Csúnya adok-kapok alakult ki kedden az új alkotmánybírók parlamenti megválasztása után a DK és az LMP politikusai között egy sajtótájékoztatón. A DK kollaboránsnak titulálta a Fidesszel szavazó LMP-seket, az LMP pedig hitványozással és ÁVH-zással vágott vissza. Az Ab négy új tagját, ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Fidesz LMP-vel kötött megállapodása révén sikerült megválasztani.

Túry Gergely

Az LMP már a megegyezés múlt heti bejelentése után számtalan ellenzéki, illetve elemzői bírálatot kapott, amelyek egybehangzóan azt firtatták, hogy „mennyiért lehetett más a politika”. Vagyis, mit kapott az LMP - vagy személyesen az alkut tető alá hozó Schiffer András volt társelnök – a Fidesztől, cserébe azért, hogy a szavazataikkal meglegyen a kétharmados parlamenti többség a jelöltek megválasztásához.

A vádakat visszautasító ellenzéki párt érvelése szerint azért egyeztek meg a Fidesszel, mert a kormánypárt három olyan jelöltjükre is igent mondott (Marosi Ildikóra, a Kúria eddigi bírájára, Schanda Balázsra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjére és Szabó Marcelre, a jövő nemzedékek védelmével foglalkozó ombudsman-helyettesre), akik szerintük az alkotmányosságot képviselik majd pártérdekek helyett. Mivel az április óta tizenegy taggal működő Ab jelenlegi bírái közül hét az LMP-s érvelés szerint gyakorlatilag a Fidesz bábja a testületben, az újonnan választott tagok beültetésével visszabillenhet a kiegyensúlyozottság felé a testület.

Az LMP magyarázata – még kedden is úgy tűnt – nem sokakat győzött meg, a DK a szavazás után tiszteletbeli Fidesz-tagkönyvet osztott ki a „kollaboráns” képviselőknek.

A Fidesz először faképnél hagyta az LMP-t

A feltételezett alku mibenléte mellett ugyanakkor nem sok szó esett a megállapodás egy érdekes aspektusáról: az időzítéséről. Konkrétabban arról, hogy miért most köttetett meg az egyezség az LMP és a Fidesz között, amikor április végén pontosan ugyanezekről a jelöltekről tárgyalva szakadtak félbe a két párt megbeszélései. 

Pár körrel korábban egyébként – 2015 decemberében – a Fidesz még az összes ellenzéki képviselőcsoporttal kész lett volna tárgyalni a megüresedő alkotmánybírói helyekről, sőt indításként egy olyan alku lehetőségét is felvetette, hogy a kormánypártok, a Jobbik és a baloldal 2:1:1 arányban jelöljenek bírát a négy megüresedő helyre. Az MSZP (és a DK) azonban jelezte, hogy nem asszisztál a szerinte antidemokratikus folyamathoz, a Jobbik pedig saját magát diszkvalifikálta azzal, hogy ragaszkodott EP-képviselője, a Fidesznek elfogadhatatlan Morvai Krisztina jelöléséhez.

A kormánypártok tavasszal így már csak az LMP-vel egyezkedhettek, amely viszont egyértelművé tette: nem támogat pártkatonákat, csak olyanokat, akiknek jogállami elkötelezettsége nem kérdőjelezhető meg. Az ellenzéki párt december és április között összesen tizenhét jelöltet ajánlott a négy megüresedett pozícióra, a Fidesz több jelöltjét pedig megtorpedózta.

Túry Gergely

Április végén – a kedden megválasztott bírák névsorát visszadobva – Fidesz végül is azzal hagyta ott a tárgyalóasztalt, hogy nincsen semmilyen kényszerhelyzet, kiválóan elműködik az Ab a bent lévő tizenegy taggal is. (Az alaptörvény szerint az Ab teljes ülésének határozatképességéhez a tagok kétharmada, 10 bíró jelenléte kell, és az elnök megválasztása sem volt létfontosságú a kormánypártoknak, hiszen a korábbi elnök, Lenkovics Barnabás megbízatásának megszűnte után a törvény szerint amúgy is az elnök-helyettes, a Fidesz által favorizált Sulyok Tamás vezette a testületet.)

Aztán a meccs közepén...

A szeptemberben kezdődött őszi ülésszakban aztán nem is folytatódtak az egyeztetések. Ezért is érte meglepetésként Schiffer Andrást, az LMP nyáron leköszönt társelnökét, amikor egy héttel ezelőtt, a magyar–svéd meccs közvetítésének kellős közepén a fideszes Gulyás Gergely nevét látta megcsörrenő telefonja kijelzőjén. A parlament törvényalkotási bizottságát vezető politikus tudatta vele, hogy áll az alku: a Fidesz rábólint az áprilisi alkotmánybíró-névsorra.

A frontpolitizálástól nyár óta egyébként vissza is vonult Schiffer magyarázatot nem kapott sem a miértre, sem az időzítésre, ahogy az időközben Schiffer társelnöki posztját és parlamenti mandátumát is átvevő Hadházy Ákos sem, akit szintén felhívott aznap este Gulyás.

A tavaszi előzmények után ugyan mindketten furcsállták, hogy a Fidesz további egyeztetések és huzakodás nélkül, a bíróválasztást ráadásul egy héten belül le is bonyolítva akar megállapodni, másnapra összehívták az LMP országos elnökségét, amely rá is bólintott a megegyezésre.

Egy üzenet a Jobbiknak

A semmiből jött, ám pontosan a Jobbik által megpuccsolt alaptörvény-módosítás kudarca után egy héttel tető alá hozott megállapodással LMP-s, jobbikos és alkotmánybírósági forrásaink szerint is a Jobbiknak akart üzenni a Fidesz, mégpedig azt, hogy nélkülük is össze tudja hozni, ha kell, a parlamenti kétharmadot.

A bírák jelölésének emellett az is lökést adhatott, hogy gyakorlatilag eldőlt, hogy a kormánynak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírói posztjára javasolt három korábbi jelöltje – Füzi-Rozsnyai Krisztina, Paczolay Péter és Schanda Balázs – közül Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke lesz a befutó. A korábban esélyesnek tűnt, közismerten Erdő Péter bíboros bizalmi emberének számító Schanda Balázst pedig az alkotmánybírói hellyel kárpótolhatta a Fidesz.