Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő változatlanul tartotta Magyarország adósbesorolását a befektetésre nem ajánlott kategória (bóvli) fölött egy szinttel (BBB) és a minősítéshez kapcsolt negatív (tehát leminősítésre utaló) kilátáson sem változtatott.
Ezzel a másik két nagy minősítő (az S&P és a Moody’s) után a Fitch is haladékot adott Magyarországnak. A következő minősítési kör ősszel esedékes. A Fitch hasonlóan látja Magyarország helyzetét, mint a másik két nagy hitelminősítő.
Ősszel a Fitch-nél leminősítéshez vezethet, ha a GDP-arányos államadósság tartósan emelkedő pályára áll - az új kormány hiteles adósságcsökkentési stratégiája híján. Illetve ha a gazdasági növekedés tartósan alacsonynak ígérkezik akár külső, akár belső okok miatt.
A Magyarországgal szembeni külső bizalom érdemi erősödése, a tartós adósságcsökkentés kilátása felminősítást eredményezhetnek.
Szintén felminősítéshez – praktikusan a negatív kilátás stabilra javításához – vezethet, ha javul a gazdaságpolitikai döntéshozatal és a kormányzati intézmények működése.
A helyzet pocsék
A Fitch szerint a minősítéshez kapcsolt negatív kilátás a közfinanszírozás vártnál nagyobb romlását tükrözi az áprilisi választások előtt, az alacsony költségvetési kiszámíthatóságot és a gyenge gazdasági növekedést.
Az új kormány középtávon a költségvetési hiány csökkentését tűzte ki célul, stratégiáját pedig még az év folyamán ismerteti, miközben jelentős meglévő kiadási kötelezettségekkel szembesül, különösen a szociális támogatások, a választások előtti költekezési ígéretek és a bizonytalan globális környezet miatt.
https://hvg.hu/gazdasag/20260414_magyar-peter-gazdasagpolitika-fitch-ratings-gazdasagi-novekedes-allamadossag-koltsegvetesi-hiany
A hitelminősítő pozitívumként értékeli a befagyasztott uniós források felszabadításáról kötött politikai megállapodást. Ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a kifizetések továbbra is a szükséges reformok végrehajtásától függenek, beleértve a jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos aggályokat kezelő intézkedéseket is.
Az év eleje óta bejelentett további választások előtti költségvetési lazítás és ad hoc támogatási intézkedések – beleértve az üzemanyag- és energiaintézkedéseket –
2026-ban a GDP 6,4 százalékára emelik a költségvetési hiányt.
Ez jelentősen meghaladja a Fitch decemberi felülvizsgálatában szereplő 5,6 százalékos előrejelzést. Az elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) hiány várhatóan a 2025-ös GDP-arányos 0,9 százalékról 2,6 százalékra nő 2026-ban.
A Magyar-kormány nyár végére pótköltségvetést, az idei büdzsé felülvizsgálatát ígéri. Jelenleg az utolsó hivatalosnak tekinthető (még a Fidesz-kormány nemzetgazdasági minisztere, Nagy Márton által vállalt) költségvetési hiánycél 5 százalék.
Nagy Márton a gazdasági bizottság meghallgatásán 2025. november 25-én
Veres Viktor
A kilátások nem rózsásak
A kormány középtávú konszolidációs stratégiáját az euró bevezetési kritériumainak 2030-ig történő teljesítésére alapozná. Mivel részletes konszolidációs terv még nem áll rendelkezésre – ezt a kormány az év későbbi részében kívánja bemutatni –, a Fitch fokozatos kiigazítással számol, figyelembe véve a gyenge kiinduló helyzetet, a választások előtti vállalásokat, az ágazati különadók fenntartását és a szociális intézkedéseket, beleértve a 14. havi nyugdíj bevezetését. A kamatköltségek csökkenhetnek, ha a kedvező finanszírozási környezet fennmarad, ugyanakkor a Fitch bizonytalannak tartja az állami szerződések és kiadások felülvizsgálatából származó megtakarításokat. Tegyük hozzá: a Tisza-párt erősen hangsúlyozza, hogy az amúgy plusz kiadásokkal járó választási programjának végrehajtásához fedezetet nyújtanak a kiadási oldalon elérhető megtakarítások.
A hitelminősítő 2027-re 5,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol. (Az uniós hiánylimit 3 százalék.)
A Fitch előrejelzése szerint a magas költségvetési hiányokkal párhuzamosan
az államadósság GDP-arányos mutatója 2027 végére 76,2 százalékra emelkedik
a 2025-ös 74,6 százalékról. Ezt a szélesebb hiányok és a várható uniós hitelfolyósítások magyarázzák. Ezt részben ellensúlyozza a forint felértékelődése, mivel az államadósság mintegy 30 százaléka devizában denominált.
Lanyha gazdasági növekedés, gyorsuló infláció
Ami a gazdasági kilátásokat illeti, a reál-GDP növekedése 2026 első negyedévében felgyorsult a választások előtti osztogatás és egyszeri tényezők miatt, de a közel-keleti háború várhatóan visszafogja a külső keresletet. Az uniós helyreállítási alap, az RRF-források kifizetése 2026-ban várhatóan korlátozott hatással lesz a reálgazdaságra, mivel elsősorban már megvalósított projektek átminősítése történik majd, ugyanakkor a „normál” uniós költségvetéshez tartozó kohéziós alapokból érkető források 2027-ben támogatják a beruházásokat.
A Fitch 2027-re 2,5 százalékos reál-GDP-növekedést vár a 2025-ös 0,5 százalékkal szemben.
Az infláció (uniós módszertan szerint számítva) áprilisban 2,6 százalékra emelkedett a februári 1,6 százalékos mélypontról, miközben a forinterősödés és az üzemanyagár-plafonok ellensúlyozták a magasabb energiaárak hatását.
https://hvg.hu/360/20260603_unios-forrasok-jogallamisag-korrupcio-magyar-peter-hvg-ebx
A Fitch 2027-re átlagosan 4,6 százalékos inflációval számol (a jegybank inflációs célja: 3 százalék), ahogy az ideiglenesnek szánt árkorlátozó intézkedéseket fokozatosan kivezetik. Tegyük hozzá: a Magyar-kormány nem köteleződött el az árkorlátozások kivezetése mellett, sőt az üzemanyagok „védett” árának fenntartásáról beszélt mind Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági miniszter. A Magyar Nemzeti Bank 2026 februárjában 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, amely a várakozások szerint 2027 végére fokozatosan 5,0 százalékra mérséklődik.
