Mizsur András
Mizsur András

Első hallásra az Erasmus+ elnevezésű program nem más, mint egy potyanyaralás az unió pénzén. Akik azonban egyszer már részt vettek egy ilyen projekten, állítják, ez többről szól, mint az ingyenrepülőjegy és -szállás, mert a 8-10 napos programok alatt életre szóló barátságok köttetnek.

Képzelje el, hogy eltölt több mint egy hetet Portugáliában, reggelente az óceán morajlásával ébred, szörfözni tanul vagy az óceánparton sütteti a hasát – és mindezt ingyen. Az Erasmus+ elnevezésű program pontosan erről szól, kvázi ingyennyaralás az EU pénzén. Jó, azért az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy – mint sok mindent az életben – ez sincs teljesen ingyen, de a projektek szervezői mindössze a résztvevők kreativitását és lelkesedését kérik cserébe. Ez igazán nem nagy ár egy potya portugáliai nyaralásért, nem igaz?

©

A hvg.hu riportere volt olyan szerencsés, hogy részt vehetett egy ilyen mesés erasmusos utazáson. A Wave 2 fantázianév alatt futó projektet a portugáliai székhelyű Agora Averio nonprofit szervezet bonyolította le. A 30 résztvevő Európa különböző pontjairól érkezett Portugáliába, és összesen hat náció képviseltette magát: magyarokon kívül lettek, észtek, románok, szlovákok és szlovénok vettek részt a 10 napos programon. (illetve hét, ha a portugál szervezőket is számítjuk)

Az EU nem sajnálja a pénzt a fiatalokra

Mi az Erasmus?
Az Erasmus az Európai Unió legnagyobb és legsikeresebb mobilitási programja. 1987-es indulása óta összesen több mint hárommillió felsőoktatási hallgató, köztük 43 ezer magyar vett részt benne. Emellett 23 ezernél több külföldi diák tanult vagy dolgozott Magyarországon a segítségével. Arról pedig, hogy milyen mély kapcsolatok köttettek az Erasmusnak köszönhetően, uniós csatlakozásunk 10. évfordulóján a hvg.hu is megemlékezett.

Az elmúlt években az EU-ban több fiataloknak szóló oktatási program működött egymással párhuzamosan (például Youth in action, Leonardo), a 2014–2020-as ciklusban ezeket vonták egybe az Erasmus+ brand alatt. Ezen belül további alprogramok vannak, attól függően, hogy melyik korcsoportot akarják megszólítani, és milyen időtartamra szólnak a meghirdetett kurzusok. A KA1 nevű alprogram keretében hirdetnek meg úgynevezett  youth exchange-eket, a portugáliai Wave 2 projekt is ilyen volt.

Az Erasmus+-os pénzekre nonprofit szervezetek pályázhatnak; és ahhoz, hogy támogatást kapjon egy szervezet, mindössze egy jó ötlet és egy jól megírt pályázat szükséges. A pályázatban pontosan le kell írniuk a szervezőknek, hogy mi lesz a projekt témája, hány résztvevő lesz, és hogy mi, mennyibe kerül majd (például utaztatás, szállás). Egy projekt megvalósítása nem két fillér, az EU több ezer eurót ad egy-egy youth exchange lebonyolítására.  A Wave 2 során egy résztvevő elszállásolása és étkeztetése napi 37 eurójába fájt az uniónak. Könnyen kiszámolható, hogy a 30 résztvevő 10 napos nyaralása összesen több mint 10 ezer euróba (ami átszámítva több mint 3 millió forint) került, és ebben még nincsenek benne az utazási és az egyéb költségek.

A meghirdetett youth exchange-ekre történő jelentkezés pofonegyszerű: nemtől és szakmától függetlenül minden 13 és 30 év közötti uniós állampolgárok jelentkezhet, ehhez csak egy jelentkezési lapot kell kitöltenie az embernek. Ezután a jelentkező hazai partnerszervezete elbírálja, hogy ki utazhat végül. Egy ország maximum öt főt “delegálhat” egy-egy projektre, négy résztvevőt (participant) és egy csoportvezetőt  (team leader).

Az együttgondolkodás a lényeg

Egy exchange-nek papíron az a lényege, hogy a résztvevők egyénileg és közösen új dolgokat tanuljanak egy előre megadott témáról. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy 20-30 fiatal reggeltől estig egy tanteremben a könyvek fölé görnyedve magol. Sokkal inkább az a cél, hogy fiatalok együtt gondolkodva sajátítsanak el új ismereteket és közösen oldjanak meg különféle feladatokat. A youth exchange-ek programja annyiban kötött, hogy a feladatokat úgy kell kitalálniuk a szervezőknek, hogy azok valamilyen formában fejlesszék az EU által meghatározott 8 alapkompetenciát (key competences). Ilyen kompetencia például az idegen nyelvű kommunikáció, a tanulás tanulása és a szociális érzékenység.

©

A portugáliai projekt témája a környezettudatosság és az egészséges életmód volt. Az ehhez kapcsolódó feladatokat 5-6 fős csoportokra osztva kellett megoldani, és csapatok beosztást minden nap variálták a szervezők, hogy mindenkinek lehetősége legyen megismerni  más országok képviselőit. Így fordulhatott elő, hogy egy lett fizioterapeuta és egy magyar újságíró gyerekeknek szóló tanmesét ír a környezetszennyezés következményeiről, vagy, hogy egy magyar építészhallgató egy szlovén nyelvtanárral kooperálva adja elő egy portugál kisváros, Sao Jacinto szentjének történetét.

A projektek legfontosabb célja azonban kimondva-kimondatlanul az, hogy a résztvevők világot lássanak, és közben megismerjék egymás kultúráját. “Azt szerettem volna elérni, hogy a projekt végén a résztvevők kicsit boldogabban térjenek haza” – fogalmazott Natasa Golosin, az Agora Aveiro egyik alapítója, a Wave 2 projekt ötletgazdája. Mint elmondta, a Wave 2 másik fő célkitűzése az volt, hogy új barátságok köttessenek, és hogy a programok révén közelebb hozzanak egymáshoz nagyon más kulturális háttérrel rendelkező fiatalokat. A projekt szervezője elmondta, tapasztalatai szerint egy exchange során a fiatalok sokkal hatékonyabban tanulnak, és kevésbé idegenkednek attól, hogy új embereket ismerjenek meg, mert a környezet miatt a résztvevők nyitottabbak és “szívesebben lépnek ki a komfortzónájukból”.

Sziget+paprika+pálinka = Magyarország

A projekt egyik nagy tanulsága volt, hogy a környező országok fiataljai mit látnak Magyarországból. Hamar kiderült, hogy a magyar kultúráról alkotott képet a paprika-pálinka-Sziget (vagy ahogy a külföldiek mondják: “Ziget”) szentháromság uralja. Az már nagy szó volt, ha valaki még Puskást és a kolbászt is ismerte, de az észteknek hála a Prezi mint hungarikum is bekerült a résztvevők köztudatába. Nem véletlenül, hiszen a baltikumi ország lakói joggal büszkék saját informatikai találmányukra, a fél világ által használt Skype-ra. A jól értesültek a magyar-szerb határon épülő kerítés tervével is képben voltak. Volt, aki hitetlenkedve fogadta a csavaros magyar észjárás újabb remek példáját, más inkább nevetve kommentálta a kerítésépítést. Így tett a Natasa is, a Wave 2 főszervezője, aki történetesen szerb származású volt.

Magyarként azt is érdekes volt megtapasztalni, hogy miként viszonyulnak a szlovák, illetve a román fiatalok a közös történelmi múltunkhoz. Míg a román delegáció tagjai öntudatosan einstandolták a golyóstoll feltalálásának tényét, Petrache Poenarunak tulajdonítva azt, addig a szlovákok sokkal lazábban kezelték a kérdést és még viccelni is tudtak: “van történelmünk, még ha a magyarok nem is gondolják úgy!”

“Megváltoztatta az életemet”

Tanulás ide vagy oda, sokaknak életre szóló élményt jelent egy-egy erasmusos projekt.

©

“Azt gondoltam, hogy nyaralásnak jó lesz” – így emlékezett vissza első erasmusos utazására Kovács Neva, a magyar partnerszervezet önkéntese és a magyar delegáció vezetője. Négy éve egy barátnője mesélt neki a lehetőségről: “elég volt annyit mondania, hogy 10 nap Róma mellett, ingyenszállás, -kaja és -repülőjegy.” Azóta a Wave 2 már a nyolcadik projekt volt, amin részt vett, de elmondása szerint minden projekt más és más, még ha ugyanaz is a téma. “Hamar rájöttem, hogy ez sokkal, több mint egy szimpla potyavakáció. Az a 10 nap szó szerint megváltoztatta az élemet” – magyarázta Neva. A projektek révén rengeteg új barátja lett, és mint elmondta, szinte minden európai nagyvárosban van ismerőse, aki bármikor tárt karokkal fogadná: “a 8-10 napos projektek alatt született barátságok egy életre szólnak” – tette hozzá az önkéntes, aki most azon dolgozik, hogy megvalósíthassa első saját projektjét. “Szeretném, ha ezek a lehetőségek minél több emberhez jutnának el.”

Bevallása szerint sok olyan dolgot tanult, amit munkája során is hasznosítani tud: “rájöttem, hogy nem mindig nekem van igazam, és megtanultam, hogyan kell csapatban dolgozni”. A projektek miatt az angoltudása is rengeteget fejlődött, mert a youth exchange-eken az angol a lingua franca. A prezentációk és beszélgetések kivétel nélkül angolul zajlanak, így a résztvevők gyakorlatilag rá vannak kényszerítve, hogy a nyelvet nap mint nap gyakorolják.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!