A Nagy Testvér közeleg: minden eddiginél nagyobb hatalma lesz a polgárok felett az államnak, ha könnyedén össze tudja kapcsolni a különféle nyilvántartások egyes emberekre vonatkozó személyi, egészségügyi és adózási adatait. Márpedig éppen ez a szándék tűnik ki abból a salátatörvényből, amelyet március végén bocsátott társadalmi vitára a kormány. A tárgyalókészséget azért jól jelzi, hogy a 36 oldalas tervezet véleményezésére mindössze három napot adtak.
A javaslat első ránézésre persze ártatlan, sőt kifejezetten hasznos. E szerint jövő januárban Magyarországon is megjelenhet a személyazonosításra és elektronikus aláírásra alkalmas okmány (e-kártya), amely „biztosítja az állampolgároknak, hogy egyetlen igazolvány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket”. Az új okmány kiváltja a taj-kártyát és az adóigazolványt, és alkalmas lesz egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is. (A korábban kiadott személyazonosító igazolványok érvényességét nem érintik a tervezett változtatások.)
Jön a digitális személyi
Fazekas István
Az elektronikus tárolóelemet, chipet tartalmazó új okmány bevezetésének a hivatalos indoklás szerint két fő célja van: egyrészt az okmány biztonságának növelése, másrészt az elektronikus kormányzás és az elektronikus ügyintézés újabb, széles körű, uniószerte kompatibilis alapeszközének a megteremtése. Az új igazolvány biometrikus adatot (vagyis az ujjlenyomatot) is tartalmazó chipje a személyazonosításon kívül más funkcióra is alkalmassá tenné a kártyát: például az elektronikus közigazgatási eljárások igénybevételéhez szükséges elektronikus aláírásra. A javaslat nem mellékesen arról is szól, hogy az egy adott személyt érintő, különböző (idegenrendészeti, lakcímnyilvántartó, adóhivatali, társadalombiztosítási, közlekedésrendészeti, rendőrségi) nyilvántartásokban szereplő adatokat a korábbinál egyszerűbben összekapcsolhatóvá kell tenni. „Az összerendezési nyilvántartás olyan szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelynek célja a meghatározott azonosító kódok és azonosító adatok kezelésére feljogosított nyilvántartások együttműködési képességeinek biztosítása, az azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódon keresztül” – áll a javaslatban.
A mindennapokban persze nem szokatlan, hogy a különböző adatbázisokban ugyanarra a személyre rákeressenek, erre most is van lehetőség. Ám ezt mindig csak ideiglenesen, jogosultsággal rendelkező szerv kérésére s az abban foglalt eseményre lehet egybegyűjteni, az összefésült információkból adatbankot építeni tilos. Márpedig éppen valami hasonló sejlik fel a kormány javaslatából, erre vonatkozó egzakt tiltás ugyanis nem olvasható ki a tervezetből.
| Az adatbázisok |
„Az összerendelési nyilvántartásban – a természetes személyhez rendelten – az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni: – személyi azonosító – központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító – társadalombiztosítási azonosító jel – adóazonosító jel – a kártyaformátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány okmányszáma – az útlevél okmányszáma – kártyaformátumú vezetői engedély okmányszáma – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai (Ket.) szerint a kormány által kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító – a Ket. szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító – az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója – az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója.” Forrás: a törvénytervezet |
Érzékeny területre téved ezzel a kormány, igaz, nem ő az első a sorban. Az adószámot és taj-számot is tartalmazó azonosító kártyát legutóbb a Medgyessy-kormány igyekezett bevezetni. „Nem a közigazgatásnak, hanem az állampolgároknak az érdeke lenne, ha három vagy négy kártya helyett csak egyet kellene hordaniuk” – érvelt akkor, a maihoz kísértetiesen hasonló módon Tóth Zoltán belügyminisztériumi államtitkár. A koalíciós partner SZDSZ ellenállásán azonban már a kormányon belül elbukott a javaslat.
Nem véletlenül. Az egységes, személyi számon nyugvó állami adatbázisok szétválasztása ugyanis a rendszerváltás egyik vívmánya volt, köszönhetően az Alkotmánybíróság (Ab) első elnökének, az adatvédelem iránt igen elkötelezett Sólyom Lászlónak. Igaz, ennek végrehajtását a költségekre hivatkozva az Ab 1995-ös elmarasztaló döntéséig a kormányok elszabotálták, a határozat nyomán azonban a társadalombiztosítási (taj) számmal és az adószámmal elérhető külön-külön adatbázisok megalkotására kényszerült az államapparátus. Több döntésében is kimondta az Ab, hogy csak az ágazatspecifikus, osztott nyilvántartási rendszerek tekinthetők alkotmányosnak, s az azonosító kódokat csak célhoz kötötten lehet használni.
Igazolványkép készítése. Adatbázis építés
Horváth Szabolcs
Éppen ezt az elvet látja most veszélyben a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet. „A tervezett intézkedések szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhoz kötöttséggel, relativizálják a személyes adatok továbbításának és a különböző célú adatkezelések összekapcsolásának főszabályszerű tilalmát, és áttörik az univerzális azonosító tilalmát, mindezzel pedig megkérdőjelezik az osztott információs rendszerek doktrínáját. Ez utóbbi pedig a polgárok információs autonómiájának fontos garanciája, amelyet jelenleg inkább erősíteni, mint megszüntetni lenne szükséges” – érvel a szervezet a Belügyminisztériumnak küldött észrevételeiben. A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat teljes mértékben tagadja az alapvető adatvédelmi elveket, ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. Arra az esetre, ha mégis megszavazza a parlament, a TASZ számít Áder János köztársasági elnök vétójára.
„Alkotmányosan kivitelezhető, nem látok alapvető problémát, de hiányoznak még garanciális szabályok a javaslatból” – mondta a HVG-nek Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Aggályait már a törvényalkotókkal is megosztotta, és, mint mondta, megnyugtató válaszokat kapott. Ha ennek megfelelően a garanciákat a javaslatban is átvezetik, Péterfalvi aggályai is szertefoszlanak. „Az osztott információs rendszereken nem változtat meg semmit a javaslat, nem változnak a felhatalmazások sem, és a maihoz hasonlóan aktív közreműködés kell majd az adatok kezeléséhez” – indokolta nyugodtságát a hatóság elnöke, hozzátéve: ahhoz azért ragaszkodnak, hogy az ujjlenyomat képe csak az e-kártyán látszódjék, azokból ne építsenek központi adatbázist.
