A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
2026-ig szóló mandátummal a parlamenti képviselők megválasztották az Alkotmánybíróság elnökének Sulyok Tamást, a testület eddigi elnökhelyettesét, és négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg.
A jelöltek
Túry Gergely
Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt.
Túry Gergely
Az alkotmánybírókat 12 évre választották, december elsejével lesznek a testület tagjai. Az alkotmánybírók választásához kétharmados többség kell, ami a Fidesznek most nincs meg. Ezért az LMP-vel jutottak egyezségre a jelöltekről. Hadházy Ákos LMP-s társelnök múlt héten a hvg.hu-nak azt mondta, egy kivételével mindenkit ők ajánlottak, viszont emiatt ellenzéki össztűzbe kerültek.
Túry Gergely
Az MSZP törvénytelennek tartja a folyamatot, ezért jogi lépéseket tesz – mondta még hétfőn Tóth Bertalan frakcióvezető, miután az Alkotmánybíróság tajgait jelölő eseti bizottság létszáma nem érte el a törvényben meghatározott minimumszámot. Miután ő lemondott az ottani mandátumáról, már csak nyolcan maradtak az előírt 9 helyett. Rubovszky György elnök viszont nem vette figyelembe a lépését. A Törvényalkotási bizottságot vezető Gulyás Gergely fideszes politikus szerint abszurd, hogy bármi gond lenne a törvényességgel.
Ebben a paktumban mi volt a buli az LMP-nek?
Bár a Fidesz erről nem akar beszélni, az LMP szerint egy alkotmánybírón kívül minden jelöltet ők ajánlottak a négy taggal gyarapodó testületbe. Ragaszkodtak a női jelölthöz, de azzal a jövendőbeli alkotmánybírával sincs bajuk, aki korlátozta volna a Charlie Hebdo tevékenységét.
Az új elnök életrajza
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született. 1980-ban szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben jogi szakvizsgát tett. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében európai jogi szakjogász képesítést, 2013-ban a Szegedi Tudományegyetemen PhD-fokozatot szerzett.
Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, 1982-1986 között a kiskunfélegyházi termelőszövetkezet jogtanácsosa. 1986-tól Szegeden jogtanácsos, 1991-1996 között a Sulyok-Japport, 1997 óta a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédje. 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét látta el, 2000-től alkotmánybíróvá választásáig Ausztria tiszteletbeli konzulja volt Szegeden.
2005 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. Kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései.
Az Országgyűlés 2014. szeptember 24-én választotta meg az Alkotmánybíróság tagjának, 2015. április 1. óta az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 2016. április 22. óta – miután a korábbi elnök, Lenkovics Barnabás megbízatása április 21-én lejárt – ő gyakorolta az Alkotmánybíróság elnöki jogköreit.
