Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

Bár a Fidesz erről nem akar beszélni, az LMP szerint egy alkotmánybírón kívül minden jelöltet ők ajánlottak a négy taggal gyarapodó testületbe. Ragaszkodtak a női jelölthöz, de azzal a jövendőbeli alkotmánybírával sincs bajuk, aki korlátozta volna a Charlie Hebdo tevékenységét.

Szinte napra pontosan hat évvel az után, hogy az Alkotmánybíróságot jó modorra tanította a kétharmados fideszes parlamenti többség és korlátozta a testület hatáskörét, most az LMP segítségével rögtön négy alkotmánybírát is megválaszthatnak, és cserélődik az egyik legfőbb közjogi méltóság személye is: új elnököt kap a testület.

Idén áprilisra a tizenöt fős Alkotmánybíróság létszáma már négy fővel fogyatkozott meg, de az már tavaly év végén látszott, hogy a megüresedő helyek feltöltésében, amelyhez kétharmados többség kell, a kormánypártok már csak az LMP-re számíthatnak. Sőt, áprilisban nyilvánosságra került több név is, akiknek a személyében az ellenzéki párt és a nagyobbik kormánypárt meg tudott egyezni. Közülük ketten, Szabó Marcel, az alapjogi biztos jövő nemzedékekért felelős helyettese, Marosi Ildikó, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának bírája a végső névsorban is szerepelnek.

Április 22-e óta az elnökhelyettes, Sulyok Tamás gyakorolta ideiglenesen az elnöki jogköröket és ez ezután sem változik, várhatóan kedden megválasztják az Alkotmánybíróság elnökévé.

Ő lesz az Ab új elnöke?
A Fidesz jelöltjeként Sulyok Tamás 58 éves szegedi ügyvédből 2014. szeptemberben lett alkotmánybíró és Lenkovics Barnabás korábbi Ab-elnök javaslatára, 2015. április 1-től választották bírótársai a testület elnökhelyettesévé. Már a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyetteseként ő volt az előadó bírája például annak az Ab-határozatnak, amely mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését. A testület így válaszolt a devizahitel-károsultak 2014. decemberi demonstrációsorozatának egyik résztvevőjének alkotmányjogi panaszára. Ő azt kifogásolta, hogy a rendőrség és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál. Ez szerinte az Alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot. Alkotmánybíróvá választása előtt 1991-től ügyvédkedett, meghívott előadóként alkotmányjogot oktatott a Szegedi Tudományegyetemen és tiszteletbeli osztrák konzul is volt.

Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke csütörtökön a megegyezésről tartott sajtótájékoztatójukon újságírói kérdésre azt válaszolták, az összes jelölt közös. Vagyis még ha valójában nem mindegyiküket a kormánypárt javasolta, erről a részéről a megegyezésnek akkor sem fognak beszélni. Hadházy Ákos viszont a hvg.hu-nak azt mondta, Horváth Attilán kívül minden jelöltet ők ajánlottak.

Új lakók a Donát utcában

Szabó Marcel a fenntartható fejlődés jogi környezetének vizsgálatában végzett munkája miatt akár még LMP-kompatibilisnek is tekinthető. Tartott előadást a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvásáról, a biológiai sokféleség védelméről a hazai és a nemzetközi jogban, emellett pedig többször foglalkozott a külhoni szavazás hazai és európai jogi hátterével is.

Szabó Marcel
MTI / Marjai János

Marosi Ildikó korábban már dolgozott az Alkotmánybíróságon az akkori elnök, Paczolay Péter kabinetjében. Most a Kúria önkormányzati tanácsának testületéből érkezhet vissza a Donáti utcába. Elsősorban közigazgatási ügyekben járt el bíróként, többek között a Nemzeti Választási Bizottsággal kapcsolatban is. Férje, Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója korábban konzervatív jobboldali eszmetörténészként támogatta a Fideszt, tavaly viszont egy rövid publicisztikában határolódott el a nagyobbik kormánypárttól.

Horváth Attila jogtörténész, ezen belül a kommunizmus időszakának kutatója. Az ELTE-n és a Pázmányon is tanít, utóbbin intézetvezető is. Foglalkozott a szerzői jog védelmének alakulásával, a koncepciós perekkel és a reformkorral is.

Horváth Attila
MTI / Mohai Balázs

Schanda Balázst augusztusban még a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar helyére jelölte a kormány, pályáztatás nélkül, de később a beadott pályázatok közül is az övé volt az egyik kiválasztott. Az alkotmánybírói poszt várományosaként azonban várhatóan változik a lista. Az alkotmánybírói tisztség várományosát konzervatív egyházjogászként tartják számon.

Charlie Hebdóról írt és nem „je suis”

Schanda Balázs
jak.ppke.hu

Schanda Balázs publikációiban elsősorban az állam és az egyház viszonyával, valamint a vallásos és nem vallásos állampolgárok jogi kapcsolatával is foglalkozott. Egy idei, blaszfémiáról szóló írásában például úgy fogalmaz: „A káromkodás, a blaszfémia verbális erőszak a hívő ember ellen, és hatásait tekintve ehhez hasonló megítélés alá esik a vallási tisztelet tárgyának képi meggyalázása is”. A Charlie Hebdo elleni párizsi támadások ihlette írásban arról is ír, hogy „nem lehet nem elítélni” az ellenük elkövetett terrorcselekményt, de „az áldozatok iránti kegyelet sem teszi mellékessé azt a körülményt, hogy a lap a véleménynyilvánítás szabadságát maga előtt tartva, anyagi érdekektől nem mentesen, rendőri védelmet élvezve, mások méltóságának legérzékenyebb vonatkozásain élcelődött”. Az egyházjogász szerint a sértő tartalmak korlátozása európai mércével nem jelentette volna a véleménynyilvánítási szabadság szükségtelen és aránytalan korlátozását. Schanda ugyan az öncenzúrát is elveti, mint megoldást, ugyanakkor úgy véli, az önkorlátozás nem a véleményszabadság ellen hat, ha mások tisztelete motiválja.

Így viszont nem annyira egyértelmű, hogy mit rejt a megegyezés az LMP számára, hiszen a konzervatív jelölt valószínűleg nem az LMP világnézetéhez áll közel. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke azonban a hvg.hu ismételt kérdésére is azt mondta, hogy Horváth Attilán kívül minden jelöltet ők ajánlottak, de nem „LMP-s” jelöltet akartak. „Nem pártembert akartunk, mint például a Jobbik, akik Morvai Krisztinát szerették volna látni a jelöltek között” – mondta a politikus. A kiválasztás szempontjai között viszont szerepelt a függetlenség mellett a környezetvédelem és az, hogy legyen legalább egy női jelölt. Közölte, nem volt a feltételeik között és nem is vizsgálták a jelöltek vallásosságát. Négy olyan jelöltet akartak, akiktől joggal várható, hogy függetlenek lesznek és tudnak a kormánynak nem tetsző döntéseket is hozni.

Csökkenteni a kormányzati túlerőt

A jelenlegi tizenegy bíró közül hét alkotmánybírónál nem feltételezhető, hogy szembemennek a kormányzati akarattal, négynél pedig elképzelhető – vázolja Hadházy. A korábban, még kétharmad nélkül, konszenzussal választott bírák már mind eltűntek. Hadházy szerint az volt a céljuk, hogy elérjék, hogy legalább független, az alkotmányosság talaján álló bírákat válasszanak meg. Februárban már összeállt a névsor, amiről meg is egyeztek a nagyobbik kormánypárttal, de a Fidesz ekkor otthagyta a megbeszéléseket, mással is megpróbált egyeztetni. Ezek megszakadtak, a Fidesz pedig a héten visszatért az LMP-hez, akik szinte azonnal igent mondtak.

„Bejöttek olyan törvények, mint a TAO-pénzek titkosítása, vagy a közérdekű adatok igényléséről szóló szabályozás, valamint a terrorveszély miatti titkosítások. Az ellenzék az Alkotmánybíróság nélkül legfeljebb csóválhatja a fejét, semmit nem tudunk tenni, ezen a helyzeten csak javítani lehet” – magyarázta az LMP-s politikus, miért mondtak szinte azonnal igent, mikor a Fidesz visszatért az ajánlattal. A csonka Alkotmánybíróság szerinte ezeket leszavazta volna, csak a kormánynak lett volna érdeke az exlex-állapot. Hadházy szerint csak akkor lehet megkérdőjelezni a döntésüket, ha az ellenzék kétharmaddal nyer 2018-ban, de jelenleg nem ez a dolgok állása.

Az Alkotmánybíróság tagjait tizenkét évre választja meg az Országgyűlés, a képviselők kétharmadának szavazatával, így a várhatóan jövő hét kedden megválasztott bírák 2028-ig viselhetik az alkotmánybírói talárt. Amennyiben – borítékolhatóan – Sulyok Tamás lesz az Ab elnöke, ő csak 2023-ig marad a posztján, az elnök megbízatása ugyanis az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. A mostani újratöltés mindenesetre üdítőnek tűnik a korábbiakhoz képest, amikor korábban fideszes képviselőként (Balsai István, Dienes-Oehm Egon), vagy kancelláriaminiszterként és Századvég-alapítóként (Stumpf István) is alkotmánybírói székhez lehetett jutni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!