írásai is tele vannak az „elsötétülésről”, „diabolikus erőkről” és a Sátán uralmáról szóló passzusokkal, amelyek a modernitás velejárói, akárcsak a baloldaliság.

A Hagyomány, vagyis az Igazság harcosai mindent elutasítanak, ami a modernitáshoz vezetett és azzal jár: antidemokraták, egyenlőtlenség pártiak, antiliberálisok, és végletesen elitisták. Pontosan emiatt a történelmet olyan hanyatlásként interpretálják, ahol a spriritualizmus fokozatosan kiveszett az emberiségből: az antik birodalmakat istenítik, a reneszánsz humanizmusát és francia forradalom eszmeiségét utálják, a felvilágosodás elnevezést a legrosszabb viccnek tartják.

Ebből a történelemszemléletből vezetik le a magyar tradicionalisták Habsburg–Lotharingiai-legitimizmusukat. A szemükben Haynau hős, mert 1849-ben levert egy szélsőbalos forradalmat, ami miatt egyébként a jobboldalon is kaptak hideget-meleget.

További kritikus pontok a tradicionalistáknál, hogy előszeretettel értelmeznek saját eszmeiségük keretei között más modern tudomány területek alapvetéseit is – így például az evolúciót is tagadják. Gender témában szintén következetesek: „a homoszexualitás mint öröklött születési rendellenesség” és a „a nők mint nők tisztelete” kerül elő Baranyi egyik magyarázatában, ahol a feminizmust a nők „lealacsonyításának” és „eltévelyítésének” eszközeként mutatja be. Érdekes adalék, hogy a többnejűséget nem ellenzik, a többférjűséget („az ismert tibeti példát kivéve”) viszont igen.

Vonából nem lesz Istencsászár

Hogy a fent leírtakat valaki az egyetlen Igazságnak, vagy oltári baromságnak tartja, az egészen addig nem túlzottan érdekes, amíg ennek az irányzatnak nincs kapcsolata politikai pártok vagy azok vezetőinek ideológiájával. Hogy Baranyi Tibor Imre szerint vannak-e angyalok és démonok, Metternich herceg volt-e az eszményi jobboldali politikus, vagy a Sötét Korban élünk-e, ahol mindenki el van hülyülve a liberális eszméktől, az mind lehetne kizárólag Baranyi személyes ügye. Azonban Vona Gábor egyik legközelibb spiritus rectoraként már más a helyzet.

Julius Evola
©

Megkérdeztük Szabó Gábor pártigazgatót, hogy milyen viszony van Vona és Baranyi között (korábban megjelent, hogy Baranyi tanácsokat ad Vonának – a szerk.). Szabó úgy fogalmazott, hogy Baranyi a Jobbiknak semmilyen munkát nem végez. Baranyi pedig egy interjúban arról beszélt, hogy „napi politikai vagy pláne humánpolitikai értelemben" nem tanácsadója Vona Gábornak, "amiről beszélni lehet, egyfajta közös erőfeszítés szellemi és hosszú távú stratégiai vonatkozásban, amit a nemzet porig rombolt spirituális talapzata helyreállításának lehet nevezni.”

Baranyi több helyütt megemlíti, hogy a politika „pöcegödör”, és elképzelhetetlennek tartja egy evolai alapokon nyugvó, ultrajobboldali politika folytatását. Körülbelül ugyanazon az alapon kritizálta ő is a Jobbikot, mint Evola a fasisztákat: populista, demagóg, érzelmi nacionalista, vulgárspirituális, sőt baloldali. Ellenben Vona Gáborban olyan spirituálisan fogékony vezetőt lát, akinek érdemes tanácsokat osztogatni.

A tradicionalistákkal egy másik gond is van: szívesen írják le őket neonácinak. Ezt igyekeznek tagadni, például dogmatikájukban elvetik a „fajok” biológiai hierarchiáját, kikelnek az antiszemitizmus ellen, és a totalitárius diktatúrákról sincs jó véleményük. Viszont több írásban delirálnak – többnyire zsidók uralta – háttérhatalmakról, „helyén kezelnék” a holokausztot, és Becsület Napjára László András szöveges üzenetet küldött Szálasi tiszteletére.

Hiába nyilatkozza Baranyi és mások is úton-útfélen, hogy a sajtó által felkapott gondolatok mellékesek számukra, csupán egy lejárató hadjárat részei; azt nem tagadhatják, hogy azok egyenesen következnek a tradicionális gondolatiságból, még ha az számukra nem más, mint a szellemi és spirituális felemelkedés királyi útja. Az egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, hogy az ultrajobboldaliság nagy teret nyer Magyarországon, az viszont elég ijesztő, hogy a második legnépszerűbb párt vezérének szimpatikusak bizonyos elemei. „Jobbik: a XXI. század pártja” – mondja mostanában sokszor Vona, Baranyi pedig elmorzsolhat egy-egy könnycseppet.

Atilla király és örökösei
Idén áprilisban „gazdasági okokból” bezárta kapuit az Atilla Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémia, ahol Vona Gábor tradicionális történelemszemléletet és politikai gyakorlatot, a pártelnök tanácsadója, Baranyi Tibor Imre pedig tradicionális létszemléletet oktatott. Arról, hogy pontosan hogyan zajlottak itt az órák, keveset tudunk. Felvételek nem készülhettek az órákról, és sem az oktatók, sem a diákok nem nyilatkoztak az intézmény belső ügyeiről. Az Atilla Király Akadémiáról írt egyetlen nagyobb cikk egy kiugrott tanítvány elmondásain alapul, akit többek között azért tanácsoltak el, mert az UFO-hívő Magyar Hajnal Lovagrend nagymesterének mondta magát. Az akadémia viszont azt mondta, egyszerre nem lehet valaki nagymester és tanítvány. Vonán és Baranyin kívül további ismert nevek is oktattak itt (zárójelben a tanított tantárgyak): az MDF-től a Fideszen át a jobboldal perifériájáig jutó, ezoterikus világösszeesküvés-hívő Bogár László (gazdaságfilozófia), az izraeli vezetők bábuinak elégetése miatt épp közösségi uszítás miatt eljárás alatt álló érpataki polgármester, Orosz Mihály Zoltán (államelmélet, közigazgatás), valamint a sumer-magyar rokonságot propagáló régész-történész, Bakay Kornél (magyar őstörténet). De akit a magyarság ázsiai kapcsolatai, vagy a „pneumatikus psychológia” érdekelt, az is megtalálhatta a számításait.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!