Francia segítséggel és kémkedéssel Izraelnek vélhetően már 1967-re megvolt a nukleáris fegyvere. Éveken át félrevezették az USA-t, amely később a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására hivatkozva félrenézett.
A tibeti buddhizmus jövője a tét a dalai láma utódjának kiválasztása körüli harcban. Kína maga döntene, hogy legalizálja Tibet 75 évvel ezelőtti megszállását, s az ügyből presztízskérdést csinál Peking.
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Az Irán elleni háborúval tetőzve az elnyúló közel-keleti konfliktus alapvetően megváltoztatta az erőviszonyokat a térségben. De az iráni nukleáris program és a palesztinkérdés rendezetlensége továbbra is fenyegetést jelent, és még újragondolásra vár Izrael és az arab államok viszonya.
Izraelben hosszú ideje először neveztek ki a hadsereg élére páncélos tábornokot, aki most az Irán elleni háborút is irányítja.
Rendkívül kínos Teherán számára, hogy pár nap alatt elfüstöltek a regionális hatalmi ambícióira költött rendkívüli kiadások, ami miatt a lakosság nyomorog. De a rezsim szívósabb, mint kritikusai remélik.
Az Irán elleni példátlan amerikai katonai támadás és Teherán visszafogott válasza után Donald Trump elérkezettnek látta az időt a tűzszünetre, és akaratát érvényesíteni is tudta az iszlám köztársasággal és Izraellel szemben. De hogy elfajul-e a konfliktus, attól is függ, mekkora kár érte a nukleáris programot.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
Jelentős terheket rónak a háborúk a családokra, de elviselik, ha elfogadható az indok – számol be a közhangulatról Székely Róbert Tel-Avivban élő Izrael-szakértő.
Irán stratégiai gyengeségét tartja az izraeli támadás fő mozgatórugójának Robert Chatterjee Közel-Kelet-szakértő, az arab és a muszlim térséggel foglalkozó, Berlinben megjelenő Zenith negyedéves szakfolyóirat főszerkesztő-helyettese.
Katonai diadal kapujában áll Izrael, ám az Irán ellen indított támadása csak akkor lehet tartós siker, ha a teheráni teokratikus rezsim összeomlik, vagy sikerül megsemmisíteni a perzsa állam atomkapacitását. Utóbbi csak Amerika hadba lépésével lehetséges, annak következményei azonban beláthatatlanok.
A súlyos humanitárius katasztrófát okozó szudáni válság az ország kettészakadásához vezetett. A külső hatalmak segítségével a gazdasági forrásokért folyó háború nem csitul.
Szinte az 1947-es függetlenné válással egy időben India és Pakisztán is békés atomprogramot indított. Ám a kutatások fordulatot vettek, és mindkettő nukleáris fegyvert fejlesztett, valóssá téve az atomháború veszélyét.
Az érintetteknek sok tízmilliárd dollárnyi törlesztést kell megkezdeniük az idén. Az adósságcsapda remek lehetőséget jelent Peking számára, hogy növelje politikai befolyását a csődbe jutott államok felett.
Burkina Faso három éve, 34 évesen puccsal hatalomra jutott katonai vezetője, Ibrahim Traoré a kontinens új antiimperialista mozgalmának arcává vált.
Izraelnek át kell kódolnia magát a megszállással kapcsolatban, a palesztinoknak pedig politikai kiutat kell felmutatni – véli Daniel Seidemann, Ehud Barak volt kormányfő egykori tanácsadója, aki a Candid berlini alapítvány szervezésében Budapesten tartott tanácskozáson adott interjút a HVG-nek.
Az amerikai és európai szankciók részbeni feloldása esélyt adhat Szíriának az újjáépítésre, de kérdés, meddig jutnak az enyhítések, és tud-e élni velük a szír kormány.
Belgium kapzsisága, az USA hidegháborús félelme és az ENSZ hanyagsága is kellett Patrice Lumumba meggyilkolásához. A kongói függetlenség hősének egy új dokumentumfilm által bemutatott felkavaró sorsa előrevetítette az ország baljós jövőjét.
Fekete-Afrika lakosságának több mint a harmada éget rendszeresen faszenet, főként a főzéshez, óriási környezeti károkat okozva. És a több tízmilliárd dolláros faszénüzlet várhatóan tovább bővül.